10992.htm       CIMSZO:        Debrecen                                SZOCIKK:     "A 90-es évek elején Balkányi Miklós elnöksége alatt épült a hitközség mai, akkor még egyemeletes iskola-épülete. 1895— 1896-ban Reichmann Ármin elnöksége alatt épült a hitközség monumentális temploma: Gärtner Jakab műépítész tervei szerint. 1898-ban épült a rituális fürdő és a pászkagyár. 1904-ben adták át a hitközségi székházat rendeltetésének. Ebben van a hitközség hivatala és 300 személyt befogadó díszes tanácsterme, továbbá az izraelita nőegylet tápintézete, hol naponta 100—120 gyermek és felnőtt kap házilag elkészített meleg ebédet a téli hónapok alatt. A tanácstermét a hitközség jeleseinek olajfestményes képe díszíti: Reichmann Áron elnök, Krausz Vilmos főrabbi, Kacz Jakab elnök, Drukker Mór elnök, Kohn Adolf Chevra-elnök, Popper Mór iskolaszéki elnök, Rosinger Lajos hitközségi elnök, Balkányi Miklós elnök, Bakonyi Samu országgyűlési képviselő, Popper Alajos hitközségi orvos, Popper Alajosné nőegyleti elnök. 1906-ban nyitotta meg a hitközség az izr. polgári leányiskolát, melynek első értesítőjét Kardos Albert igazgató állította össze. Ez az iskola ma is fennáll: Propperné Bloch Hermina igazgató vezetése alatt, ki 1908 eleje óta áll az iskola élén. A polgári iskola tanári testülete: Beck Józsa, Friedmann Berta, Gábor Dezső, Manheim Mór, Markovits Lajosné, Moskovits Gizella, Rosenberg Paula, Sebestyén Dezsőné. Az elemi iskola tanítótestülete : Weinberger Mór igazgató, özv. Kuthi Zsigmondné tb. igazgató, Brief Ilona, Irsai Mór, Kertész Sándor, Máté Sándorné, Neumann Margit, Politzer Irma, Nern József, Weinberger Mórné. A polgári lányiskola évi költségvetése 28.892 P, az elemi iskoláé 30.316 P. 1917-18-ban a polgári iskola és elemi iskola együtt adta közre értesítőjét, a következő hét esztendőben nem jelent meg nyomtatott értesítő, hanem az iskolai irattár őrzi az 1918—25. tanévekről elkészített hét rendbeli jelentést. Az 1925 —26. iskolai évtől kezdve ismét megjelenik az iskola értesítője. Ezek az értesítők a legpontosabb adatokat gyűjtötték egybe a D.-i hitközség áldozatkészségéről és a zsidó leánynevelés iránt tanúsított magas kultúrtörekvéseiről. Ez idő szerint a háborús évek éreztetik hatásukat a a gyermekek létszáma nagyon leapadt (171). Átlag véve 230—250 volt a tanulók száma, akik párhuzamos osztályokban nyertek elhelyezést és oktatást. D. szab. kir. varos kultúra szerető polgársága 5000 arany korona állandó évi segélyt szavazott meg az iskolának és 46,000 korona kamatmentes kölcsönt nyújtott a polgári iskola épületének megépítésére. 1909-ben fel is épült a polgári leányiskolának tágas díszes és minden követelménynek megfelelő épülete. Ugyancsak ebben az esztendőben épült a Kápolnás-utcai templom a hitközség tagjainak áldozatkészségéből. 1913-ban jelent meg a hitközség utolsó nyomtatott évi jelentése, mely újabb irányt szab a jövendő teendők tekintetében. A közbejött háború és forradalom azonban a hitközséget oly nagy arányú és kizárólag jótékonysági feladatok elé állította, hogy a hitközség tovább fejlesztéséről, újabb intézmények alapításáról le tellett mondania. A háború és forradalom utón azonban a konszolidáció első éváben, 1921. alapította a hitközség Fejér Ferenc elnökkel az élén a D.-i Zsidó gimnáziumot. Két évvel később, 1923. pedig az elemi iskola emeletére való ráépítéssel és egy szárnyépülettel való megtoldással építette fel a gimnázium kétemeletes épületét, amelyhez sehonnan semmiféle segítséget sem kapott. Maga a hitközség alapította, felépítette és tartja fenn Magyarország vidéki hitközségeiben egyedül álló és ma már megbecsült hírnévnek örvendő zsidó reálgimnáziumát. A gimnázium 1921—22. nyílt meg az első osztállyal. Évről évre fejlődött a következő osztállyal. Ma már a gimnázium teljes 8 osztállyal áll fenn. Igazgatója Kardos Albert, aki régi munkás tagja ennek a hitközségnek és irányítója tanügyi programjának. 1925—26-ban tette közzé az első iskolai értesítőt. Azóta minden esztendőben megjelenik gimnáziumának értesítője mindig nagyobb terjedelemben, mindenik bővebb ismertetésével annak a szép munkának, amely ebben az intézetben folyik. 1928-ban a magyar kormány 5000 pengő építési annuitásos segélyt szavazott meg 30 — 35 esztendőre. 1929-ben nyílt meg a VIII. osztály 46 tanulóval s így ez évben lesz a D.-i zsidó reálgimnáziumban az első érettségi vizsgálat. A reálgimnázium tantestülete: Kardos Albert dr. igazgató, Bencze László, Fenyő Béla dr., Grosz Ernő, Haas Imre dr., Schlesinger Sámuel dr., Somorjai László, Soós Jenő, Székely Vilmos, Vadász Endre dr., Vág Sándor dr. A D.-i Izraelita Hitközség amelyben a hitélet legfőbb őre Schlesinger Sámuel főrabbi nem csak hitközségi jelentőségű közügyekkel foglalkozott, hanem minden időben részt vett a városi, a társadalmi és a gazdasági élet vonatkozásaiban és bekapcsolódott az országos zsidó ügyek irányításába is. Mint status quo hitközség vezető szerepet vitt az országban s éveken át küzdött azért, hogy a status quo hitközségeknek külön szervezetük legyen és maguk intézhessék belső ügyeiket s ne kelljen közigazgatási hatóságokhoz fordulniuk legsajátosabb ügyeikben. Hat évtizeden át tartó küzdelmes munka után, amelyben az ország többi status quo hitközségei is élénk részt vettek, ezt a céljukat is elérték. 1928-ban minisztertanács foglalkozott a kérdéssel és «méltányolta a status quo izr. hitközségeknek azt az évtizedes törekvését, hogy eddigi szervezetlenségüket megszüntetve közös érdekeik hathatósabb képviseltetése végett Országos Szervezetben egyesüljenek». Fejér Ferenc hitközségi, elnök kitűnő szervező erejének köszönheti a magyar zsidóság ezen új szervezetének elismerését. Ebben a munkában mindvégig a D.-i hitközség mellett állott Balthazár Dezső, a reformátusok kiváló püspöke, aki a zsidóság ügyei iránt igaz megértéssel érdeklődik. A hitközségi tagok száma 2200, ebből 25 nagykereskedő, 75 gazdálkodó, 222 szabadpályán, 43 tanár-tanító, 3 katona, 497 kereskedő, 72 ügyvéd, 2 művész, 19 nagyiparos, 50 orvos, 244 iparos, 18 mérnök, 190 magánzó, 236 magántisztviselő, 10 vállalkozó, 220 munkás, 200 egyéb foglalkozású; 74 közadakozásból él. A hitközség költségvetése: 318,099 P. Ebből filantropikus és szociális célokra 240,000 P.-t költ."                                Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 992 .cimszó a lexikon 190 . oldalán van.