11886.htm CIMSZO: Haftóró SZOCIKK: Haftóró, felszabadítás, búcsúztatás az istentisztelet alul (missa est ecclesia). A szombati, ünnepi és böjtnapi istentiszteleteken a tóra-olvasást követő prófétai olvasmány, melyet a felhívottak után egy külön felhívott előolvas. Eredetét a rítustörténet egyik tekintélyes kutatója, Abudarham (XIV. sz.) arra vezeti vissza, hogy az Antiochus Epiphanes-féle valláskényszer idején, mikor a Tóra olvasást eltiltották, annak pótlására oly fejezetet olvastak a prófétákból, mely az elmaradt tórái hetiszakasszal valamelyes tartalmi vagy szóbeli rokonságot mutatott. Valójában a H. későbbi eredetű és nem egyszerre állapították meg az egész évre szóló sorrendet. A karaitáknál más H.-k vannak, mint a rabbaniták-nál. Az av hó előtti H.-k a hetiszakasszal semmi kapcsolatban nincsenek, hanem a három gyászhét hangulatába illeszkednek, éppúgy az utána következő szombatokon a vigasztaló prófétából, Jesájából valók és a hetiszakaszra nincsenek tekintettel. Venetiáner Lajos kimutat kapcsolatokat a H. és a keresztény rítusbeli szentírási perikopék között, ami a H.-olvasás számos régibb változatára is vet világot és egyben a keresztény világnak függését a régibb zsidó rítustól e ponton is kimutatja. A H.-t is éppúgy, mint a Tórát, dallamosan (cantilenével) szokás olvasni, azoknak a hangjegyeknek (neginó) alapján, melyek a hagyományos szövegben (l. Maszóra) szóról-szóra kísérik a szöveget (l. Neginó). De ugyanazok a hangjegyek a H.-ban más értékűek, mint a Tóraolvasásban.  Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1886 .cimszó a lexikon 335 . oldalán van.