11977.htm CIMSZO: Hatvany SZEMELYNEV Hatvany Lajos SZOCIKK: "H. Lajos-
báró*, író. H. Deutsch Sándor báró fia,szül. Budapesten 1880 okt. 28. Egyetemi
tanulmányokat végzett és bölcsészeti doktorátust szerzett Plinius, a levélíró
c. értekezésével. Eleinte főképpen filológiával foglalkozott. Feltűnést keltett
Die Wissenschaft des Nichtwissensucerten c. munkája, amelyben a filológia túlzásait
szatirizálta. Gyulai Pál Budapesti Szemléjének volt munkatársa, de utóbb
azokhoz a modern magyar írókhoz csatlakozott, akik a Nyugat c. folyóirat köré
csoportosultak. H. a modern magyar irodalomért szállt síkra német nyelven és,
azokban a tanulmányaiban, amelyeket a Vészi Józseffel együtt szerkesztett
Jung-Ungarn c. folyóiratban és német revükben tett közzé. Az irodalom ínyenc
élvezőjének esztétikai és kritikai felfogása jut érdekesen egyéni kifejezésre
az Ich und die Bücher c. munkájában. Megpróbálkozott a színdarabírással is.
Lengyel Menyhérttel irt A szűz c. darabja Budapesten, a Híresek c. színműve
Münchenben és Budapesten került színre. A világháború vége felé a Pesti Napló,
valamint az Esztendő c. folyóirat főszerkesztője volt. A Károlyi-forradalom
idejében mint publicista élénk részt vett a politikai mozgalmakban. Tagja volt
a Nemzeti Tanácsnak, majd 1919.
a proletár-diktatúra alatt Bécsbe emigrált. 1927 végén
visszatért Magyarországba, hogy önként álljon a bíróság elé, amely bécsi magyar
emigráns lapokban közzétett cikkeiért nemzetgyalázás miatt 7, majd másodfokon 4
évi fegyházbüntetésre ítélte. A Kúria másfélévre szállította le a büntetést. Az
emigrációban írta Romain Rollandnak ajánlott könyvét, Das verwundete Land-ot,
amelyben a trianoni békeszerződés jóvátételét sürgeti Európa emberségétől.
Ugyancsak az emigrációban tette közzé Ady világa c. négy füzetét. Feleségek
felesége címmel a sablonos felfogástól mindenképpen elütő színes tanulmányt írt
Petőfi és Szendrey Júlia szerelméről. Több cikkben és tanulmányban foglalkozott
a zsidóságnak a magyarsághoz való viszonyával, az asszimiláció, a cionizmus és
a kikeresztelkedés problémáival. A magyar zsidóság asszimilációjának útját
akarja megrajzolni Urak és emberek c. családtörténeti ciklusában is, amelynek
első része Zsiga a családban címmel jelent meg. Lefordította Lacretelle francia
írónak Silbermann című filoszemita regényét. Egyéb művei: Gyulai Pál estéje;
Gyalu grófnő (regény, 1921); Csöndes napok, hangos esték." Ez a cimszó
a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon
digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a
www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu,
http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1977 .cimszó a lexikon
346 . oldalán van.