11858.htm CIMSZO: Gyertyagyújtás SZOCIKK: Gyertyagyújtás szertartásával kezdődik a szombat és a többi ünnep a zsidó háztartásokban. Ezt a szertartást rendszerint a háziasszony végzi, köteles azonban mindenki végezni, férfi is, ha nincs felesége, vagy ha attól különváltan él. A gyertyák fölött mondandó áldás szövege változik, aszerint, hogy szombati, ünnepi vagy jom-kippuri gyertyákat gyújtanak. Ezek a gyertyák a vacsora ideje alatt az asztalon állnak és csak páros számban gyújtatnak. A gyertyák számát sok helyen egy-egy gyermek születésével egy párral gyarapítják, de sohasem csökkentik. Az asszony az áldást behunyt szemmel mondja. Ünnepélyes és tetszetős formája folytán a Gy. a legnépszerűbb szertartások közétartozik. v. u. Gyoma, nagyk. Békés vm., 11,942. lak. Gy.-n a XIX. sz. első felében csak pár zsidó család lakott, amelyek egy közösséget alkottak ugyan de a hitközségi élet első jelei csak 1846. kezdtek mutatkozni. Négy év múlva Gy. a közeli Endrod hitközséggel egy anyakönyvi kerületté lett. Ez időtájt az összekötő kapocs a hitközségi tagok között egy kis imaház volt, amely iskolául is szolgált, amennyiben a metsző, illetve a rabbihelyettes ott végezte a tankötelesek oktatását. A statusquo hitközség természetes fejlődésének eredményeként 1869. új, korszert tágasabb tem-plomot építettek, melynek költségeihez, mint az iratokból kitűnik, Schuller József 200 forinttal járult hozzá. Schuller különben, mint a Wodianer-uradalom jószágkormányzója, tekintélyes, közbecsülésben álló egyéniség volt, aki az 1863. éhínség idején hosszabb ideig élelemmel látta el egész Endrőd községét 1872-ben létesült a Chevra, amelyet most Breuer Lipót vezet. 1877-ben megnyílt a hitközség- magyarnyelvű népiskolája, amelynek első tanítója Lichter Vilmos volt. Az iskola annyira jó hírnévnek örvendett, hogy keresztény tanulók is nagyszámban látogatták. A háborús viszonyok következtében azonban a tanulók létszáma 12 re apadt, ami maga után vonta az államsegély megvonását, miért is a hitközség kénytelen volt az iskolát feloszlatni. A tagok áldozatkészségének tudható be, hogy az iskolát az 1927—28. tanévben újból megnyitották. Meg kell emlékeznünk még az 1884. létesült Nőegyletről, mely Hartenstein Ig-nácné vezetésével szép eredményeket ér el a jótékonyság terén. A hitközség tagjai közül többen fejtenek ki élénk gazdasági tevékenységet. Köztük első helyen áll Kner Izidor (]. o.), a híres könyvkiadó, akinek üzeme 50 munkást és 6 tisztviselőt foglalkoztat. Nagyobb üzem még Iványi István hengermalma, amelyben 30 munkás dolgozik. A hitközségnek 5568 pengő az évi költségvetése, 400 pengőt fordít filantrópikus és szociális célokra. Lélekszáma 203, 48 család él a hitközségben, 55 az adófizető. Foglalkozás szerint 6 nagykereskedő, 1 tanító, 18 kereskedő, 2 ügyvéd, 4 munkás, 3 orvos, 6 iparos, 5 magánzó és 15 egyéb. A világháborúban 15-en vettek részt és 7-en estek el. A hitközség mai vezetősége: Grosz Zoltán elnök, Glück Ármin alelnök, Ehmann Adolf gondnok, Breuer Lipót pénztáros, Bedő Imre ellenőr, Blasz Dávid rabbihelyettes, kántor és Franki Miksa nyűg. tanító, jegyző. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1858 .cimszó a lexikon 330 . oldalán van.