12077.htm       CIMSZO:        Hildesheimer    SZEMELYNEV          Hildesheimer Izrael Azriel         SZOCIKK:            "Hildesheimer Izrael Azriel, német rabbi és teológus, a felvilágosodott orthodoxia vezére, szül Halberstadtban 1820 máj. 20., megh. 1899 júl. 12. Atyjánál, aki szintén rabbi volt és Altonában R. Ettlingernél tanult Talmudot, de egyszersmind klasszikus nyelveket és felsőbb matematikát is. Visszatérve szülővárosába, gimnáziumi érettségit tett s a hallei egyetemre ment, ahol Gesenius és Roediger orientalistáknál doktorált 1844. Disszertációja címe: Über die rechte Art der Bibelinterpretation volt. Miután szülővárosába visszatért, egy gazdag kereskedő leányát nőül vette és elfogadta a híres kismartoni hitközség meghívását 1851. Legelső dolga volt átszervezni a már régebben létesített rendes iskolát, melyben tiszta német nyelven vallási és világi ismereteket egyaránt tanítottak. Azután rabbiképző iskolát tartott fenn, melyben dacára a szigorú orthodox álláspontnak vallásos ügyekben, a teológián kívül felsőbb matematikát, latint és görögöt is ő maga tanított. Ezért a türelmetlen orthodoxok feljelentették H.-t a soproni hatóságnál, amely 24 óra alatt bezárta az egész szemináriumot és a nagyszámú növendék sereget elkergette a városból, de már 1858. ezt a szerencsétlen egyéni intézkedést jóvá tette az állam, mert elismerte a rabbi-iskola jogosultságát. E mellett H. nagyszerű filantróp tevékenységet fejtett ki, amiért a keresztény lakosság is végtelenül tisztelte. A palesztinai zsidók sorsát is állandó figyelemmel kísérte és ápolta és saját költségén szegények és zarándokok részére Jeruzsálemben házat épített. Mindez azonban nem akadályozta meg a chasszid Joseph Akibát, hogy átokkal ne sújtsa, miután H.-t nem tartotta őszinte zsidónak (emessdiger Jüd). H. nem törődve az átokkal l868/69-iki magyar-zsidó kongresszuson eleinte az orthodoxok mellé akart állani, de ez lehetetlen volt azok türelmetlensége miatt s ezért 35 hívével a «kulturált orthodoxok» csoportját alap0totta meg, melynek célja volt a tradíciók megőrzése mellett a haladás szellemét is elsajátítani. Minthogy a berlini művelt orthodoxia nem mindenben volt megelégedve Geiger Ábrahám újításaival, H.-t hívta meg a Talmudi Főiskola élére H. 1869. elfogadta a meghívást, s megalapította, majd újjászervezte a Rabbiszemináriumot. Azonban sem itt, sem előzőleg Kismartonban nem fogadott el és nem vett fel semmiféle fizetést miután anyagilag független volt. Ellenben jótékonysága továbbra sem ismert határt s még Perzsiában is támogatta a szegényeket. Nagyobb művei: Materialien zur Beurteilung der Septuaginta (1848): Die Epitaphien der Grabsteine auf dem Halberstädter jüd. Friedhofe (1846); Verwaltung d. jüd. Gemeinde Halberstadt (1849); Offener Brief an den Redakteur der Ben Chananja (1858); Minchah lehóra (1860); Halakhót Gedóloth nach der handschrift der Vaticana (1888). Sok cikket írt a fia által szerkesztett Jüdische Presse, a párisi hébernyelvű Ha-Lebanon, a He-Haluz és a Archives Israelits c. folyóiratokba."                         Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2077 .cimszó a lexikon 363 . oldalán van.