11141.htm       CIMSZO:        Egyenlőség                              SZOCIKK:     Egyenlőség, zsidó politikai hetilap. Megjelenik Budapesten. Alapította Bogdányi Mór (l. o.) 1881. Megindulása a tiszaeszlári pör (l. o.) idejére esett s szorosan össze is függött vele. A tiszaeszlári pör idején naponta jelent meg, kimerítő tudósításokat közölt a «nagy pör» állásáról, elszántan küzdött a vérvád barbár meséje ellen: a Verhovayakkal, Istóczyakkal és harcos, de felvilágosító munkájával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a pör által felkavart vad szenvedélyek megnyugodtak és a meghurcolt magyar zsidóság reputációja ismét helyreállott. A pör után — mely az B. pozícióját és tekintélyét megerősítette — a lap tartalmában összezsugorodott, színtelenné vált és azon a ponton volt, hogy megszűnjék. Ekkor 1884. vette kezébe az E.-t mint felelős szerkesztő és 1886. mint kiadótulajdonos Szabolcsi Miksa (l. o.), ki már előbb is a lap munkatársa volt. Szerkesztése alatt gyors fejlődésnek indult az E., mely csakhamar a magyar zsidóság politikai, társadalmi és kulturális törekvéseinek szószólója és irányítója lett. A lap politikai küzdelmeinek ezidőben legnagyobb sikere: a recepció (l. o.) kivívása. Magyarország zsidó vezérférfiai az E. hasábjain indították meg a recepcióra irányuló mozgalmat. A zsidó kulturális és szociális munka terén is kezdeményező szerepet vitt az E. Szabolcsi Miksa életében. Sok országos jellegű, zsidó intézmény — az Izraelita Közalap, az Izr. Magyar Irodalmi Társulat, az Orsz. Izr. Patronage Egyesület, az Izr. Szünidei gyermektelep stb. — az E.-ben megjelent cikkek hatása alatt alakult meg. Programján szerepelt a magyar zsidóság egységesítésének gondolata. Makai Emil, Kóbor Tamás, Palágyi Lajos, Ignotus, Roboz Andor, Patai József, Újvári Péter,Mezei Sándor, Kiss Arnold dr., Feleki Sándor többé-kevésbé az E. hasábjain kezdték meg zsidó irodalmi munkásságukat. A régi E. illusztris cikkírói közé tartoztak Kiss József, Silberstein Ötvös Adolf, Mezei Ernő, Eötvös Károly, Ágai Adolf, Vázsonyi Vilmos, Ullmann Sándor, Vészi József, Zempléni Árpád, Mezei Mór, Mezey Ferenc, Fodor Ármin, Márkus Dezső, Visontai Soma, Lipcsey Ádám, Blau Lajos, Krausz Sámuel, Fleischmann Sándor, Varsányi Gyula, Révész Béla, Timár Szaniszló, Gerő Ödön, Soltész Adolf, Hajdú Miklós, Gábor Andor, Magyar Lajos, Sebestyén Károly, Lázár Béla, Pásztor Mihály, Salgó Ernő, Lőrinczy György, Telekes Béla, Thury Zoltán stb. A keresztény felekezetek vezető férfiai közül gyakran felkeresték az E. hasábjait cikkeikkel néhai Pap Gábor ref. püspök, néhai Haypál Benő, Balthazár Dezső püspök, Huber Lipót teológiai tanár stb. Szabolcsi Miksa halála után az 1915. E. szerkesztését fia Szabolcsi Lajos (l. o.) vette át. A lap, amely évtizedekig hevesen küzdött az orthodoxia ellen, 1917. megkezdte a harcot a tudományos antiszemitizmus ellen is, melyet Ágoston Péter A zsidók útja c. elfogult könyve és Jászi Oszkár zsidóellenes társadalomtudományi ankétje idéztek elő. A Károlyi-forradalom idején az E. élesen foglalt állást az egyre növekvő cionista mozgalom ellen. A proletárdiktatúra a többi polgári lappal együtt az E.-t is betiltotta, de 1919 szept. 11. újra megjelent. A dunántúli és az alföldi zsidóüldözések idejében Vázsonyi Vilmos nagyon sok cikket írt az E.-ben a zsidóság védelmére. Ebben a publicisztikai hadjáratban részt vettek: Sándor Pál, Gál Jenő, Bródy Ernő, Fábián Béla, a nemzsidó politikusok közül pedig: Pakots József és Ruppert Rezső. Az E. nagy szeretetettel ápolja most a chásszideus irodalmat és a kevéssé fejlett zsidó sajtó legolvasottabb hetilapja,                                      Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1141 .cimszó a lexikon 213 . oldalán van.