11305.htm CIMSZO: Ethika SZOCIKK: "Tiltva van az állatok kínzása és bántalmazása, sőt a mózesi törvényhozás még arról is gondoskodik, hogy az ember ellensége állatával szemben is legyen belátással és irgalommal s hogy az állatok se szégyeníttessenek meg. Embertársainak iránti szeretet szigorú parancsok alakjában van hangoztatva: «Embertársad jó hírneve olyan szent legyen előtted, mint a sajátmagadé» (Exod. 23. 1), de ugyanez a kötelező szeretet kiterjed az öregek tiszteletére, a bosszúállás minden fajának elítélésére, az igazságosság kötelező gyakorlására és a bírák pártatlanságára, mely utóbbi abban csúcsosodik ki, hogy a bíráknak nem szabad tekintettel lenniük a gazdagokra. A gőgöt, bujaságot, főleg pedig a csalárdságot és vérontást borzalmaknak minősíti a Biblia; a kapzsiságot, irigységet, hamis úton szerzett gazdagságot pedig szigorúan elítéli, ellenben a hűség, békesség, jóindulat és szánalom a szenvedőkkel és nélkülözőkkel szemben az, amit parancsol s ez utóbbinak az idegenekkel és foglyokkal szemben való gyakorlását is kötelezővé teszi. (l. Jótékonyság.) A zsidóság Szentírása éppen úgy, mint későbbi iratai is tehát nem a földöntúli, hanem éppen a földi józan és helyes életet tartják szem előtt E.-jukban. Ez nem aszkéta, hanem az élettel számoló és Isten útjain járó E. Nem áll a föld és emberek felett, nem a «paradicsom» és «pokol» földöntúli s nem emberekre szabott képzelődése, hanem a vallás és erkölcs szétválaszthatatlanságának visszatükrözése és legszebb bizonyítéka. A «szeresd felebarátodat, mint saját magadat» és a szeresd az idegent, mint saját magadat, mert ne feledd, hogy te is idegen voltál Egyiptomban, a rabszolgaság honában, Én az Örökkévaló parancsolom!» mint erkölcsi főprincípiumot az egyszerű zsidó földmíves-pásztor nép erkölcsi kódexe írta elő a világ valamennyi kultúrnépének. A bibliai E.-nak egyenes továbbfolytatása a talmudi és rabbinikus E., melynek legmagasztosabb hirdetői R. Akiba és Hillel (Jézus előtt 70.) voltak. Különösen az Ábót százszámra tartalmaz oly E.-i elveket, amelyek szisztematikus elgondolások eredményei, de az erkölcstan tanításainak csupán foglalatát nyújtják. E. Akiba p. o. összes erkölcsi tanításait ebben foglalta össze: «Amit nem kívánsz, hogy veled tegyenek, ne tedd embertársaddal; ne beszélj róla rosszat, ne tárd fel titkait másoknak, legyen annak tisztessége és vagyona oly drága neked, mint a saját magadé.» Hillel, a zsidóság legnagyobb tanítója a próféták utáni korban, a kötelező szeretetet minden élőlényre, az egész emberiségre, az állat- és növényvilágra is kiterjesztette. Fő tanítása abban összpontosul, hogy Isten és Törvény igazi esszenciája az ember morális tökéletesülése, ennélfogva vallás és morál nála is egyugyanazon fogalom, csakúgy, mint a Biblia E.- járban. Hillel E.-ja szerint is az élet forrása az Isten, aki kegyes és irgalmas, s ha Tőle kegyességet és irgalmasságot vár az ember, akkor őneki is arra kell törekednie, aszerint kell életét berendeznie. Ebben az alapelvben valamennyi talmudszerző megegyezik vele s ezért mondható, hogy a rabbinikus E. sohasem volt a farizeusok és esszénusok pártethikája. Semmi köze sem volt az esszénusok családmegvető, felforgató és szentimentális aszketizmusához, sem földöntúlisságához, mely végeredményében szektárius kinövésekre vezetett. A rabbinikus E. nem hagyta magát elnyelni az esszénusok világmegvető altruista-kommunizmusától. Leginkább Hillel fejezi ki e pontnál is a tiszta zsidó E.-i felfogást: «Ha nem énmagam, vajjon ki más? De ha csupán magamért, akkor mi vagyok én? És ha nem ma, akkor mikor?» Ugyancsak a Midrásokban és a Talmudban vannak lerögzítve a következő E.-i princípiumok, melyek a zsidó B. legszebb megnyilatkozásai: «Ami gyűlöletes neked, azt ne tedd felebarátodnak, ez az egész Törvény, a többi csupán magyarázat» (Hillel tanítása, Sabb. 31a, a Levit. 19. 18 alapján) E. tanítást Hillel unokájának, Rabban Gamalielnek tanítványa, Pál apostol vitte világgá. Továbbá: «Fogadj minden embert nyájasan és barátságos arckifejezéssel» (Ábót 1. 15 és 3. 12); «A felesleges önsanyargató szüzesség bűn»; «A munkát szeretni kell» (u. o. 1.10); «A munka érdeme nagyobb, mint a tétlen jámborságé» (Midrás a 128. Zsoltárhoz); «A nő nélkül élő ember nem teljes ember» (Jebámót 62); kötelesség az életet megőrizni, az egészségre káros ételeket enni és káros dolgokat elkövetni nem szabad s az bűn; a szellemi munkát tisztességes kenyérkereső iparral kell egybekötni (Ábót 2. 2 ; Beráchót 35b); «Az igaz úton járó ember vágyait hatalmában tartja, a gonoszat vágyai tartják hatalmukban» (Beráchót 61b). R. Simeon b. Gamaliel tanítása: «Három pilléren nyugszik a világ, a jótékonyságon, igazságosságon és békén» (Ábót 1.18); «Inkább a halált, mint elkövetni a három főbűnt: bálványimádást, fajtalanságot és gyilkosságot» (Szanhedrin 74a, b); «Az igazság át kell hogy fúrja a hegyeket is» (Szanhedrin 6b, Mózesnek tulajdonított mondás); Minden csalárdság és spekuláció egyenlő a lopással (Bába Káma 7.8—13; Babá Mecia 3.25—27, Bába Bátra 90b, Szanhedrin 25b, Chullin 94a); a gúnyolás és gúnynévadás, valamint embertársaink szégyenbehozatala ugyanabba a kategóriába esik, mint a gyilkosság (B. M. 58b, s innen ment át a Máté Evangélium 5.22-be). Ugyanezen bűnözési kategóriába esik a rágalom, rossz hír terjesztése embertársunkról, még az esetben is, ha igaz, figyelés gyalázatos beszédre, gyanúkeltés, kedvezőtlen megjegyzések provokálása (Peszáchim 118a, B. M. 58b; Beráchót 16a). Aki visszatartja a bért, az a Talmud szerint tolvaj, idolatra és Szodoma lakója. Hazugoknak, hypokritáknak és tékozlóknak nem volt szabad megjelenniük áldozatra (Szóta 42a); Istenfélelem egyenlő a bűnfélelemmel s ez a parancs magában foglalja a szülők és tanítók iránti tiszteletet is (Beráchót 28b; Kidd. 31; Pesz. 22b); mások tudatlanságából, legyen az akár pogány is, bűn előnyt szerezni (Chullin 99a, Sebuót 39a); Isten előtt senkise nevezhető igazságosnak, ha nem jóságos embertársaival szemben (Kidd. 40a). Hillel további E.-i tanításai: «Ne különítsd el magad a közösségtől» (Ábót 2.4); «Ne mondjad, ha időm lesz, majd megtanulom, mert hátha nem lesz időd?» (Ábót 2. 4). «Ne ítélj felebarátod felett, amíg magad nem voltál hasonló helyzetben» (u. o. és annak alapján átveszi Máté evangélista 7.1.); «Aki fut a hírnév után, az elveszti nevét, aki nem növeli tudását, az apasztja, aki nem tanul, az méltó a halálra aki a Tórából hasznot húz, elveszik» (Ábót 1.13) «A neveletlen nem irtózik a bűntől, a tudatlan nem lehet jámbor, a szégyenlős, nem tanulhat, az indulatos nem taníthat, az üzletember nem lehet bölcs» (u. o.). A házasság szentség, innen neve «Kiddusin» a. m. megszentelés. A felebaráti szeretetnek ki kell terjednie a bűnösökre és bűntettesekre is (Szifré Deut. 28b; Szanhedr. 52a) Nem szabad leülni addig, amíg a háziállatokat meg nem etetik (Gittin 62a, a Deut. 11.15 alapján), ezek a főbb irányelvei a bibliai és talmudi E.-nak, melyek az eredeti zsidó szellemet tükröztetik vissza s amelynek tanításai részben éppen a tőlük merítő evangélisták révén mentek át kimutathatólag a köztudatba s váltak általánosan érvényes erkölcsi princípiumokká. A középkori zsidó filozófusok E.-ja megőrzi mindazt, amit örökségbe kaptak az ősök írásaiból, de rendszerük már sok helyt a görög, arab és a keresztény misztikusok öntudatlan hatását is mutatja, aminthogy az ő kölcsönhatásuk kortársaikra s a későbbiekre még sokkal nagyobb volt. A középkori zsidó E. legkimagaslóbb tanítói, művelői és szerzői voltak: Száadja gáón, Maimonidesz, Salomo ibn Gabiről, Juda Halévi és Bachja ben Joseph ibn Pakuda, a Chóvót Halevóvót szerzője. Ez azonban a világról való túlzott lemondást és visszavonulást a középkor miszticizmusa értelmében fogja fel. Mégis az ő műve a zsidó E.-nak legragyogóbb termékéül tekinthető s méltán nevezhető az a «szív kötelességei»-nek. Az újkor filozófiai E.-ja Spinozától kezdve Mendelssohnon át Hermann Cohenig, K. Joelig és a többi modern filozófusokig úgy módszerben, mint tartalomban koruk szellemi áramlatait és filozófiai törekvéseit tükröztetik vissza s tiszta zsidó E.-nak akkor sem foghatók fel, ha a legmagasabb nívón állnak is s ha némelyik, mint Herm. Cohen legközelebb is állt ahhoz. Az újkori zsidó E.-szerzők mellett a rabbinikus irodalom a legújabb időkig változatlanul a tradicionális zsidó E. szolgálatában áll s ez különösen a kabbalisztikus művek szerzőinek magas erkölcsi princípiumaiban nyilatkozik meg. Az újkorban s a jelenben éppen úgy, mint a bibliai korban a zsidó E. álláspontja változatlanul az, hogy az embert Isten képmására teremtett lénynek, személynek és nem tárgynak tekinti s ehhez képest az ember személyiségének minél tökéletesebbé való fejlesztése, az emberben szunnyadó isteni tulajdonságnak kibontakozási lehetősége a szellemi és testi tökéletesülés felé, az a zsidó E. praktikus alkalmazása. L. még Alázatosság, Harag;Kötelesség; Szentség; Felebaráti szeretet; Jótékonyság, Gondviselés, Pirké Abót; Kabbala; Judaizmus; Optimizmus; Szeretet; Megtorlás. Irodalom: Prof. E. Hirsch és K. Kohler, Ethic, Jew Encycl (1904); Moritz Lazarus, Ethic Des Judentums (2k. több kiadás); L. Lazarus. Zur Characteristic der talmudischen ethic (1877);Grünbaum, Sittenlenre des Judentums (1878); Moses Bloch, Ethic Des Halacha (1886. magyarul u. a.);Hirsch Fassel, Zedek u. Mispát. Die rabbinische Tugend und Rechtslehre (1848); Mielzinger, Ethics of the Talmud (1890); M. Joseph, Jewish Ethic (1892); K. Kohler Ethics of the Talmud (1893-4); Frankel, Zur Ethic des jüdisch-alexandrinischen Philosophen Philo (1867); Tiktin, Die Lehre der Tugenden und Pflichten bei Philo (1894); Dukes, Salomo ibn Gabirol und seine ethischen Werke (1860); Frankl-Grünn. Ethik des Juda Halevy; Bachja b. Joseph, Chovót Halevóvót (deutsche Übersetzg v. Wiener, több kiadás) ; Geiger, Ethische Grunlagen des Buches über die Herzenspflichten; Kaufmann, Ethic des Maimonides (1876) ; Guttmann, Philosophie des Ibn Gabirol (1889); u. a.,Realphilosophie dea Saadja (1882); P. Rieger, Hillel und Jesus (1904), továbbá a Spinoza elődjeiről szóló irodalom, főképp J. Freudenthal idevon. művei." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1305 .cimszó a lexikon 246 . oldalán van.