11321.htm CIMSZO: Fajelmélet SZOCIKK: "Ha komolyabban veszi a hipotézisét, akkor azt a következtetést is levonhatta volna belőle, hogy faj bélyegüket a hosszúkoponyájú, szőke, felsőrendű hódítóktól nyerték a zsidók. De céljának jobban megfelelt a másik következtetés. Hidegvérűen építette rá azt a tantételét, hogy a zsidó nép az intelligenciának és a morális hajlamoknak olyan keveréke, amelyben az alacsonyrendű népek által belefertőzött hatások elnyomták azt az örökséget amelyet a felsőbbrendű szőke faj kevert a zsidóvérbe. Innen van, hogy a zsidó nép intelligenciája épp olyan szembetűnő, mint erkölcsi fogyatékossága, amelyet származásának köszönhet. Woltmann nyomán dogmatizálta az antiszemitizmus azt a felfogását, hogy a zsidó nép alacsonyrendű és ártalmas, mert a származásában gyökerező hibák kiirthatatlanok. Ha igaz lenne is, hogy a zsidók abból a vérkeveredésből származnak, amelyet ""Woltmann szupponál (ami nem is igaz), az ebből levont következtetés mégis helytelen, mert nincs nép a világon, amelyben a négyezer vagy ötezer év előtt kapott vérségi hatások még ma is rezonálnak. Ellenben igaz, hogy az eredet káros hatásai már kétszáz-háromszáz év alatt is elmosódnak és a rossz típusból egy egészen jó típus származhat, amit bizonyítani lehet a mai ausztráliaiakkal, akik deportált fegyencektől és az amerikaiakkal, akik nagyrészt kalandoroktól származnak. És még a beléje jutott sok színes vér sem tudta megrontani ezt a nagyszerű embertípust, pedig nem négyezer, hanem csak kétszáz vagy háromszáz év előtt indult meg a veszedelmessé válható vérkeresztezés. Woltmann tanításai eléggé termékeny talajra találtak, a F. mégis csak 1899. érte el teljes kivirágzását, még pedig az angol származású Houston Stewart Chamberlain német tudósnak Die Grundlagen Des 19. Jahrhunderts c. munkájában. Megvesztegető dialektikájának káprázataiban a könyv belső hibái könnyen rejtőzhettek el a laikus olvasó előtt és ennek köszönhette óriási sikerét. A tudományos kritika azonban elég korán vette észre, hogy Chamberlain okfejtései és megállapításai tudománytalanok. Még alapvető tételeit is olyan feltevésekből konstruálta meg, amelyek tudományosan nem is igazolhatók. Így megállapítja, még pedig nagyon önkényesen, hogy a zsidó nép az arab fennsíkon élt izraelita törzsek és a Palesztinában talált rövidkoponyájú szíriaiak keveredéséből származik. Ez a megállapítás nélkülözi a történelmi szankciót, mert hiszen a chetitákkal és amoritákkal való vérrokonság sokkal valószínűbbnek látszik, de megbízható támaszpontok hiányában még ezt a feltevést sem fogadja el a tudomány és még máig sem tisztázta le véglegesen a zsidó nép származását. A bontakozó F. nem törődött ilyen kicsinységekkel. Arra, hogy a zsidó fajt alacsonyrendűnek, az árja-fajt felsőrendűnek tüntesse fel, minden eszközt jónak talált, még azt a módszert is, amely a zsidó történelem küszöbén kezdi meg a hamisítást. Az ősi rossz keveredésből származtatni az alacsonyrendűnek bélyegzett mai zsidót: rendszerré erősödött a F.-ben, de Chamberlain hipotézise mellett mások is keletkeztek. O. Hauser 1922. még ijesztőbb kémiával keveri ki a zsidószármazást. 1922-ben írt zsidó történetében túl jónak tartja a Chamberlain által feltételezett szír keveredést és azt állítja, hogy a zsidó nép nemes árja és nemtelen fekete meg sárga fajoktól származik. A felerészben fehér, felerészben színes származás két csoportra bontja a zsidóságot. Az egyik magasabb rendű (de még mindig nem olyan magasrendű, mint az árja), a másik alacsonyrendű. A próféták (Hauser szerint) a világos és hosszú koponyanyájú faj ivadékai (a jó Isten tudja, honnan veszi, hogy minden próféta szőke és hosszúkoponyájú volt), míg a papirendbe tartozó kohaniták. a kerekkoponyájú sötét, alacsonyrendű fajt képviselik a zsidóságban. (Nem ide tartozik, de IL tudományos komolytalanságának illusztrálására megemlítjük, hogy a «rövid koponyájú, feketehajú, lapos arcú» katolikus papságot is kizárja az árja közösségből és külön típusnak stigmatizálja a nemes germánságban, mintha, szőke és kékszemű embert föl sem szentelne a katholikus egyház, vagy mintha minden szőke és kékszemű árja nyomban megbámulna, amint pappá szentelik.) Következtetéseiben éppen olyan tudománytalan a F., mint kiindulópontjain. A zsidóság célzatos lekicsinyítésén kívül az a legfőbb célja, hogy az emberiség koronájának az árja-germánt tegye meg. Dogmatikusan állítja: «Kultúrképes faj csak egy van és ez a germán faj.» «A magas növésű, szőke, kékszemű germán az egyetlen típus, amely alkotni és teremteni tud.» Chamberlain még a szumir, akkád, assyr, babilóniai, görög, római kultúrát is bevándorolt germánoknak tulajdonítja. Woltmann nemcsak a faj kiválóságát köti a germánszármazáshoz, de az egyén kiválóságát is és igazolás nélkül állítja, hogy az emberiség zsenijei kivétel nélkül germán származásúak. Nagy Sándor, Caesar és Napóleon tehát germánok voltak. És az a mongol, aki Kínában korábban találta fel a puskaport, mint a német Schwarz, nem kínai, hanem germán volt a woltmanni felfogás szerint. Hogy mennyit ér ez az egész elmélet, abból derül ki, hogy a germánság faji bélyegét a test magas növésében, a koponya hosszú formájában és a haj szőkeségében látja. Holott bebizonyított tény, hogy ezek a sajátságok nem kizárólagos germán vonások, de nincs is olyan emberfaj a világon, amelyről azt mondhatjuk, hogy csak őt magát jellemzik ezek a «faji» stigmák. A test növése első sorban a klímától függ, az életkörülményektől és a gazdasági viszonyoktól (l. Antropológia). Amióta a zsidók kikerültek gettóikból, de különösen azóta, amióta sporttal is foglalkoznak, a testi fejlődésük is kedvezőbb és biztató regenerálódást mutat. Az a feltevés tehát, amely a test növésformáját a fajok bélyegévé teszi meg, alaposan kétségbe vonható. Nem bizonyult elfogadhatónak a koponyamérés, és az erre támaszkodó koponyaforma-elmélet sem, mert kiderült, hogy minden népben és népcsoportban keverten fordulnak elő a koponyaformák, tekintet nélkül arra, hogy milyen fokú kultúrában él az illető népcsoport." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1321 .cimszó a lexikon 253 . oldalán van.