11278.htm CIMSZO: Érmihályfalva SZOCIKK: Érmihályfalva ( Valea lui Mihai, R.) nagyk. Bihar vm.-ben 6302 lak. A zsidó hitközség, amely az érmihályfalvai községkerület központja, a szájhagyomány szerint már 1800 előtt is fennállott, de egykorú írások, vagy okiratok, amelyek alapításának elejére vonatkoznak, nincsenek. A XIX. sz. elején mindenesetre már szervezett keretekben működhetett és 1820. a keretek végleges kiépítéséhez fogott. Ekkor vette meg a hitközség a templomnak való telket és előkészítette az építkezést. A fennmaradt okiratokból kitűnik, hogy a templomot rövid idő alatt felépítették. Fejlődésének első korszakában Rosenberg Sándor-Rosenfeld Jakab, Feldmann Izsák és Oestereicher Mendel voltak az elöljárók. Első rabbiját Mindszent Salamon személyében 1834 választotta meg. 1822-ben kezdte meg működését a Chevra Kadisa, 1853. a Nőegylet. Elemi népiskolája, amelynek ma 2 tanítója és 102 tanítványa van, 1873. nyilt meg. Létesített jesivát és Talmud Tórát is, ezt az utóbbit Zelter Jenő kezdeményezésére. Megfelelő elhelyezéséről Danczinger Lajos gondoskodott, aki helyiséget ajándékozott e célra a hitközségnek, az építési anyagot pedig Glück Benő adta. Az intézmény ma már szilárd alapokon működik és 120 növendéket nevel. Fennállásának száz esztendeje alatt a hitközség lélekszáma erősen meggyarapodott, így 1922. az 1820. épített és még ma is fennálló zsinagóga már nem fogadhatta be a híveket. A hitközség tehát Danczinger Lajos akkori elnök alatt elhatározta, hogy új templomot épít. A tervet a hitközségi tagok külön megadóztatásával valósították meg. A hitközség 300 családban 2007 lelket számlál. Tagjai főleg kereskedők és iparosok. Foglalkozásuk szerint így oszlanak meg: 3 nagykereskedő, 105 kereskedő, 7 nagyiparos, 55 iparos, 4 gazdálkodó, 3 ügyvéd, 1 orvos, 2 más szabadpályán, 2 köztisztviselő, 4 magántisztviselő, 1 tanító, 11 magánzó, 21 munkás, 11 egyéb. A világháborúban 250 tagja vett részt és 15 hősi halált halt. Gazdasági viszonyaira jellemző, hogy tagjai között 72 a munkanélküli, jóllehet, hogy tehetősebb tagjai sokat tettek a gazdasági élet föllendítéséért és többen jelentékeny ipari vállalatokat létesítettek. A Gizella-malmot Glück Benő, a szövőgyárat Freund Márton, a rolettagyárat Würdiger és Hoffman, a másik rolettagyárat Deutsch és Follmann, a betoncement és téglagyárat Katz Jenő alapította. A mezőgazdaságban való részvételük kevésbé jelentőséges, de a gazdasági munkások számára mégis teremtettek munkaalkalmat Feldmann Károly 360, Benedek Zoltán 400 és Rosenfeld Henrik 480 holdas birtokán. Ez a mozgalmas gazdasági élet enyhíti ugyan a munkás problémát, de nem oldja meg és mindez fokozottabb filantropikus tevékenységet követel a hitközségtől, amely áldozatkészséggel vállalja a nagy anyagi megterhelte test. Évi költségvetése 1.400,000 lei, és ezt a kiadást a hozzá tartozó Érsemjén, Érselind, Gálospetri, Vasad, Otomány, Szalacs, Piskolt, Értarcsa, Éradony és Érkeserü hozzájárulása nélkül adójövedelmeiből fedezi. Az orthodox alapon működő hitközség élén állnak: Schönfeld Béni főrabbi, Feldmann Károly elnök, Hoffmann Kálmán alelnök, Klein Ferenc pénztárnok, Weisz Áron gondnok, Grünfeld Béla ellenőr, Bernátéin Mór, Danczinger Lajos, Glück Benő, Glück Lajos, Jakobovits Sándor, Steinmetz Jechiel választmányi tagok. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1278 .cimszó a lexikon 238 . oldalán van.