11417.htm CIMSZO: Felebaráti szeretet SZOCIKK: "Felebaráti szeretet. A biblia nyelve nem csupán az egy atyától vagy anyától született testvért tekinti és nevezi testvérnek, hanem számos helyen az egészen távoli rokonságot s az egész törzset szintén annak nevezi. (Lev. 25.48., Zsolt. 49; Gen. 13. 8; 14. 14; 39. 15 ; Lev. 21. 10; Deut. 18. 7; II. Sám. 19. 13; Ex. 2. 11; 4 18; Num. 32. 6; Deut. 10. 9 ; 17. 20 ; 23. 19 ; 24. 7; Jer. 34. 14; Num. 20.14; Deut. 2. 4, 8; 23. 7; Amosz 1. 11). Úgyszintén a barátságra is előfordul a testvér kifejezés (Sám. II. 1.26; Ámosz 1. 9; Jech. 11. 14), amely esetben már magasabb jelentése van, mert a testvéri érzést akarja ezzel kifejezni: «Nyisd meg kezedet testvéred, a szegény előtt» (Deut. 15. 11); «Féljed Istent, hogy testvéred élhessen veled» (Lev. 25. 36). A testvér egy Atyának a gyermekeit jelenti: «Nem-e valamennyiünknek egy Atyánk van ? Nem-e egy Isten teremtett mindannyiunkat? Miért cselekszik egy ember testvére ellen áruló módjára ?» (Maláchiás 2. 14); «Nem szabad testvéredet gyűlölnöd szívedben» (Levit. 19. 17); «Mily jó és mily kellemes testvéreknek egyetértésben élniük» (Zsolt. 133.), míg a zsidó mindennapi liturgia ezt tartalmazza: «Az, aki házatokban, lakozik, tenyésszen köztetek testvériséget és szeretetet, békét és boldogságot» (Jer. Berachót 1. 3 b.). A F.-et, mint fő erkölcsi princípiumot a biblia papi kódexe (Levit. 19. 18) emeli ki és parancsolja meg: «Szeresd felebarátodat, mint saját magadat» s az ezt megelőző vers előrebocsájtja, hogy «nem szabad gyűlölnöd testvéredet szívedben». Az ugyanilyen értelmű másik parancsot: «sem bosszút állnod, sem neheztelned nem szabad néped gyermekei ellen», a keresztény tudósok egy része szívesen vonatkoztatja csupán zsidókra, de ugyanazon bibliai fejezet további, 34-ik verse már ezt parancsolja: «az idegent, aki veled lakik, szintén szeretned kell, ... mint saját magadat», mely parancs különböző formákban még több helyt előfordul (l. Szeretet alatt). Az apokrif zsidó irat, a Bölcsesség Könyve ezt mondja: «a bölcsesség emberszeretet, az igazságosnak emberszeretőnek kell lennie» (1 b., 7. 23). A F. elvéből és parancsaiból következik, hogy felebarátaink, azaz embertársaink megalázása Isten hasonlatosságának ócsárlása (Tanchuma-Midrás, Gen. B. 24. 5). Hillel a F. törvényének gyakorlásában foglalta össze a zsidó vallás egész tanítását: «Ami rosszul esik neked, azt ne tedd felebarátoddal; ez az egész Törvény, a többi csupán magyarázat» (Sábbát 31a). Ezt az elterjedt zsidó erkölcsparancsot vették át Jézus és az evangélisták (Jakab 2. 8; Márk 12. 28-34; Lukács 10. 25-28; Máté 7. 12 ; 19. 19 ; 22. 34-40; Róm. lev. 13. 9; Gal. 5. 14; mely utóbbiban Hillel talmudi mondása szó szerint idéztetik. A többi teremtmények (beriósz) kötelező szeretete szintén talmudi származású (Ábót 1. 12), míg a gyűlölségről ezt tanítja: «A rokonteremtmények gyűlölete egyike ama három dolognak, amelyek miatt az ember kiűzetik erről a világról (Ábót 2. 11). A F. törvénybeiktatása és gyakorlása a zsidó géniusz teremtménye és a zsidó vallás alapja a mózesi korszaktól a mai napig. (L. még Szeretet, Aranyszabály, Hittel, Abót, Judaizmus és Etika címszavakat azok irodalmát.)" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1417 .cimszó a lexikon 269 . oldalán van.