11152.htm       CIMSZO:        Ehrenfeld-kódex                                  SZOCIKK:     Ehrenfeld-kódex, az első teljes magyar kódex, tehát a legrégibb magyar könyv. Fennmaradt kéziratát, mely Sz. Ferenc és társai viselt dolgait foglalja magában, legalább is a XV. sz. közepén írták és minthogy nyelvében a Halotti Beszéddel való egyezéseket is találunk, valószínűleg sokkal régibb eredetűnek másolata.(Szövegét v. ö. «Nyelvemléktár» VII. 1881.) A kódex Nyitrán került napfényre. Nevét megtalálója, dr. Ehrenfeld Adolf bécsi ügyvéd, a herceg Esterházy család jogtanácsosától kapta, aki mint Ehrenfeld Béni nyitrai polgár fia, Nyitrán született és ott járt gimnáziumba. Az 1850—51. tanévben, 15 éves korában a nyitrai gimnázium VI. osztályát végezte és 1851 júl. havának egy délutánon, mikor az osztályba lépett, tanulótársai régi könyvekkel dobálóztak, melyeket egyik — ma már ismeretlen nevű — osztálytársuk egy nyitrai ház padlásán talált, Ehrenfeld csodálkozva látta, hogy régi magyar nyelvű kézirattal játszanak. Roppant értéket persze nem sejthette, de a gyermek magas intelligenciájára vall, hogy felismerte azt, hogy becses, megőrzésre méltó dolog került a véletlen folytán kezébe. Csere útján megszerezte dobálódzó társától a kéziratot és így a harmadik legrégibb összefüggő magyar nyelvemléket mentette meg a biztos pusztulástól. Az B.-t a Nemzeti Múzeum mintegy 1000 font sterlingért szerezte meg dr. Ehrenfeld Adolf Bécsben élő gyermekeitől, mint kizárólagos örökösöktől. A kódex első táblájának belsejébe Ehrenfeld Adolf még gyermekkorában beírta nevét és a felfedezés évét, 1851-et. A Jókai-centenárium alkalmával az E.-nek a Jókai-kódex nevet adták.                                      Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1152 .cimszó a lexikon 215 . oldalán van.