11133.htm       CIMSZO:        Eger                            SZOCIKK:     "2. E. Akiba, a fiatalabb (Akiba ben Moses Guens), híres talmudtudós rabbi, az orthodoxia előharcosa, szül. Kismartonban 1761 nov. 8. megh. Posenben 1837 okt. 12. Anyai nagyatyja Eger Akiba pozsonyi rabbi (megh. 1758) volt, akinek ősei a csehországi Egerből származtak. A Talmudba nagybátyja, az akkor Breslauban működő Eger Wolf vezette be. Már fiatal korában oly jelentékeny tudós volt, hogy a gazdag Margolioth, lissai kereskedő leányát adta hozzá feleségül. Ezért nem is fogadott el jövedelemmel járó rabbi állást, míg az 1791-i lissai tűz el nem pusztította apósa vagyonát. Ekkor elfogadta a friedlandi hitközség meghívását. Már ekkor internacionális hírű tudós volt a hithű zsidók körében. Állását nemsokára fölcserélte a poseni főrabbisággal, leányát pedig Szófer Mózeshez adta nőül. Aktivitása poseni főrabbi korában kezdődik. A konzervatív zsidóság minden vallási kérdésben kikérte véleményét s ő rendkívül rigorózusan döntött. A reformoknak felesküdt ellensége volt s a szertartásokban semmiféle változtatást nem engedélyezett. Álláspontját így fejezte ki: «Ha valaki csak egy ezredrészét akarná megváltoztatni a mi rabbijaink szavainak, az az egész Tórát romba dönti.» A világi tárgyak tanítását is ellenezte s e célra csupán napi két órát engedélyezett, mikor a porosz kormány a kötelező oktatást a zsidóknak is előírta. Mégis szelídebb és engedékenyebb volt e tekintetben vejénél, Szófer Mózesnél és a többi konzervatív rabbinál. Jósága és szelídsége határtalan volt. Dacára gyenge fizikumának és nagy elfoglaltságának, egész éjjeleket töltött betegek mellett; életének utolsó évében, az 1837. kolerajárvány idején pedig olyan önzetlen ápolói tevékenységet fejtett ki, hogy III. Frigyes Vilmos porosz király is nyomatékosan kifejezést adott elismerésének a tartományfőnökhöz intézett leiratában. Utóda hasonlóan nagy tudású fia, R. Salomo b. A. E. lett (1785—1852). Művei közül kiadták a következőket: Chilluka de Rabbanan, amely Niszim Gerondinak a Bába Mecia traktátushoz írt kommentárjait jegyzeteli(1822); Responsa (Varsó 1834 és számos kiadás); Derus we-Chiddus, homiliák és talmudmagyarázatok (1839); Rendszeres talmudglosszák a prágai kiadáshoz (1830—34) és varsóihoz, (1860—63); Toszófósz, glosszák a Misna altonai kiadásához (1844—45) és u. a. a varsóihoz (1862—67); Chiddusé R. Akiba Eger, szintén glosszák különböző Talmud-traktátusokhoz (Berlin 1858); u. a. a königsbergi 1858. Sulchan-Áruch kiadásban a Jóre Deá-hoz; u. a. az Órach Chájim-hoz (Berlin 1862); u. a. a Chósen Mispot és Evén ha-Ézer-hez (Thorn 1869). Későbbi responsumait összegyűjtötte és kiadta Isaac Caro Bécsben 1889. Életrajzát reformer-rabbik írták meg, így: Kaempf, Biographie des Hochberühmten Hochseligen Herrn Akiba Eger. Oberrabbiner zu Posen (Lissa 1838). Azonkívül fiai, az Orach Chájim berlini kiadásának bevezetésében (1862) és a Chut-Hamesulos-ban (Paks 1887). E. erkölcsi végrendelete Cévoósz ha-Geónim c. Varsóban jelent 1875. Azonkívül: Lewysohn, Vollständige Biographie des R. A. E (1875)."                                  Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1133 .cimszó a lexikon 210 . oldalán van.