12006.htm       CIMSZO:        Héber Levél                            SZOCIKK:     Héber levél. (Hób.: széfer, michtov vagy kszáv). A H.-et már az ősidőkben ezzel a szavaikal vezették be: Veato kévó haszófer haze elechó (ha ez a levél színed elé érkezik). A bibliai korból és az azután következő időkből számos levél maradt fenn. Érdekes dokumentum ezek között Juda Makkabi körlevele, melyben meghívja az egyiptomi zsidókat a jeruzsálemi Templom felszentelési ünnepélyéhez. A talmudi és gáóni korból fennmaradt körleveleket ez a formula vezette be: «Testvéreink X. városban, béke legyen veletek!» Hasonló a magánlevelek bevezetése is. A Talmud utáni idők gazdag levélgyűjteményéből kiemelkednek Chaszdáj ibn Saprutnak József kazár-királyhoz intézett levelei. Általában a H.-eket. amelyek a zsidó irodalom jelentős részét teszik ki, az jellemzi, hogy akaratlanul is a nyilvánossághoz szólnak. Természetesen nem a modern értelemben vett magánlevelekre vonatkozik ez a megállapítás, hanem a tudósoknak tudományos témákról való levelezésére. A leveleket — különösen a Keleten — szóvirágokkal gazdagon díszített nyelven írták, a megszólítás meglehetősen hosszú volt, telve hízelgő címekkel, mint: nagy fény, korunk csodája, Izrael oszlopa stb. Az újabb kori H.-ek írásmódja a következő: a dátumot gyakran egy szellemesen idézett bibliai verssel fejezik ki, melynek betűi számértékben az évszámnak felelnek meg. A mottó rendszerint három betű, b, e, h, (a be-ezrasz ha-Sem kezdőbetűi, melynek jelentése: Isten segítségével). Maga a szöveg telve van bibliai fordulatokkal és idézetekkel, a végén pedig jókívánságokkal, gyakran egy patetikus ámennel zárul. Az aláírásban kifejezésre jut a levélíró szerénysége, aki hakoton-nak, hacóir-nak (kicsiny, jelentéktelen) nevezi magát. A befejező tiszteletnyilvánításra több kifejezés van. Ilyenek: chavchó (barátod), avdechó(a te szolgád), hadores solomechó (minden jót kívánva neked) stb. Legújabban a H. is egyszerűbb lett és a nyugat-európai levélformákhoz igazodott.                               Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2006 .cimszó a lexikon 352 . oldalán van.