10905.htm CIMSZO: Cion SZOCIKK: """Cion (h. Cijjón), valószínűen a cehó, a. m. «megszáradni» gyökből, v. a cevó (feltenni) v.cin (védeni) gyökből; a C. arab analóg gyöke hegycsúcsot és citadellát jelent. C. volt a neve a Bibliában sűrűn említett jebuzita, kánaáni sémi törzs megerősített városának, melyet végleg csak Dávid király foglalt el (II. Sámuel 5). A C. tehát magát a helyet jelentette, melyen Jeruzsálem részben épült s amely azonos az Ophellel s amely a tudomány megállapításai szerint a Jeruzsálem körüli hegyek délkeleti részének az a bérce, amelyen az első templom épült s amely után az egész hegyet elnevezték (II. Királyok 19. 31; Jesája 24. 23 és 1. Makkab). Amidőn Constantin császár idején Jeruzsálem a kereszténység szent helye lett a C. nevet önkényesen a délnyugati halomra alkalmazták s ez a ferdítés egészen a modern korig megmaradt a köztudatban, amíg az archeológiái és topográfiai kutatások be nem bizonyították, hogy a Biblia adatai a helyesek s hogy ennélfogva Jeruzsálem keleti része, ahol Salamon király temploma volt, az eredeti C. Később magára Jeruzsálemre (l. o.) is (Jesája 1. 27), majd pedig a zsidó népre is alkalmazták a C. nevet. Így Jeruzsálem lakosságáról, mint «C. leányai»-ról beszél Jesája próféta (1. 8) s a C. nevet gyakran megszemélyesítették és idealizálták más értelemben is, különösen Jesája (II.) és a Zsoltárok, ahol többek közt ez a kifejezés fordul elő (87. 5): «Mindenki anyjának hívja C.-t.» A C.-ra való vonatkozással az egész zsidó liturgia tele van s a rá való emlékezés a napi imádságokban is többször fordul elő. (L. Jeruzsálem. V. ö. Gr. Smith, Jerusalem 1908.)""" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 905 .cimszó a lexikon 173 . oldalán van.