11244.htm CIMSZO: Eperjes SZOCIKK: "Eperjes székhellyel megyei zsidó
községgé szervezkedtek. A megyei hitközség főnökéül (ros medina) a Galíciából
odaszármazott Holländer Márkot (l. o.) választották meg. Ez a dúsgazdag, nagyműveltségű
és az udvarnál is befolyásos vezérférfiú az akkori idők legtekintélyesebb
zsidója volt. Az ország zsidósága is patrónusának ismerte el és válságos
időkben mindig őhozzá folyamodott. A zempléni zsidóságot eltiltották a
hegyaljai borkereskedelemtől, Holländer eljárt érdekükben az illetékes
hatóságoknál és a súlyos tilalmat visszavonatta. A pozsonyi zsidóság kérelmére
6 hónapig időzött Pozsonyban, küldöttséget vezetett az országgyűléshez és a
kancelláriához és a felpanaszolt zsidósérelmekre jogorvoslást szerzett. Nagy
éhínség pusztította az ő idejében az országot, az általános nyomor enyhítésére
a zsidókra külön adót vetettek ki, Holländer ekkor a kivetett adót a sajátjából
váltotta meg. A megyei zsidó község főnöki székében 1834. fia, Holländer Leó
követe, aki 1843. a
Losoncról odaszármazott Schäffer Mózessel, Schäffer Leóval, Schiff Móriccal és
a Pécsújfalváról való Klein Ignáccal és Spiegel Józseffel megalapította az
önálló eperjesi hitközséget, azt kultúrintézményekkel, 3 tanerős modern iskolával
gazdagította és az országban elismert mintahitközséggé fejlesztette, amelynek
első elöljárói közül még Schäffer Leót, Barkán Márkus és Fritsch Adalbert
kereskedőket kell felemlíteni. 1847—49-ben fölépíttette 11,413 frt költséggel a
templomot Pribrila műépítész terve szerint, Fuchs építész és Nedrolik mérnök
vezetése alatt. Az építés költségeihez ő maga 3500 forinttal járult hozzá. A
szabadságharcban Holländer Leó mint Komárom várának, majd pedig mint a magyar
seregnek főintendása őrnagyi rangban vett részt 2 fiával, Gyulával és Edével
együtt, akik tiszti rangban szolgálták a hazát. Ugyanekkor Schiller Szinessy
(l. o.) eperjesi rabbi bejárta az országot és zsidó honvédeket toborzott, majd
mint utászkatona maga is beállt honvédnek. Világos után emigrált és tanár lett
a cambridgei egyetemen. A szabadságharc után a hitközség élére is Holländer Leó
került és dr. Auszterlitz Mayerral (l. o.) együtt, aki 1860—1918. tölti be a
rabbiszéket, felvirágoztatta a hitközség intézményeit. 1850-ben megalapították
a Chevra Kadisát, tíz évvel később a Talmud Tórát, amelyet dr. Auszterlitz
Mayer rabbi 40 éven át vezetett. Ez az intézmény 1900—1925. szünetelt, 1925.
újból megnyílt 40 növendékkel. A Nőegylet 1855., a Sócher Tov jótékonysági
egyesület 1868., a Kultúregylet 1926., a Debora leányegylet ugyanekkor alakult
meg. 1928-ban zsidó múzeumot létesít a hitközség, amelyben a szlovenszkói zsidó
kultúra történeti és művészi emlékeit helyezi el, 1200 kötettel megveti a
múzeumi könyvtár alapjait és értékes kéziratgyűjteményét a hitközség
történetére vonatkozó okiratokkal. Ezeket 1830. óta a hitközség archívuma
őrizte. (Az orkutai vérvád [l. o.] iratai a megyei levéltárban, a zsidóságra
vonatkozó okiratok a városi levéltárban vannak; a világháborúra, az orosz
hadifoglyokra és hadifogságra vonatkozó gazdag emlékgyűjtemény Bárkány Jenő
mérnök 5000 kötetet meghaladó magánkönyvtárában található.) Első temploma 1887
máj. 6., amikor E. városát pusztította, leégett. A régi templom helyén épült
fel közadakozásból a mostani, Garai Ödön, a Szeged újjáépítése körül nagy
érdemeket szerzett zsidó mérnök tervei szerint, 40.000 forint költséggel. A
hitközség sok tagja élénk részt vett a megye és a város közéletében, a
tudományos életben és a közgazdaságban is. Dr. Ferbstein Márk megyei tiszti főorvos,
dr. Proppef Adolf ügyvédi kamarai elnök, dr. Eger József alpolgármester, dr.
Böhm Aladár városi ügyész, Dr. Horovitz Simon a jogakadémia tanára tudományos
munkásságával szerez országos becsülést az eperjesi zsidóságnak. Azok között,
akik közgazdasági tevékenységgel tűntek ki, hervadhatatlan érdemeket szerzett
az 1868. elhunyt Goldschmied, aki 1845—1860. bérli felvirágoztatta a
vörösvágási opálbányát és a magyar opált világhírűvé tette. A város és a
környék gazdasági viszonyainak megjavítását előmozdították Gellért Manó és Herz
Ernő téglagyárakkal, Moskovits Gyula vasgyárral, Schwartz és Glasner
likőrgyárral, Sáfrán és Friedmann, akik gyalugyárat alapítottak. A hitközség,
amely kongresszusi alapon működik, 230 családban 1100 lelket és 271 adófizetőt
számlál. Ezek között 5 nagykereskedő, 64 kereskedő, 7 nagyiparos, 27 iparos, 7
gazdálkodó, (dr. Rosenberg Theofil ügyvéd, Lapispatakon 800 hold, Ilkovits Mór 800 hold, dr. Zahler Elek
ügyvéd Alsósebesen 400 hold),
29 ügyvéd, 19 orvos, 5 mérnök, 3 más szabadpályán, 15 köztisztviselő, 23
magántisztviselő, 2 hírlapíró, 4 tanító, 1 művész, 2 vállalkozó, 2 magánzó és 8
egyéb. Közadakozásból él 2. A
hitközség évi bevétele 175,000 K? és ugyanennyi a kiadása. Hitéleti célokra
költ 40,000 K?-t, filantropikus és szociális célokra 16,000 K?-t, ugyanerre a
célra a Chevra Kadisa külön 26.000 K?-t fordít. Kezeli továbbá az Alexander
Lajos által létesített 1000,
a Rosenberg Rozália által létesített 2000 koronás
jótékonysági, Adler Leó 1000 koronás iskolai és özv. Rosenberg Hermanné 6000
koronás hadiárvák-alapítványát. A világháborúban a Nőegylet népkonyhát tartott
fenn. A különböző frontokon kivezényelt tagjai közül 9 hősi halált halt. A
hitközség élén állnak: dr. Zahler Elek ügyvéd, elnök; Schnitzer Samu kereskedő,
alelnök; dr. Goldberger Lajos ügyvéd, iskolaszéki elnök; Hertzka Simon
kereskedő, templomi elöljáró; Weisz Dávid gyáros, pénztáros; dr. Austerlitz
Tivadar ügyvéd, dr. Fuchs Lipót ügyvéd, Rosenberg Mór kereskedő, Szántó Lajos
elöljárósági tagok, Dr. Klein Dezső rabbi, Gottschall Sámuel főkántor, Schwarz
Izidor, Lefkovits Berta, Klein Izabella tanítók. A Chevra Kadisa elnöke
Rosenberg Márk, a Nőegyleté dr. Rosenberg Theofilné a Socher Tóv-egyleté és a
Kultúregyleté, dr. Austerlitz Tivadar, a Leányegyleté Stark Zsigmondné. Az
orthodox hitközség 1871. alakult meg. A kongresszus után történt meg a
szakadás, melynek következtében 45-en kiváltak a kongresszusi alapra
helyezkedett anyahitközségből és orthodox hitközséget alapítottak. A hitközség
első főrabbija Jaules L. sebesi főrabbi volt, aki Sebesről intézte a hitközség
ügyeit 1905.-ben bekövetkezett haláláig. A hitközség első elöljárói: Reikovits
Henrik, Herskovits Mór, Guttmann Fülöp, Reis Mór, Tyrnauer Lipót és Fischgrund
Wolf voltak. A hitközségnek két temploma van. Egyiket 1871. egy malomból
alakítottak át, a másikat Kollacsek és Wirth kassai műépítészek tervei alapján 1898. a hitközség saját
erejéből építette. 1873-ban öt tanerős népiskolát létesített a hitközség. Van
ezen kívül jesivája 70 növendékkel és Talmud Tórája, melyet 60 növendék
látogat. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa, két nőegylet, a Poel
Cedek-egylet és az 1927. létesített jótékony célt szolgáló Cedókó-egylet,
amelynek jelenleg Neuwirth Zsigmond dr. az elnöke. A hitközség megalakulásától
kezdve gyors tempóban fejlődött, úgy hogy ma kb. kétszer annyi a taglétszáma,
mint az anyahitközségnek. Évi költségvetése 500,000 K?. melynek egy részét
szociális és filantropikus célokra fordítja. Lélekszáma: 8200, a családok száma 572,
adót 492-en fizetnek. Foglalkozás szerint: 12 nagykereskedő, 7 gazdálkodó, 12
tanító, 270 kereskedő, 5 ügyvéd, 2 köztisztviselő, 8 munkás, 6 orvos, 48
magántisztviselő, 72 iparos, 3 mérnök, 2 magánzó, 36, munkanélküli és 77 egyéb.
A hitközség mai vezetősége: Lau M. Chajim főrabbi, Neuwirth Zsigmond dr. elnök
és Friedmann Simon alelnök."
Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A
lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a
www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu,
http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1244 .cimszó a
lexikon 230 . oldalán van.