11260.htm CIMSZO: Erdélyi zsidóság SZOCIKK: "A lapot megindítása óta dr. Marton Ernő szerkeszti. Az Uj Kelet irodalmi lapot is adott ki, a Föld-et, amely havi folyóiratként, később pedig hetenként jelent meg. A Kadima könyvkiadó vállalat is az Uj Kelet alapítása. Irodalmi élete. Az E. túlnyomóan konzervatív, irodalma tehát az ennek megfelelő szellemi élethez igazodott és főleg héber tankönyvek, halachikus döntvénytárak, vitairatok és régi irodalmi termékek utánnyomásában merült ki. Utóbbiak közül figyelemre méltó a Lisszabonban 1489. megjelent Széfer Abudarham újra való kiadása. Az irodalomtörténeti és históriai emléket jegyzetekkel L. Ehrenreich dévai rabbi rendezte sajtó alá. A XVI. század zsidó történetének egyes kiemelkedő momentumait ismerteti az 1920. megjelent Toldósz chachmé Jiszróel c. munka (Weinstein és Friedmann). A sűrűn megjelenő responzumok közül kimagaslik Glasner Móse kolozsvári főrabbi kétkötetes műve, Dor rivii éles talmudi judiciumával és alaposságával. Stern Gerson ludasi rabbi könyve, a Jalkut Hagérsuni szintén ehhez a kategóriához tartozik. Önálló héber munkák nagyobb számban a háborút követő években jelentek meg, javarészt a cionizmust ismertető munkák és vitairatok. Klein Jakab Hacijunit ve hatarbut haivrit, 1921. könyvében a zsidó népi megújhodás motorikus szükségességét mutatja ki és a zsidó fejlődés útját a cionista eszmeiségben látja. Hasonló tendenciájú Moskovits Dávid Raglé mevaszér c. irata. A vallásnak a cionizmushoz való viszonyát Glasner Móse egy németnyelvű vitairata világítja meg: Der Zionismus und seine Nebenerscheinungen im Lichte der Religion, amely eredetileg héberül íródott. A zsidó tudományos élet magyar nyelvű művelői közül kimagaslik Eisler Mátyás dr. egyetemi magántanár, a kolozsvári kongresszusi hitközség főrabbija, aki az erdélyi zsidóság múltjának kutatása körül szerzett nagy érdemeket. Idevágó munkái közül kiemelkednek: A zsidók legrégibb erdélyi emlékei (1906.) és Erdélyi zsidók múltja. Eisler Mátyásnak a hitélet és jótékonyság istápolása érdekében írott cikkei az erdélyi zsidó irodalom legszebb és legnemesebb termékei közé sorozhatok. Érdemes irodalomtörténeti munkásságot végez Löwy Ferenc dr. marosvásárhelyi főrabbi, akinek Péchy Simonról, a szombatos vallásalapító kancellárról írott műve nemzsidó körökben is méltó feltűnést keltett. A magyar nyelvű zsidó szépirodalom Erdélyben főleg a háborút követő években lendül fel. A költői és prózai írások jórésze a cionizmus eszmeiségéből táplálkoztak. Giszkalay János munkái: Az új próféciák könyvéből (versek); Támár (bibliai novella); Guschalav látomásai (versek), jelentős értékekkel gazdagították ezt az irodalmat. A fiatalok közül Keleti Sándor: A próféták útján, Pető Tibor: A nagy keréken, Barzilay István: Dalok a messzeségből c. verskötete érdemelnek különösebb figyelmet. Zsidó tárgyú költeményekkel feltűntek Halmágyi Mária, Máth Ferenc, Groo Lajos. A drámaírás nagyobb alkotásokat nem hozott. Kaczér Illés: Megjött a messiás c. három felvonásos drámája és Gólem ember akar lenni c. egyfelvonásosa emelkedik ki a sok közepes termés közül. Útleírásokat adtak: Benamy Sándor Uj Palesztina, Székely Béla: Épülő ország és Kobányi Menyhért dr. Utazásom Palesztinában. Palesztina földrajzát Szőnyi Géza dr. dolgozta fel egy zsidó iskolának szánt magyar tankönyvben, utazásai és tapasztalatai alapján. Az erdélyi irodalomnak kétségtelenül legszorgalmasabb munkása Szabó Imre akinek számos könyve jelent meg. Ezek közül legértékesebbek a Zsidócskák c., amely apró karcolatokat örökít meg a zsidó népéletből, a Szent Eliza, regénye, amely egy forradalmár zsidó leány történetét adja, Mózsi és Ildikó idillikus kis történet és Zsidó komédiások, Pirog mellény c. novellás kötetei. Szabó jelentős műfordító is, a kolozsvári Magyar Színház az ő fordításában hozta színre Oszip Dümov Szomorúságának énekesét és ezenkívül játszotta még más jiddis színdarabfordítását is. Értékelésre tarthatnak még számot Szabónak a besszarábiai, balkáni és törökországi utazásairól írott útleírásai, amelyekben a zsidó vonatkozásokat előszeretettel domborítja ki. Szabó esztétikai tanulmányai is színt és komolyságot adnak a fejlődő erdélyi zsidó irodalomnak. Újvári Péter háromesztendős erdélyi tartózkodása alatt (1920—23) számos új írásával gyarapította a literatúrát, Kolozsváron jelent meg Kleinmann úr c. szatirikus regénye a vidéki kultúréletről, ezenkívül pedig számos zsidó tárgyú novellát írt, amelyek az ottani sajtóban jelentek meg." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1260 .cimszó a lexikon 234 . oldalán van.