11862.htm CIMSZO: Gyöngyös SZOCIKK: Gyöngyös, rend. tan. város Heves m. 19,715 lak. A hitközség megalakulásának időpontja nem állapítható meg teljes bizonyossággal. Az alapítók személyére vonatkozólag sincsenek hiteles feljegyzések. Tény azonban, hogy Gy.-ön már h XV. sz.-ban éltek zsidók, amiről a megyei és a városi levéltár adatai tanúskodnak. Ezek természetesen nem tömörültek egységes szervezetté, életükről különben is nagyon keveset tudunk. A hitközség azonban, kezdetleges formában ugyan, már a XVIII. az -ban meglehetett, amire abból lehet következtetni, hogy a Chevra Kadisa 1795. alakult. Sőt a gyönyörű stílusban épült zsinagóga is a XVIII. sz. végéről való és ez a templom még ma is áll. E szórványos adatokon kívül 1830-tól kezdve rendszeresen vezetett jegyzőkönyvek állunk rendelkezésre, igaz, hogy abban az időben már virágzó hitközség volt Gy.-ön. A hitközség ügyeit az első időben egy 21 tagú testület intézte, amelyet évenként választott meg a hitközség egyeteme. Nyugodt, békés fejlődés jellemzi ekkor a hitközséget, mely az 1846-ból származó türelmi adó-kimutatás szerint Heves megye legnagyobb hitközsége volt, mert évi 675 forintot fizetett türelmi adó címén. A 48-as események sem idéztek elő különösebb változásokat a hitközség életében. A Bach-korszak elején a hatóság felfüggesztette a hitközség autonómiáját és az elöljáróságot a cs. és kir. kormány biztos nevezte ki. Az alkotmányos era a Gy .-i zsidóságra is mozgalmas napokat hozott. Az országos kongresszus után, amelyen a Gy.-i hitközséget Hirschl Lipót akkori elnök képviselte, a hitközségnek csak kis része, mintegy 30 tag; kívánta a kongresszushoz való csatlakozást. Ez a mozgalom hamarosan elsimult. A hitközség egységét egyelőre nem bontotta meg az orthodoxia szervezkedése sem. Az 1880-as évek elején indult meg egy kiválási mozgalom, amelynek eredményeképp egy kisebb frakció kivált a hitközségből és az orthodox szervezethez csatlakozott. Ettől fogva semmi sem zavarta meg a hitközség belső életét, mely Bogdány Jónás, Bernát Ignác, Spitzer László (1897—1901), Kálmán Ignác (1901-06) és Rusz Jakab (1906-1924) elnöklete alatt a legszebb fejlődésen ment keresztül. Ezt a fejlődést tragikus módon megakasztotta az 1917-iki nagy tűzvész, amely a város nagy részével együtt a gyönyörű zsidótemplomot és a hitközség többi épületeit is elhamvasztotta. Ettől kezdve a Gy.-i zsidóság minden törekvése arra irányult, hogy a hitközség a romokon újjáépülhessen. A háború és forradalmak gyászos évei e törekvések megvalósítására nem voltak alkalmasak, de Rusz Jakab agilitása mar 1920. lehetővé tette egy ideiglenes pótimaház és a tisztviselői lakások újjáépítését. 1924-ben Ösztreicher Dezső, majd 1927. Vajda Ármin vette át a hitközség vezetését, aki Fränkl Ignác alelnökkel együtt a legnagyobb energiával és lelkesedéssel kezdett hozzá a munkához. Rendezték a hitközség zilált pénzügyeit, újjáépítették a vágóhidat, rituális fürdőt létesítettek és modern alapszabályok keretében új alapokra fektették a hitközség adminisztrációját. Az élénk hitközségi élet homlokterében a templomépítés kérdése áll. Minden kilátás megvan arra, hogy ez a kérdés is hamarosan megoldódik és nemsokára új, díszesebb templom fogja hirdetni a hitközség áldozatkészségét és hagyományos vallásosságát. A templomon kívül az 1859. néhai Brack Áron alapítványából létesült Talmud Tóraiskola bizonyítja, hogy a Gy.-i zsidóság élete milyen mélyen a tradíciókban gyökeredzik. Az 1839. létesített elemi iskolát a hitközség 1888. Gy. városának adta át. Hat egyesületben munkálkodik a hitközség kulturális és szociális életének fejlesztésén. A Chevra Kadisán kívül, amelynek jelenlegi elnöke Rosenfeld Emil, van egy Bikur Chólim egylet, melyet Batiszt József vezet, egy Maszkil el Dal egylet, (vezetője Gosztonyi Samu), működik meg egy ú. n. Szandekoosz egylet Székely Jenő elnöklete alatt, ez komasági segélyt folyósít. A nőegylet elnöknője Schönfeld Mórné, a Betegsegélyző Nőegyleté Barna Sándorné. A Gy.-i hitközség a kiváló és nagytehetségű emberek egész sorával ajándékozta meg az országot. Nem kisebb emberek karrierje indult el Gy.-ről, mint lovag Schweitzer Ede (l. o.) tábornok, Décsey Zsigmond kúriai tanácselnök, Visontai Soma (l. o.), végül Kaszab Aladár (l. o.). Több kiváló, nagyhírű rabbi is származik Gy.-ről. Így Hoffer Ármin (l. o.) rabbiszemináriumi tanár, Silberfeld Jakab (l. o.) békéscsabai, Klein Dezső eperjesi, Klein József volt kassai és Spiegel Ármin esztergomi főrabbi. A hitközség több tagja előkelő szerepet játszik Gy. város közéletében. Dudás Adolf városi tanácsos polgármester-helyettes volt, Rosenfeld Emil a Ferenc József-rend lovagja és tűzoltó főparancsnok, Károly Lajos szintén a Ferenc József-rend lovagja és dévényi Tévén Zsigmond hosszabb ideig volt a Gy.-i Kereskedelmi Csarnok s egyben a Chevra Kadisa elnöke. Egész sereg kereskedelmi és ipari vállalatot, malmot és gyárat alapítottak Gy.-ön a zsidók, akik mezőgazdasági téren is nagy szerepet visznek. A legnagyobb birtokosok a Gruszner Testvérek (Jenő Zoltán, Mór és Dezső), akiknek Markazon és Detken 1000 hold szőlőjük és 2000 hold földjük van. Frank Henrik és Jenő Buskán (Borsod m.) 500 holdas földet és 120 hold szőlőt művelnek. Rosenfeld Emil és Samu Atkáron és Bagolyváron 2200 holdon gazdálkodnak, Somogyi Lipótnak 3000 holdas bérlete van, Ösztreicher Dezsőnek Viszaszőllősön 600 holdas mintagazdasága és 350 hold szőlője. Braun Jenő halmaji és Rusz Jakab visontai szőlőbirtoka érdemel még megemlítést. Büchler László és Márton és Weiszkopf Henrik gőzmalmai, Bogdán József szeszgyára, Vajda Antal mátrahegyaljai, Polgár Sándor hevescsányi szőlőtelepe, Keller Sándor, Kormos Mihály, Ormódi Adolf, Barna Gábor nagyobb kereskedelmi vállalatai, Kálmán Miklós Gy.-solymosi kőbányája, a Spitzer László és Bogdán Sándor által vezetett Kereskedelmi és Gazdasági Bank, a Kálmán Ignác vezetése alatt álló Gy.-i Bank R-T., a Valkó Sándor által alapított Gy.-i Népbank és a Mechanika R-T., továbbá Hajdú Béla vízgyógyintézete főtényezői Gy. város élénk gazdasági életének. A hitközség évi költségvetése 57.460 P, filantropikus és szociális célokra 11,600 pengőt fordítanak. Lélekszáma — tekintetbe véve Markaz és Domoszló kivételével a Gy.-i járáshoz tartozó községeket — 1800. A családok száma 600, adót 524-en fizetnek. Foglalkozás szerint: 56 gazdálkodó, 152 kereskedő, 20 ügyvéd, 4 köztisztviselő, 15 orvos, 63 magántisztviselő, 1 vállalkozó, 62 iparos, 3 mérnök, 1 hírlapíró, 27 magánzó, 12 munkás és 79 egyéb. A Chevra Kadisa 25 ágyas hadikórházat tartott fenn a háború évei alatt. A tagok közül 430-an vonultak be és 34-en haltak hősi halált. A forradalmak sem múltak el nyomtalanul a Gy.-i zsidóság felett. Két áldozata van a forradalmaknak: Lichtenstein Dezső tart. hadnagy, akit a forradalom kitörésekor rendcsináló munkája közepeit szúrt le az utcai csőcselék és Welt Ignác, akit a kommunisták hazafias magatartása miatt halálra ítéltek és kivégeztek. A hitközség jelenlegi vezetősége: Feigl L. Henrik főrabbi, Vajda Ármin elnök, Fränkl Ignác alelnök, Frank Henrik oktatásügyi, Rosenthal Emil adóügyi, Rusz Jakab kultuszügyi és Hajdú Béla jótékonyságügyi elöljárók és Illés Ernő titkár. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1862 .cimszó a lexikon 331 . s köv. oldalán.