10947.htm CIMSZO: Csongrád SZOCIKK: """Csongrád, rtv. Cs. vm.-ben, 25,888 lak. A zsidó hitközség 1800 körül alakulhatott, az alapítás pontos idejéről nincsenek megbízható adatok. 1806-ban már a Chevra Kadisa is működött, a temetőben lévő legrégibb sírkő ez évből való. Az ezután való évtizedekben zavartalanul fejlődött és a 40-es évek táján rendszeresítette az anyakönyvezetést. A szabályos ügyvezetésre is ez időben térhetett át a hitközség, mert az első közgyűlési jegyzőkönyvek 1845-ből származnak. Most is fennálló díszes templomát 1854. építette a hitközség tagjainak önként felajánlott adományaiból. A templomot Austerlitz eperjesi főrabbi avatta fel. A nőegylet 1876., az Ifjúsági Bibliai kör 1912., a Talmud Tóra Büchler Márton főrabbi idejében alakult. A múlt század 60-as éveiben Nobel József állt a rabbinátus élén. Utána Weisz Lázár rabbihelyettes látta el a lelkészi teendőket. Később megint rabbit választott a hitközség Büchler Márton ismert hitszónok személyében, aki a nyolcvanas évektől 1901-ig lelkészkedett Cs.-on. Mikor ez innen Orosházára került, a rabbinikus irodalom egyik legjelesebb művelőjét, dr. Gutmann Mihályt hívta meg a rabbiszékbe. Ez itteni stallumát 1908. a budapesti rabbiszeminárium katedrájával cserélte fel és utódjául dr. Bánde Zoltánt választották meg. Ezt 1912. a kispesti hitközség nyerte meg főrabbijának és a Cs.-i hitközség gyenge anyagi helyzete miatt azóta sem töltötte be a rabbiállást. A kongresszusi alapon működő és a XXII. községkerületbe beosztott hitközséghez tartozik Csánytelek és Tömörkény is. Régi, bennszülött zsidó már nagyon kevés van a hitközségben, a többséget máshonnan ideszármazottak alkotják. Ezek nagy részben kiskereskedők és kisvagyonúak, de fáradhatatlanok az áldozatkészségben. A világháborúban is erején felül áldozott a hitközség, 107 tagja vett részt a háborúban, 12 hősi halált halt. A háború egész tartama alatt a Cs.-i hadikórházba került Cs.-i katonákat a hitközség élelmezte. Később a menekülteket is, ezeket pénzsegélyben is részesítette. A kommünben a hitközségnek egy tagja sem vett részt és a diktatúra sok zsidót túsznak hurcoltatott el. Tragikus emléke a 1923. évi karácsony, mikor a zsidó nőegylet bálja ellen felelőtlen elemek bombamerényletet követtek el, amely egy zsidót, két nem zsidót megölt, 40 zsidót pedig megsebesített. A gyanúsítottakat a rendőrség elfogta, de kellő bizonyítékok hiányában a bíróság fölmentette őket. A gyilkos merénylet fájdalmasan érintette a nem zsidó lakosságot is, amely hagyományos egyetértésben élt a zsidósággal és annyira becsülte, hogy sokat a városi és megyei közigazgatás fontos pozícióba emelt. Néhai dr. Boér Antal a vm. tb. főorvosa volt, dr. Dékány Béla városi főorvos, néhai Holló Adolf városi jegyző, László Ignác, szintén városi jegyző néhai Farkas Mór, a város mérnöke, Frank Dezső városi állatorvos, dr. Vida Sándor, a hitközség jelenlegi elnöke, tb. vm.-i főügyész. Jelentős szerepet játszottak: Prosz Arnold takarékpénztári igazgató, Wolf Miksa, a Hitelbank főnöke, Tenyő Fülöp állomásfőnök; ma is tevékenykednek: Rosenberg Ede bank- és malomigazgató, dr. Boér Jenő kir. járásbíró, dr. Bük József r.-t. igazgató, Lakos Emil a kereskedők egyletének elnöke, Reichlinger Jenő, az Omke alelnöke, Steiner Illés az U. F. F. R. főnöke, dr. Kis Dezső a munkásbiztosító orvosa, Sebők Miksa állampénztári tanácsos. A Cs.-i Városfejlesztő R.-t.-ot dr. Buck Hermann alapította. A békés együttműködés azóta helyreállt és a hitközség zavartalanul folytathatja a konszolidáció szempontjából is fontos hitéleti működését. Évi bevétele kb. 12,000 P., az egész összeget hitéleti és jótékony célokra fordítja. Sváb Jakabnak 1902. létesített 2000 K.-ás alapítványa elértéktelenedett. A hitközség élén vannak dr. Vida Sándor ügyvéd, elnök; Ausländer Jenő, földbirtokos, alelnök; Reichlinger Jenő gabonakereskedő, pénztáros; Csillag Mór kereskedő gondnok; Klein Ferenc kereskedő, gondnok; Faragó István a Chevra Kadisa elnöke; a Nőegyleté dr. Vida Sándorné és a Bibliai Köré Csató József; Berényi Lipót hitoktató, hitközségi jegyző, Glück Jakab főkántor, Reismann Ignác második kántor.""" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 947 .cimszó a lexikon 184 . oldalán van.