11468.htm   CIMSZO:     Filozófia, pszichológia és pedagógia     SZOCIKK:    Filozófia, pszichológia és pedagógia. Ezen tudományok speciális zsidó vonatkozásait a vallástörténelem és etika különböző címszavai alatt tárgyaljuk (l. Zsidó irodalom, Etika, Szirach, Philo, Gáónok, Biblia exegézis címszókat). A zsidók nagy szerepét a F.-ban ezen tudományok kimerítő története tárgyalja. Az első zsidó filozófus, aki a zsidó és korabeli görög filozófiát összeegyeztetni próbálta, az Ecclesiasticusnak nevezett Jézus Szirach volt, majd az első században Philo (l. o.), akinek hatása a későbbi századokban is érezhető volt.    A középkorban Szaádja gaón az első jelentékeny vallásbölcsész (IX. sz.). Rendkívül fontos szerepet töltöttek be a zsidó filozófusok Keleten a VI.—XII. sz.-ban, mert ők voltak azok, akik a görög filozófia számos értékét arabra átültették, míg a későbbi századokban a spanyol arab és délolasz területen élt zsidó filozófusok az arabról latinra közvetítették azt. Különösen Renan az, aki a zsidó tudósoknak ezt a maradandó munkásságát kiemeli. Szaádja után Maimonides és Gabirol voltak azok, akik nem csupán a középkor vezető filozófusai közé tartoztak, hanem a keresztény tudósokra (így Maimonides Aquinoi Tamásra) is elvitathatatlan hatással voltak, míg Juda ha-Lévi, Abraham ibn Ezra, Juda ibn Tibbon, Dávid Kimehi, továbbá Bachja csupán a zsidóságon belül hatottak. Az utóbbit a világirodalomban egyik legnépszerűbb filozófiai elgondolása tette maradandóvá. «Chovósz halvóvósz» (A szív kötelessége) c. művében ez a XII. sz.-i tudós valóságos etikai rendszert alkotott ugyanakkor, amikor a gettók falain kívül a legszörnyűbb türelmetlenség a gondolatszabadságot és véleménynyilvánítást máglyával kezdte büntetni. A XIII. és XIV. sz.-ban Chaszdai Crescas és Albo József toledói rabbik voltak nevezetes vallásfilozófusok s bebizonyíthatóan Spinoza elődei, csakúgy, mint az említettek legtöbbje, akiket — Szaádját kivéve — igen jól ismert, különösen a két utóbbit és Ibn Ezrát. Spinozát mégsem lehet már kizárólagos zsidó filozófusnak tekinteni, mert módszere egyaránt adódik a középkori zsidó és keresztény skolasztikából, főleg pedig a modern filozófia kezdeményezőjének, Descartesnak módszeréből. Spinozával kezdődik az újkori modern filozófiában való részvételük a zsidóknak is. Ezt a nagyarányú részességet, mely kívül esik a zsidó történelem és irodalom területén, a következő névsor mutatja: Külföldiek: Basch Victor (l. o.), a Sorbonne tanára, filozófus és esztétikus. Bergson Henry, a Sorbonne tanára, korunk egyik legkiválóbb filozófusa, a Nobel-díj nyertese. Bernheim Hypp., nancyi orvostanár. Brunschwigk Léon, a Sorbonne tan., a Fr. ak. tagja. Cassirer Ernst, hamburgi egyet. tanár, kiváló esztétikus és filozófus. Cohen Hermann v. marburgi egyet. tanár és rector hírneves kantista és etikus. Cohn Jonas, freiburgi egyet. tanár. Dessoir Max*, esztétikus, filozófus, v. berlini egyet. tanár. Durckheim Emil, kiváló francia szociológus és filozófus, a Sorbonne v. tanára. Eisler Rudolf, v. bécsi egyet, tanár, kiváló filozófus és szociológus. Franck Adolphe, a Sorbonne v. filozófia tanára, egyszersmind a kabbala-filozófia első modern ismertetője és hebraista. Freud Sigmund, bécsi prof., a pszichoanalitika megalapítója. Freudenthal Jacob, v. breslaui egyet. tanár, híres Spinoza-búvár és az alexandriai görög-zsidó filozófia kitűnő ismertetője. Georges-Levy Raphael, a Sorbonne tanára, kiváló vallásbölcsész. Guttmann Jacob, v. breslaui egyetemi és rabbiszemináriumi tanár, vallásfilozófus. Jerusalem Wilhelm, v. bécsi egyet, tanár kiváló filozófus és pedagógus. Joel Karl, baseli egyet, tanár. Joel Manuel, v. breslaui főrabbi, vallásbölcsész. Lazarus Moritz, v. berni egyet, tanár, önálló etikaszerző (l. Nyelvészet), egyszersmind a nép-pszichologia megalapítója. Levy-Bruhl G., kiváló francia szociológus és filozófus, a Sorbonne tanára. Maimon Salamon, Kant tanítványa és interpretálója. Mautner Fritz*, a Philosophisches Wörterbuch I—III. szerzője. Mendelssohn Mózes. Münsterbeig Hugó, a bostoni Harward egyet, v. tanára. Nelson Leonard*, v. göttingeni egyet, tanár, jelentékeny német filozófus, megh. 1928. Reik Theodor (l. o.), angol esztétikus. Schreiner Márton (l. o.), berlini vallásbölcsész és a Hochschule tanára. Schwarcz Adolf (l. o.), a bécsi rabbiszeminárium rektora. Simmel Georg, v. strassburgi egyet, tanár, filozófus és önálló szociológiai rendszer szerzője. Spinoza Baruch. Stammler Rud., berlini egyet, tanár, jogbölcsész és szociológus. Stein Ludwig, v. berni egyet, tanár (eredetileg rabbi, l. o.), a Magy. Tud. Akadémia tagja. Steinmetz Rudolf, amsterdami egyet, tanár, szociológus és néppszichológus. Steinthal Chaim, v. berlini egyet, tanár, önálló etika szerzője (l. Nyelvészet) egyszersmind a néppszichológia megalapítója. Stern William, hamburgi egyet, tanár, kiváló kísérleti pszichológus és pedagógus. Worms René, a Sorbonne tanára, világhírű szociológus. Weininger Ottó*, filozófiai író. Magyarországiak l. részletesen az illető neveknél: Alexander Bernát, Bánóczi József, Donáth Gyula, Erdős Lajos, Frimm Jakab, Goldziher Ignác, Hochmuth Ábrahám, Jónás, János*, Karinán Mór, Kaufmann Dávid, Léderer Ábrahám, Leopold Lajos, Palágyi Menyhért*, Pikler Gyula*, Ranschburg Pál*, Révész Géza*, Salgó Jakab, Sebestyén Károly, Silberstein-Ötvös Adolf, Somló Bódog, Szemere Samu, Waldapfel János.                                                            Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1468 .cimszó a lexikon 277 . s köv. oldalán.