11286.htm CIMSZO: Érsekújvár SZOCIKK: Érsekújvár (Nové Zámky, Cs.-Szl.), rtv. Nyitra vm. 19,023 lak.
É.-on régebben nem tűrték meg a zsidókat és nincs is annak semmi nyoma, hogy
akárcsak átmenetileg is zsidók is lakták volna híres csillagvárának fennállása
idején. De még a vár lerombolása után sem enyhült a türelmetlenség. A zsidók
első letelepülése a XIX. sz. első negyedére esik. Addig csak a hét bizonyos
napjain jöhettek be a városba a környékbeli zsidók, de még napnyugta előtt
távozniuk kellett. E környék zsidó centruma ezidőben a közeli Nagysurány volt
és éppen a nagysurányiak igyekeztek több ízben meghódítani É. piacát, de sokáig
sikertelenül. Jobb módú kereskedők felbiztatására azután néhány nagysurányi
szatócs próbaképpen üzletet nyitott a városban, de kevés híján rajta
vesztettek, mert a keresztény kereskedelem féltette kiváltságos helyzetét és
agitált a zsidók ellen. A nép azonban megbékélt a zsidó invázióval, mert ez
modernebb és szélesebb alapra fektette a város kereskedelmét és elősegítette
felvirágoztatását. A Fuchs, Stux, Schwitzer, Leuchter, Stern és Donáth családok
voltak az első letelepülők. Ezek szervezték meg a hitközséget, amely gyors
fejlődésnek indult. Megalapították a Chevra Kadisát, és megnyitották a négy
osztályú elemi iskolát, amelyben kitűnő tanerők működtek (Blitz, Décsi és
mások). Közgazdasági tevékenységükkel pedig rövid idő alatt a város és a
környék jólétét mozdították elő. É.-ra koncentrálták az egész Kis-Alföld
gabonapiacát és a város világhírű lóvásárait is az ott megtelepedett zsidó
lócsiszárok szervezték meg. Fennállásának első évtizedeiben még a nagysurányi
főrabbinátus körzetéhez tartozott a hitközség. A rabbifunkciókat ezidőben
Kramer Ignác rabbi végezte, aki kiváló talmudtudós volt és konzervatív
szellemben irányította a hitéletet. A hatvanas években már annyira megerősödött
a hitközség, hogy szép templomot építtetett a pesti Dohány-utcai templom
stílusában. A haladó szellemű többség a templom belső berendezésénél is a pesti
mintát tartotta szem előtt és az almemort a frigyszekrény elé helyeztette. A
hitéletnek ez a modernizálása heves ellenzést váltott ki a hagyományokhoz
szigorúan ragaszkodó kisebbségből és a belső villongások végül szakadásra
vezettek. A kisebbség különvált és megalapította az orthodox hitközséget. Az
anyahitközség kongresszusi alapra helyezkedett és elszakadt a nagysurányi
rabbinátustól. Kramer Ignác nyugalomba vonulása után megválasztotta első
főrabbiját Richter József személyében. Ennek halála után Klein Sámuel(l. o.), a
híres tudós került a hitélet élére és az ő érdeme, hogy a hitközség
kongresszusi keretében még ma is a konzervatív szellem érvényesül. 1927.
polgári iskolát létesített a hitközség és ezt e célra emelt monumentális
palotában helyezte el. Klein Sámuel főrabbi, aki 1926 óta a jeruzsálemi héber
egyetem tanára is, a hitközség támogatásával egy zsidó tanítóképző létesítésére
is indított akciót, de ez a terv még nem valósulhatott meg. Buzgó elnökök és
kötelességtudó elöljárók segítették elő ezt az egészséges fejlődést, különösen
az utolsó évtizedben, mikor a hitközség élén Guth Jenő dr. ügyvéd állt. A hitközség
filantropikus munkáját kezdettől fogva a Chevra Kadisa végezte és fennállása
óta a Nőegylet is. Nagy sikerrel működik az ifjúság kultúregyesülete, amely a
héber nyelv ápolására és a zsidó irodalom népszerűsítésére alakult. A cionista
szervezet helyi csoportja a zsidó reneszánsz szolgálatában áll. A hivatalos
orthodoxia ugyan nem támogatja a cionista szervezkedést, de nem is akadályozza
meg, úgy hogy ahhoz orthodoxok is csatlakozhatnak. Az É.-i orthodox hitközség
1870. alakult meg. Megalapítói Leuchter Emánuel, Stern Jakab, Spitzer Lipót és
Neumann Simon kereskedők voltak, akik több társukkal együtt kiváltak az
anyahitközségből. A kiválásra az adott okot, hogy a hitközség vezetősége a
templom építkezésénél nem tartotta be a Sulchan Áruch idevonatkozó szabályait.
Különösen az almemor és a karzat modern elhelyezése miatt törtek ki heves
viták, amelyek rövidesen a hitközség kettészakadását idézték elő. A
tradíciókhoz ragaszkodók, vagyis az új hitközséget megalapítók élén Plaut Fülöp
nagysurányi kerületi főrabbi, a nagy talmudtudós állott. Az új orthodox
hitközség, mely kezdetben kevés tagból állott, első rabbijául a nagy tudású1,
jámbor életű Groszmann Vilmost (Benjámin Zeév Wolf) választotta meg, akinek
első dolga volt a békét helyreállítani. Groszmann Vilmos, akinek fia Újvári
Péter (l. o.), tizenkét évi áldásos működés után 1882. meghalt s méltó utóda
veje Sonnenklár Henrik lett, aki ugyancsak fiatalon hunyt el. 43 éve Tigermann
József főrabbi áll a hitközség élén, akit bölcsességéért és békeszeretetéért
becsülnek a hívei. A hitközség 1870. ötosztályos elemi iskolát létesített, majd
1880., mikor tagjainak létszáma erősem megnövekedett, templomot is épített. Van
a hitközségnek Talmud Tórája és egy Tigermann főrabbi által alapított jesivája,
melyet állandóan 30 növendék látogat. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa,
a Nőegylet, a Tiferesz Bachurim és az Agudah-egyesület. A hitközség tagjai
közül került ki Tigermann Ignác, a jelenlegi tiszalöki főrabbi, aki mint kiváló
talmudtudós országos hírnévre tett szert. A hitközség 215,000 ék. évi
költségvetéssel dolgozik, melynek egy részét szociális és filantropikus célokra
fordítja. A hitközség lélekszáma