11259.htm CIMSZO: Erdélyi zsidóság SZOCIKK: Rendszeres kultúrelőadásokat kivált Kolozsvárott és Temesvárott tartanak. Mintegy 40 nőegyletben a zsidó nők fejtenek ki jóléti munkásságot és tartanak fenn intézményeket, melyek közül kiválik a kolozsvári Napközi Gyermekotthon. Összefoglaló szervül a Zsidó Nőegyletek Szövetsége van tervbe véve. A Nemzeti Szövetség keretében ú. n. Barisszia és Aviva ifjúsági egyesületek hálózata működik. A nagyobb városokban cserkész-(sómér) csapatok tömörítik a mindkét nemű ifjúságot a kék-fehér zászló alatt. A Palesztina építő munka érdekében a Keren Kajemet és a Keren Hajjeszod irodái szép eredménnyel dolgoznak. Gazdasági élete ugyanolyan keretek között mozog, mint Kelet-Európa többi országában. A háborús konjunktúra idején keletkezett zsidó vagyonok hovatovább lemorzsolódtak, a valuta ingadozása, a gazdasági depresszió, különböző törvényhozási és közigazgatási intézkedések folytán a zsidóság tetemes része elszegényedett, Máramarosban pedig éppenséggel nyomorba süllyedt. De a kereskedelem még így is jelentékeny részben zsidók kezében van, akik ezenkívül vezető állást foglalnak el különböző nagyipari vállalatokban és főként a fatermelésben. Élénk részt vesznek még a lapkiadás és könyvterjesztés terén, a sajtó és a színház munkájában. Bankokban és pénzintézetekben csak kisebb mértékben vannak képviselve. A kiskereskedők és kisiparosok felsegítésére az amerikai Joint 1926 óta sorozatos kishitelintézeteket létesített altruisztikus alapon, amelyek eddig 7 helyen működnek biztató eredménnyel. Alaptőkéjük 1927 végén 5.250.000, betétállományuk ugyanannyi, a folyósított kölcsönök összege 46.866,060 lei. Politikai helyzete, bár egyenjogúsága az alkotmánytörvényben, biztosítva van, sok kívánni valót hagy fenn. Az egymást felváltó kormányok tehetetlenek voltak a legféktelenebb antiszemita agitációval szemben, amelynek folytán nagyon hátrányos közhangulat támadt a zsidók ellen, különösen az értelmiségi osztályok és főképpen a tanuló ifjúság körében. Ennek következménye volt a zsidó főiskolai hallgatók majdnem teljes kiszorítósa a kolozsvári egyetemről, hol még a háború előtti utolsó tanév, 1913-14 első felében -302 hallgató között zsidó volt 296= 12,85%, amivel szemben az 1926—27-i tanévben 2428 hallgató közül már csak 127 = 5,23% volt zsidó. Emiatt sokan abbahagyták tanulmányaikat, de még többen külföldi főiskolákra mentek, ahol nagy részük leírhatatlan nyomorral küszködik. A diákok támogatására alakult 1923. a kolozsvári Országos Zsidó Diáksegélyző Bizottság, amely évenként alig negyedmillió leit tud a legjogosabb igények kielégítésére fordítani. De egyes nagyobb hitközségek külön is támogatják segélyre szoruló diákjaikat. A magyar iskolákból ugyanazon évben kitiltották a zsidó tanulókat. Az állami középiskolák egyrészt nem tudjak őket befogadni, másrészt pedig sok helyütt barátságtalan bánásmódban részesítik őket. A szombati írás és rajzolás alól sehol sem nyernek felmentést. Az állami iskolák tanintézményeiben csak elvétve akad egy-egy zsidó. Ugyanez a helyzet az állami és közszolgálat egyéb ágaiban, ahol legfeljebb még a vasút mérnöki karában, valamint egyes alárendelt állásokban nyernek alkalmazást. De még végzetesebb, hogy a román diákság, a társadalom felfogásától eltérően egyenesen törvényen kívül állónak tekinti a zsidót, akit úton-útfélen megtámad, időnkint beveri a zsidó üzletek kirakatait és cégtábláit, sőt legújabban már arra is vetemedtek a diákok, hogy Nagyváradon, Kolozsvárt, Csúcsán, Bánffyhunyadon s egyes kisebb helyeken feldúlták a zsinagógákat, a Tórákat elrabolták, bemocskolták, széjjeltépték vagy elégették és értékes kegyszereket eltulajdonítottak. Ezek az atrocitások Cuza jassy-i egyetemi tanár izgatásának következményei voltak. A zsidók ellen forduló agitációval a hivatalos hatalom nem azonosította magát, sőt ellene fordult, bár nem sok sikerrel. E bűntények expiációja végett rendelte el az E. a kiszlev hó 13-i országos böjtnapot. Az ország politikai életében az E. az első években egyáltalában nem vett részt, a román pártok egyikéhez sem csatlakozott. Csak a szocialista párt vezetőségében foglalnak néhányan helyet. Midőn a Magyar Párt megalakult, egyénenként számosan beléptek zsidók is, kik a választások alkalmával annak jelöltjeire szavaztak. A legutóbbi 1927-i választások alkalmával történt meg először, hogy zsidó csoportok paktumot kötöttek egyfelől a liberális, másfelől a nemzeti parasztpárttal, amelynek értelmében néhány jelöltet is állítottak, akik közül csak egy szenátor jutott be a törvényhozásba. De e paktumok következményeképpen néhány város tanácsában helyet kaptak zsidók is. Sajtója. A román impérium átvétele előtt a zsidó sajtótermék Erdélyben csak ideig-óráig mutatott életképességet. Leghosszabb életű hetilap a Kolozsváron megjelent hébernyelvű Kol mevaszér volt, amelyet 1898—1907. Weinstein Béni szerkesztett. A lap főleg a hitközségi alkalmazottak életstandardjáért harcolt. Hasonló szellemű volt az 1908—1912 között megjelent Hasachar c. héber hetilap Weinstock Izsák szerkesztésében. Responzumok időszaki gyűjteménye az Ócar Hachajim is, melyet L. Ehrenreich dévai rabbi szerkeszt. Magyar nyelvű hetilap volt az Erdélyi Zsidó Lapok (szerkesztették Krausz László és Kohn Hilel). Ez az újság mindössze nyolc hétig élt, 1910 aug.—szept. Iránya cionista volt. 1920-ban jelent meg a Neue Jüdische Presse mindössze 12 számban. J. Rubin szerkesztésében, orthodox szellemben és cionistaellenes tendenciával. Egy évvel később jelent meg néhány hónapig, hasonló irányzattal a Jesurun c. hetilap dr. Blau Pál szerkesztésében. Ifjúsági folyóiratok: Náár, szerkeszti Rosenfeld Sándor és Haderech (a zsidó cserkészek lapja). Erdély zsidó közvéleményének legizmosabb szócsöve az 1918 dec. 19. megindult Uj Kelet, amely 1920 aug. 17-ig hetilapként szolgálta a zsidó kulturális és kisebbségi önrendelkezés eszméit. Napilappá való átalakulása után érintetlenül tartotta meg eredeti programját. Az Uj Kelet az erdélyi kisebbségi sajtóban nívójánál, bátor hangjánál, tárgyilagosságánál és jól informáltságánál fogva kimagasló helyet foglal el. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1259 .cimszó a lexikon 233 . oldalán van.