11302.htm CIMSZO: Esztergomi zsinat SZOCIKK: Esztergomi zsinat. 1114. év elején tartották, Kálmán országlásának vége felé. Ekkor már a zsidók, miután a rabszolgatartástól Kálmán zsidótörvénye megfosztotta őket, bérbe vett rabszolgákkal dolgoztatták földjeiket. Az esztergomi zsinat aztán határozatba hozta, hogy keresztény rabszolgákat, vagy rabszolganőket bérben sem tarthatnak. Így a zsidók, miután az akkori idők szokásos munkaerejét igénybe nem vehették és mert a földművelés nagyobb munkaerőt és megmunkálást igényelt, kénytelenek voltak felhagyni a földmunkákkal és más megélhetési módot kellett keresniük. Csak az adás-vételi és kölcsönügyletek maradtak meg a számukra és lassanként mind kereskedőkké lettek. A kalmárkodással romlott le a zsidóság társadalmi helyzete és ennek következményeként jutott az idők során a magyar zsidóság a többi középkori zsidók megalázott és szánalmas állapotába. Meg kell azonban jegyezni, hogy a zsidók II. Endréig, 1205-ig zavartalan nyugalomban éltek Magyarországon és semmiféle törvény abban nem akadályozta őket, hogy ingó és ingatlan vagyonokat szerezzenek. Még ebben az időben is nagy földbirtokok voltak a tulajdonukban és semmiféle külön adót nem fizettek. Vallásukat szabadon gyakorolhatták és közülük többen viselték nyilvános hivatalokat. (V. ö. Kohn, «A zsidóság története Magyarországon.») Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1302 .cimszó a lexikon 244 . oldalán van.