11852.htm       CIMSZO:        Gyászszokások                                   SZOCIKK:     Gyászszokások. A zsidó rítus a kötelező gyásznak külső formáit is előírja, valamint meghatározza ama rokoni ágakat, melyek tagjainak elhalálozása a gyásztörvények betartását vonja maga után. Gyászolni kell szülőért, gyermekért, férjért, feleségért és testvérért, de csak ha atyai, vagy csupán anyai ágon az. A gyász csak olyan halott után kötelező, aki legalább 30 napig élt. Harminc napot meg nem ért csecsemőt nem gyászolnak. Csak felnőtt emberek, kiskorúak nem gyászolnak. A gyász időszakai a következők: 1. A halál beálltától az eltemetésig 2. Az eltemetéstől számított hetedik napig. 3. Az eltemetéstől számított harmincadik napig. 4 A gyászév. 5. A halálozási évforduló. 1. A hálái beálltától az eltemetésig. A gyászolót ilyenkor onénnak nevezik. Ez a gyász vonatkozik a fentebb felsorolt minden rokoni ágra. Eme legfelsőbb fokú gyászban tilos a hús- és borfogyasztás, de nem kötelezők a vallási obszervanciák sem. A gyászoló pl. nem imádkozik, mert nyomott lelki hangulatából úgysem tisztulhatna ki az őszinte ájtatosság. 2. Az eltemetéstől számított hetedik napig. A gyászolót ebben az időszakban óvélnak nevezik. A gyászt magát sívónak. E gyász vonatkozik a felsorolt rokoni ágak valamennyiére. Megnyilvánulásai a következők: Munkaszünet, alacsony helyen való ülés, nem üdvözlik a látogatókat, lélekmécset gyújtanak, nem hagyják el a lakást, férfiak nem nyiratkoznak. Az első lakomát a szentegylet vagy a szomszédok adják e gyászhét elején, minthogy a temetési napon a magáét a gyászoló még nem élvezheti. Megtartandó e gyászhét mindazokban az esetekben, mikor a gyászoló a gyászhírt a temetéstől számított harminc napon innen tudja meg. E határidőn túl a gyászhét egyetlen gyászórává zsugorodik össze és a fent említett összes szokások és szabályok csak erre az órára korlátozódnak. Elmarad a gyászhét oly esetekben, mikor a gyászhét ünnep beköszöntése előtt kezdődött (peszach, sovuosz, szukkosz, ros hasónó, jom kippur). A szombat előtt kezdődő gyász nem hatálytalanítja a gyászhetet. Ha a gyászhét az ünnepben kezdődnék (második napon, vagy félünnepen) a hétnapos gyász közvetlenül az ünnep kimenetele után kezdődik. Szombat és purim egy-egy napnak számítanak a gyásznapok számolásánál, de azokat nem szüntetik meg. A temetés alkalmával bevágott ruha mind a hét gyásznapban viselendő. 3. Az eltemetéstől számított harmincadik napig (Selósim). E gyász vonatkozik a felsorolt rokoni ágak valamennyiére. Megnyilvánulásai a következők: nyiratkozási tilalom, a bevágott ruhának viselése. Elmarad, illetőleg megrövidül a gyászhónap a következő esetekben. Ha a harminc gyásznapban ünnep is van, úgy az ünnep a gyász hónapot megszünteti, abban az esetben, ha a gyászhetet már előzőleg kitöltötték. Egy-egy ünnep csupán vagy a gyászhetet, vagy a gyászhónapot szünteti meg. Ha a temetés az ünnep előestéjén volt, e nap maga tekintetik a gyászhétnek és így az ünnep első napja is egy gyászhéttel ér fel, és az ünnepet követő nap a gyászhónap tizenötödik napjának vétetik. Semini aceresz külön ünnepnek számít. Ha tehát a temetés szukkosz előestéjén történt, a gyászhónap így számítandó : a) temetés napja egy gyászhét = 7 nap, szukkósz ünnep még egy gyászhét = 7 nap, semini aceresz még egy gyászhét = 7 nap, az ünnepet követő nap tehát a gyászhónap 22. napja. A félünnepkor bekövezett haláleset fölött tartandó gyász az ünnep kezdődik, teljes mértékben. 4. A gyászév. Csupán a gyermekek tartják elhalt szülők után. Megnyilatkozásai: a ruha bevágása, a zene- és énekszótól való tartózkodás, fiúk részéről 11 hónapig a kadis-mondas (l. o.). 6. A halálozási évforduló. Csupán gyermekek tartják elhalt szülők után Megnyilatkozásai: a lélekmécs meggyújtása, sok helyütt fogadalmi böjt, fiúk részéről kadis-mondás (l. o. és Jahrzeit). A gyász jeléül alkalmazott ruhabevágást általában a jobb oldalon eszközlik, szülők után a baloldalon. Általában a gyászhónap végén bevarrják, szülők után azonban nem. Az exhumálás ténye is egyórás gyászt von maga után, ruhabevágással szülők után.                             Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1852 .cimszó a lexikon 328 . oldalán van.