11722.htm CIMSZO: Gerő SZEMELYNEV Gerő Ödön SZOCIKK: "4. G. Ödön, műkritikus, publicista, regényíró, szül. Pécsett 1863. Miután Budapesten elvégezte a Műegyetemet, több évig mérnöki gyakorlatot folytatott, majd hírlapíró lett. 1886-ban a Budapesti Újság művészeti és zenekritikusa. 1891-ben többedmagával megalapította az Élet c. szemlét, amely a radikális modernség hirdetője volta kultúra egész terén. 1891-ben a Magyar Újság kritikusa és segédszerkesztője. 1893-1899-ig a Pesti Napló, a Pesti Hírlap és az Esti Újság politikai, társadalmi, művészeti és irodalmi cikk- és tárcaírója, valamint színházi kritikusa. 1910. a Világnapilap egyik megalapítója, főszerkesztője és vezércikkírója. 1912-ben a Tolnai Világlexikona szerkesztője lett, majd több esztendeig cikkeket és tárcákat írt a legjelentékenyebb budapesti napilapokba és folyóiratokba. 1919 óta a Pester Lloyd vezércikkírója és művészeti szerkesztője. Az Egyenlőségnek 1882. Bogdányi Mór szerkesztése alatt állandó munkatársa volt. Számos cikket és tanulmányt írt aktuális zsidó társadalmi és művészeti kérdésekről. Részt vett az IMIT megalapításában. Több cikke jelent meg az IMIT Évkönyveiben. Mint a Budai Izraelita Hitközség kultúrelőljárója, megszervezte a kultúrestéjek intézményét. A zsidó tudományok művelésére alakult Jehuda Halévi Társaság egyik igazgatója. Szakfolyóiratokban közgazdasági publicisztikai tevékenységet is fejtett ki. Negyven év óta vezető szerepe van a magyar művészeti kritikában. A Lechner Ödön Társaság elnök-igazgatója és sok művészeti társaság vezető tagja. A Művészetben, a Magyar Művészetben, a Házban, az Iparművészetben, valamint irodalmi folyóiratokban megjelent terjedelmes és értékes tanulmányokat írt a legkiválóbb magyar művészekről. Önállóan meg- lent művei: Az én fővárosom (képek Budapest életéről és lelkéről, 1891); Egyének (novellák, 1895); Finumháza (elbeszélés, 1902); Férjnél; A béna (elbeszélések, 1904); Két világtalan (regény 1905); Tegnaptól máig (A magyar festőművészet múltjáról); Modern magyar festőművészet; A festőművészet remekei; Székely Bertalan." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1722 .cimszó a lexikon 310 . oldalán van.