11857.htm CIMSZO: Gyermekvédelem SZOCIKK: Gyermekvédelem. A Gy. sokfelé elágazó munkáját az állam és a társadalom együtt végzi s ebben a munkában mindig igen tevékenyen működtek közre a zsidók is. A gyermekhalandóság ellen irányuló küzdelemre egy zsidószármazású orvos, Szalárdi Mór (l. o.) hívta föl a figyelmet cikkeivel és röpirataival. Ő alapította 1885, a Fehér Kereszt Egyesületet s őt bízta meg Széli Kálmán 1898. a gyermekvédelem országos megszervezésével. Szalárdi feladatának derekasan meg is felelt s midőn Széli miniszterelnök 1902. a gyermekvédelmet államosította, a Szalárdi vezetése alatt álló egyesület már 17,000 védettet mutathatott ki. Szalárdi lett az állami gyermekmenhely főorvosa s képviselte a gyermekvédelem ügyét külföldi kongresszusokon is. Majd minden gyermekvédelemmel foglalkozó társadalmi egyesület vezetőségében — amely egyesületek túlnyomó részét szabadkőművesek alapították — találunk zsidó és zsidószármazású közéleti férfiakat és nőket. Így az Országos Patronázs Egyesületben Friedmann Ernőt, Lánczy Leót, Fábián Bélát és Feleki Bélát, az Országos Gyermekvédő Ligában Herczog Mór Lipót bárót, Bakonyi Kálmán kúriai bírót. Az Országos Gyermekvédő Egyesületben báró Hatvány Sándort, a Fehérkereszt Egyesületben Bánóczi Józsefet, Szalárdi Mórt. Ennek az egyesületnek alapjait Wahrmann Mór, Flesch Mór, Redlich S.-né és Krausz Lajos bőkezű adományai vetették meg. A Magyar Központi Frőbel Egyletnél Rosenzweig Saphir Sarolta elnöknő és Helfmann Izsó titkár, a Nyomorék Gyermekek Otthonánál Messinger Simon és Mautner Adolf, a Budapesti Szünidei Gyermektelep Egyesületnél Szirmai Richárd, a Klotild-szeretetháznál Weiss Bernát, a Nővédő-egyesületnél Rosenzweig Saphir Sarolta fejtettek ki hasznos tevékenységet. A G . ügyét mindig meleg szeretettel karolták föl a budapesti hitközségek is, amit az alábbi hitközségi vagy a hitközség által részben szubvencionált intézmények bizonyítanak. A legrégibb az ipari tanoncok védelmére és földművesek képzésére létesített Magyar Izraelita Kézmű és Földműves Egyesület. Első elnöke Jakobovics Fülöp (1842—49), majd Keni Jakab ,(1859—64), Weisz M. A. (1865—75), Schoeberg Ármin (1876—91), Neumann Ármin és legújabban Krausz Simon. A Pesti Izraelita Leányárvaház 1867. létesült teljesen árva gyermekek számára és főleg báró Hirsch Mór nagylelkű adománya tette lehetővé a mai modern árvaház építését. A nevelt növendékek száma már jóval meghaladja az ezret. A Pesti Izraelita Fiúárvaház alapját 1869. Fochs Antal vetette meg, aki egy házat adományozott az árvaház céljaira. Az Izraelita Siketnémák Intézetét 1874. Fochs Antal alapította 400,000 forintos adományával. Az intézet 1877. nyílott meg 27 növendékkel és fennállása óta több mint 1000 siketnémát mentett meg a társadalomnak. A növendékek átlag 10 évig maradnak az intézetben. A báró Hirsch Árvaleány Menhelyet a Pesti Izraelita Nőegylet alapította 1875., báró Hirsch nagylelkű adományából, félig árva leányok számára. A lovag Wechselmann Ignác és neje Neuschloss Zsófia vakok tanintézete 1908 óta áll fenn. A Bródy Adél gyermekkórházat Bródy Zsigmond főrendiházi tag alapította elhunyt felesége emlékére 1893. Az Orsz. Izraelita Patronage Egyesület 1909 óta áll fenn Székely Ferenc vezetése alatt. Ugyancsak 1909. létesült az Izraelita Szünidei Gyermektelep Egyesület is. A Csepeli Weiss Alice Gyermekágyas Otthon 1910. alapíttatott szegény gyermekágyas nők részére felekezeti különbség nélkül. A gyermeknyaraltatási akció 1928 óta tevékenykedik és az a célja, hogy vendéglátó zsidó családoknál helyezze el a szegény gyermekeket. Átlag évente 500 gyermeket helyez el nyaraltatásra. A Tanonctanfolyam (1921) vallásoktatásban s közismereti tárgyak tanításában részesíti a tanoncokat. A Leányotthon, amely 1923. létesült, szegény, felnőtt egyedülálló zsidó leányokat részesít lakásban és ellátásban. Meg kell még emlékeznünk a gyermekek testi és szellemi fejlődését figyelemmel kísérő mozgalomról, mert a gyermekek tanulmányozása nagyban előmozdítja a gyermekvédelmet is. Ezt a fontos munkát a Gyermektanulmányi Társaság végzi, amelyben igen sok zsidó és zsidószármazású pedagógus e tudós vesz részt. Így Ranschburg Pál, Révész Margit, Nemes Lipót, Szidon Károly, Nemesné Müller Márta. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1857 .cimszó a lexikon 329 . oldalán van.