11979.htm CIMSZO: Hatvany-Deutsch SZEMELYNEV Hatvany Sándor SZOCIKK: Hatvany-Deutsch, 1. Sándor (hatvani) báró közgazdász, szül. Aradon 1852 nov. 17., megh. Budapesten 1913 febr. 18. Tanulmányai végeztével tagja lett a nagyatyja által alapított Deutsch I. és fia cégnek, melyet ő fejlesztett elsőrendű ipari és kereskedelmi vállalattá. Számos ipari és más gazdasági vállalatot hozott létre s ezek közt az ország közgazdaságában a legszámottevőbb a nagysurányi cukorgyár és finomító volt, mert ez csakhamar a világpiacon is számottevő tényező lett. Később beolvasztotta a Kohner Adolf fiai és a Brüll Henrik és fiai cégeket, melyeket, bár 1873 óta üzemen kívül állottak, újból felvirágoztatott, majd unokatestvérével, H. Józseffel (1. o.) megvetette alapját a hatalmas hatvani cukorgyárnak és unokatestvérével, H. Bélával együtt a sárvári megyei cukorgyárnak, az oroszkai és az alföldi cukorgyáraknak. Ily módon a hazai cukoripar kizárólag H.-nak és unokatestvéreinek köszönheti fellendülését és világpiaci tekintélyét. Az ő érdemük, hogy a pénzügyi kormányzat támogatásával az osztrák cukrot versenyképtelenné tették és kiszorították a hazai piacról. H. cukorgyára annyira serkentő hatású volt, hogy annak nyomán és az ő tanácsa folytán hajtotta végre a Magyar Ált. Hitelbank a többi, addig tespedő cukorgyárak szanálását. H. tevékenységének eredménye még a Fővárosi Sörgyár alapítása s a nasici tanningyár fejlesztése, úgyszintén a losonci, a debreceni István-gőzmalom, a borsod-miskolci gőzmalom megteremtése, mely utóbbiakban H. Károly segédkezett neki. A Magyar Gyáriparosok Orsz. Szövetségét szintén ő teremtette meg s ő volt annak elnöke is. A Vígszínház alapításában is nagy része volt. Számos jótékonysági akció is fűződik nevéhez, így a Zsidó-kórház női osztályának és a nagyatyja által alapított aradi árvaháznak kibővítése, gyermekazilum és sinylők-háza alapítása birtokán stb. Emellett a művészetnek ismert mecénása volt. Érdemeiért a király főrendiházi tagsággal, magyar nemességgel és bárói méltósággal tüntette ki. Irodalmilag is működött. Közgazdasági cikkein kívül, melyek főképp a Pester Lloydban jelentek meg, Cukoriparunk címmel nagyobb közgazdasági tanulmánya jelent meg a Budapesti Szemlében. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1979 .cimszó a lexikon 347 . oldalán van.