11625.htm CIMSZO: Friesenhausen SZEMELYNEV Friesenhausen Dávid SZOCIKK: Friesenhausen Dávid, matematikus, szül. Friesenhausenben (Bajorország) 1750 körül, megh. Gyulafehérváron 1828 márc. 23. Sokáig főképp Berlinben élt, azután Hunfalun, Sátoraljaújhelyen és végül Gyulafehérváron. Harmincéves koráig kizárólag talmudtudománnyal foglalkozott, azután teljes tíz évig felsőbb matematikával, asztronómiával, mechanikával és optikával, amely tárgyakról több értekezést írt. Tiszta héber nyelvű algebrája és geometriája Kelil ha-Chesbón (Berlin 1796) címen jelent meg. Másik műve a szintén héber nyelvű Moszdosz Tevel, mely a Copernicus-féle rendszert fejtegeti (Wien, 1820). Ez utóbbi asztronómiai értekezéseiben külön foglalkozik Buclides tizenegyedik axiómájával. U. e. művében mellékelte csodálatosképpen a gyermekeinek szóló végrendeletét is. F. volt az első szószólója Magyarországon egy felállítandó modern rabbiszemináriumnak s egy ily irányú kidolgozott tervet József nádornak adott át 1806. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1625 .cimszó a lexikon 297 . oldalán van.