12088.htm CIMSZO: Hitágazatok SZOCIKK: "Hitágazatok. A zsidó vallás nem dogmatikán és annak rendszertanán épült fel, hanem az Egyi Isten hiten. Szelleméből hiányzik a leigázó tendencia és az imperativusai azért nem merevedhettek dogmákká, mint más pozitív vallásokban. Lényegileg tehát abban különbözik más monotheisztikus vallásoktól, hogy dogmák helyet törvényekkel szabályozza a hitéletet és bárha ezek egységes rendszert alkotnak, elháríthatatlan engedelmességet mégis csak az Istenhit számára és azoknak a törvényeknek követeltek a kodifikátorok, amelyeket az emberi erkölcsökbe ágyazott az isteni akarat. Hillel, a zsidó vallásrendszer egyik legnagyobb építőmestere, annyira érezte ezt, hogy (harminc évvel a rendes időszámítás előtt) a Biblia minden parancsát egy nevezőre hozta a gyakran hangoztatott felebaráti szeretet (l. o.) törvényében: «Ami rosszul esik te neked, ne tedd azt felebarátodnak sem. Szereresd felebarátodat, mint tenmagadat, az egész Tórának ez a lényege». Próféták is voltak, akik a Tóra 613 törvényét egy vagy két mondatba sűrítették össze, de azokban aztán az erkölcsi élet egész rendszere lüktetett (l. Etika, Szeretet). Dogmatikus különbségek először a makkabeusi szabadságharc után való időkben merültek fel, de azok is inkább nacionális és antinacionális különbségek voltak (l. Farizeusok, Szadduceusok, Gondviselés. Predesztináció). Az apokryph Szirach (l. o.)szerint az igazán vallásos zsidó elmélkedése ez időben még nem terjedt túl a megengedett szemlélődés határain s a vallás kötelességeit szigorúan megtartotta. A Talmudból is az tűnik ki, hogy dogmatikai különbségeknek alárendelt jelentőséget tulajdonítottak (Chaggiga 12a; Erubin 13b). jóllehet, hogy vallási kérdések számos vita a aduk alkalmat. Ezekből a vitákból mindazonáltal olyan rendszer alakult ki, amely nem nélkülözi a dogmatika elemeit és ezek érvényesültek a liturgia ókori megszövegezésében is, az Egy-Isten eszméjének a sémá-ban erős lehorganyozása és a messiási eszmének, valamint a feltámadás hitének a sémoné eszrében való erőteljes hangoztatása által. Ezek tehát kikerültek a megvitatható kérdések témaköréből, de H.-ká azért mégsem merevedtek. Az alexandriai Philo volt az első zsidó tudós, aki megkísérelte, hogy dogmákat hámozzon ki a Tóra törvénykomplexumából. De Mundi Opificio c. művében (61.) a következő H.-at tartja a mózesi hitvallás föltételeinek : hinni kell, hogy: 1. Isten van és uralkodik; 2. Isten egyetlenegy; 3. a világ teremtés útján jött létre; 4. a teremtés egységes; 5. az isteni gondviselés uralja a teremtett világot. Doktrínái azonban nem találtak követőkre sem a tannaiták és amorák (l. o.) között, sem a későbbi zsidó tudósoknál. Inkább hozzáfért az akkori és a későbbi zsidó gondolkodáshoz az a másik meghatározása, amely a Tízparancsolatot {l. Dekalógus) tette meg a zsidó vallás föltételének. A Jer. Talmud szerint a sémában foglalt hitvallomás és a Tízparancsolat képezi a zsidó vallás foglalatát. A középkorban, mikor a többi vallások rendszerré alakultak, a zsidó vallásban már tudatosabban törekedtek a dogmatizálásra de inkább védekezésből csak, hogy az akkor uralkodó nemzsidó, de Egy-Istent valló vallások csábító dogmatikáját ellensúlyozhassák. Ibn Ezra (11. sz.) Philo álláspontján a Tízparancsolatot vallja a zsidó vallás feltételéül. Szaádja gáón korában (9. sz.) Emunosz vedéosz c. művében a következő H.-at állította fel: 1. A világ teremtés útján jött létre ; 2. Isten egyetlenegy és test nélkül való; 3. a Tóra Isten kinyilatkoztatása ; 4. a szóbeli hagyomány isteni eredetű; 5. Az ember igazságosságra van hivatva; 6. Istentől való a lélek, hogy a bűnt elkerülhesse; 7. Isten büntet és jutalmaz ; 8. a lélek tisztán született és halála után elhagyja a testet; 9. a halottak fel fognak támadni és el fog jönni a Messiás ; 10. Végítélet. Ezt nem kanonizálta a zsidóság. De elfogadta és liturgiájába is iktatta Maimonides 13 hitágazatát, sok vita és sok harc után. Ezekben vallani kell: Isten létezését, egységét, teljes spiritualitását, örökkévalóságát, imádság tárgya csak Isten lehet, hogy prófétáiban kinyilatkozott, hogy Mózes legkimagaslóbb a próféták között, hogy a Tóra Sinai hegyén adatott és ennél fogva változhatatlan, hogy Isten előre tudja az ember cselekedeteit, hogy van megtorlás, hogy a Messiás el fog jönni és hogy Isten akaratából feltámadnak majd a halottak. Maimonidesz maga is öregebb korában csupán az Isten egységét és az idolatria teljes tagadását tartotta a zsidó hit elalkudhatatlan feltételének. De 13 hitágazata tömör és újszerű foglalata miatt mégis elterjedt, népszerű is lett, általános elfogadásra azonban nem talált. Annyira nem ismerték el dogmatikusnak az ő 13 H.-át, hogy a XIII., XIV. sz.-ban: Nachmanidesz, Simon be Cemach Duran, Josef Albo és mások háromra és négyre redukálták le a tizenhármat, mégpedig az Egy-Istenben, a teremtésben, a kinyilatkoztatásban és a Gondviselésben való hitre. Ch. Creseas és Dávid Estella hét hitágazatról beszélnek, míg Dávid ben Jomtov ibn Bilia még másik tizenhárommal toldotta meg Maimonidesz hitágazatait, Jedája Penini pedig 35 főprincipiumot állapított meg. Aser ben Jéchiel (14. sz.) toledói rabbi elavultaknak minősítette Maimonidesz hitágazatait és ugyanígy vélekedett A bravanel is és bár Chaszdai Creseas és Josef Albo ellen megvédelmezte Maimonideszt, a judaizmust még sem tartotta összeegyeztethetőnek a dogmatikával. Mindmáig ez az uralkodó felfogás, de Maimonidesz hitágazatai mégis helyet kaptak a liturgiában és még a Jigdal c. himnuszt is, amely a 13 hitágazatot tartalmazza, fölvették a mindennapi (reggeli) imarendbe. Irodalom. Löw Lipót. Gesammelte Schriften (l. Jüdische Dogmen); Emil Hirsch (Jew. Encyclop.); Schlesinger, Albo «Ikkarim»-jának német fordítása (16—43); Jost, Geschichte des Judentums und seiner Sekten: Hamburger, Realencyclopedie f. Bibel u. Talmud: Schechter, The Dogmas of Judaism; Aub, Über die Glaubenssymbole der mosaischen Religion; Creiznach, Grundlehren des israelitischen Glaubens." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2088 .cimszó a lexikon 366 . oldalán van.