11671.htm CIMSZO: Gálszécs SZOCIKK: Galszécs (Se?ovce, Cs.-Szl.) nagyk. Zemplén
vm. 3284 szlovák, magyar és német lak. A zsidó hitközség 247 családban 1056
lelket és 205 adófizetőt számlál, akik foglalkozás szerint így oszlanak meg: 5
nagykereskedő, 95 kereskedő, 28 iparos, 7 gazdálkodó, 4 ügyvéd, 2 orvos, 1
mérnök, 2 köztisztviselő, 3 magántisztviselő, 7 tanító, 4 vállalkozó, 15
munkás, 26 egyéb. Munkanélküli 6 és közadakozásból él 32. A világháborúban 254
tagja vett részt, 17 elesett. Évi költségvetése évi 150,000 ?K., szegények
segélyezésére 3100 ?K., iskolára 20.000 és nyugdíjjárulékra 1000 ?K.-t fordít.
Iskoláját 1903-ban alapította. Majd a Talmud tórával egészítette ki, amely még
1888. létesült. A két tanintézetben 6 tanerő működik, a növendékek száma
1927—28 156-ra rúgott. Jesivája is van megfelelő könyvtárral, amelyet az
Amerikába került Grosszmann Lipót adományozott szülei emlékére. Intézményei:
Chevra Kadisa (1890), Poale Cedek (1896), nőegylet (1912). A hitközségnek 1
temploma és 1 imaháza van. Mindkettő kétszer is leégett és létesülésüket,
valamint újból való felépítésüket a hitközségi tagok áldozatkészségének
köszönhetik. A G.-i orthodox hitközség 1884. november 16. alakult meg az 1871.
október 22. kelt királyi elhatározással jóváhagyott orsz. orth. izr. szervező
szabályzat alapján. Alapszabályait 1909. szept. 15. hagyták jóvá. Azóta
hozzátartozik: Migylész, Vécse, Hór, Tusaújfalu, Tusa, Szécsmező,
Kincsespuszta, Parnó, Szécsudvar, Bosnica, Cáboc, Kereplye, Sztankóc, Visnyó,
Bucskó, Dargov Tarnóka, Kotáj, Gerenda, Zebegnyő, Kisazar, Nagyazar, Kozma,
Pelejte, Cselej, Kis- és Nagyruszka. Alapítói ismeretlenek, első rabbija Kahon
Majer volt. Utána Grünvald József, Reinitz Sámuel, Krausz Izs. Áron (most nagybányai
főrabbi) és Klein Sámuel. Fejlődésének legfontosabb állomása az iskola
létesítése, amelyet elsősorban Friedmann Mór dr. ottani orvos és emberbarát
alapítványának köszönhet. Ez egész vagyonát az iskolára hagyta azzal a
feltétellel, hogy a hitközség köteles nővérét élete végéig eltartani. Fontosabb
események nem akadtak a hitközség életében, azt az egy mozgalmat kivéve, amely
25 év előtt din-tóra (rabbikollégiumi döntés) alapján a kerületet elszakította
az anyahitközségtől. Újabban két párt versenyez egymással a hatalomért: a
chasszideus és a cionista párt és hol az egyik, hol a másik kerül felül az
elöljáróságban, ami lehetetlenné teszi az egyenletes elvek alapján való
vezetést. A politikai fordulat itt is súlyos kérdéseket vetett felszínre,
amelyek csak lassan tisztázódnak. Klein Sámuel, a hitközség utolsó rabbija 3
évvel ezelőtt meghalt és a rabbiszék azóta betöltetlen, mert a hitközség
kötelezte magát, hogy özvegyének nyolc éven keresztül megadja az elhunyt rabbi
összes illetményeit és nem terhelheti meg a rabbinak járó dotációval az amúgy
is túlterhelt költségvetést. Vezetősége: Rottenberg József elnök, Selzer Mór
gondnok, Szameth József ellenőr, Perlmantl Miksa pénztáros, Grünberger Hermann
ellenőr, Valt József gondnok, Birnbaum Lázár, Alexander Simon, Neumann József,
Weiszberger Adolf, Guttmann Lajos, Lefkovits Lajos, Schwarz Ignác, Winter
Pinkász, Fried Manó, Grossmann Mór válaszmányi tagok. A Chevra Kadisa elnöke
Birnbaum Lázár, a Poale Cedeké Lefkovits Lajos, a nőegyleté Goldberger Ignácné
és a Talmud tóráé Amsel Ernő. A. tantestület Blau József igazgató, Zipser
Netti, Klein Sándor, Weiszberger Henrik, Mermelstein Bernát, Glück Emanuel
hitoktatók. — Ballagi Mór, a hírneves nyelvész és teológus, Ballagi Aladár
történetíró édesapja G.-n született (l. o.).
Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A
lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a
www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu,
http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1671 .cimszó a
lexikon 303 . oldalán van.