11772.htm CIMSZO: Goldmark SZEMELYNEV Goldmark
Károly SZOCIKK: "G. Károly, zeneszerző, szül. Keszthelyen 1830 máj. 18.,
megh, Bécsben 1915 jan. 2. Atyja, G. Ruben keszthelyi kántor volt. G. már
gyermekkorában rendszeres zenei kiképzésben részesült és tizenkét éves korában
Sopronba küldték továbbképzésre. Később Atyja nagy áldozatok és lemondások árán
Bécsbe küldte, ahol a Konzervatóriumban Böhm és Preyer tanítványa lett és
maradt a forradalomig (1848), amikor elvitték katonának. Katonai szolgálata
leteltével legidősebb testvére tette lehetővé neki a továbbképzést a berlini
konzervatóriumban. Tanulmányait csakhamar félbe kellett szakítania, mert
bátyját forradalmi tevékenykedése miatt — állítólag része volt a Latour osztrák
hadügyminiszter elleni merényletben — Magyarországról kitiltották sőt többé nem
támogathatta. Nemsokára G. Győrbe került a színházhoz, de már 1850. a bécsi Josef-stadter
Theater tagja lett. 1852-ben kezdett el komponálni Mendelssohn—Bartholdy hatása
alatt. Első koncertjét saját kompozícióiból 1857. adta nagy sikerrel, úgy hogy
zenekari tevékenységéről lemondott. Hírnevét a rögtön népszerűvé vált
Sakuntala-nyitány alapította meg 1864. Élete legdicsőbb művét a Sába királynője
operát 1875 márc.10. mutatta be a bécsi udvari Operaház, mellyel G. példátlan
sikert aratott: negyvenszer tapsolták ki a színpadra a premier alkalmával. A
világ valamennyi operaháza műsorára tűzte G. mesterművét, kivéve az angol
színházakat, mert Angliában a biblikus tárgykör profanizálása akkor még tiltva
volt. Keleti, de főleg zsidó melódiák dominálnak G. müveiben. Csodás
hangszerelésével művészetté emelte azt, ami addig csak a zsidó nép ajkán mint
zenei hagyomány élt. További operái: Merlin, (1886); (1904. ugyanezt átdolgozva
újra előadták); A házi tücsök,(1896); a Hadifogoly (1899); Az idegen (1899);
Götzv. Berlichingen (1902), melyet Európa legtöbb nagy operaházában előadtak.
Nyitányai közül kimagaslóak a Sakuntalán kívül; Penthesilea, Tavasszal, A
leláncolt Prométheusz, Szappho, Olaszországból. Szimfóniái: Esz-dur symphonia,
Falusi lakodalom és Zrínyi. Ezenkívül van számos kamarazeneműve,
zongoradarabja, vonósnégyese, suitje hegedűre s zongorára és dalai. G. Pesten
is sokat hangversenyezett s az ötvenes évek végén állandóan itt lakott Eötvös
József báró 1869-ben 800 frt állami segélyt utalt ki számára. A bécsi udv.
Opera Liszt és Andrássy Gyula gróf ajánlatára adatta elő a Sába királynőjét,
amelyet a magyar Nemzeti Színház 1876. márc. 16. mutatott be. 1897 febr. 21. a zenedarab századik
előadása alkalmával a m. kir. Operaházban maga G. dirigálta a darabot. 1910.,
nyolcvanadik születési évfordulója alkalmából a bpesti egyetem díszdoktorrá
avatta, a király a Pro Litteris et Artibus érdemjellel tüntette ki és
szülővárosa is nagy ünnepséget rendezett tiszteletére, Budapesten pedig maga
Apponyi Albert gróf mondott köszöntőt az agg művészre. G. élete végén megírta
memoárjait, melyek Erinnerungen aus meinem Leben c.(1914) jelentek meg. Ezt a
munkát unokaöccse Ferenczi Frigyes (1.o.) operaházi főrendező fordította le
magyarra (1928)." Ez a cimszó a Magyar Zsidó
Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata
(tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu,
www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken.
Ez a(z) 1772 .cimszó a lexikon 318 . oldalán van.