12008.htm CIMSZO: Héber pecsétek SZOCIKK: Héber pecsétek. Kálmán királynak 1100 körül kiadott zsidótörvénye (l. Kálmán zsidó-törvénye) a felek aláírásának pótlására elrendelte a pecsétek használatát. A zsidók pecsétjének felirata valószínűleg héber volt. Úgy Kálmán, mint IV. Béla ilyen nemű rendelkezései abból a feltevésből indultak ki, hogy a zsidó és keresztény felek egyaránt írástudatlanok. Holott a zsidók legalább egy nyelven, héberül tudtak olvasni és valószínűleg írni is. Következtetni lehet ezt vallási életükből, mert annak egyik legfontosabb eleme a könyvből való imádkozás, de még abból is, hogy a legkisebb magyar zsidó község is tartott tanítót a gyermekek mellett. Jóval később Verbőczi Hármas könyvének zsidó esküje mellett még a pecsétekre nézve is külön intézkedéseket kényszerítettek a zsidókra. Némely városban teljesen megtagadták tőlük a pecsét-használat jogát. Sopron városában törvényes kötelezettséget jelentett számukra, hogy az általuk kiállított okmányt csak egyszerű aláírásukkal erősítsék meg, míg keresztény szerződő feleknél csak a pecséttel ellátott iratoknak volt törvényes erejük. Pozsonyban ezzel szemben súlyt helyeztek a zsidók pecsétjére, ahogy azt a régibb törvények megkövetelték. Némely helyen, ahol használhattak pecsétet, ott a szokásos vörös pecsétviasz használatát tiltották meg nekik, mert az bizonyos kiváltság jelképe volt. Arra kényszerítették hát őket, hogy zöld pecsétviaszt használjanak. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2008 .cimszó a lexikon 353 . oldalán van.