10776.htm CIMSZO: Budapest SZOCIKK: """A törvényhatósági
bizottsági tagok között számos zsidó származású várospolitikus szerepel a
demokrata és szociáldemokrata pártok részéről. A főpolgármesteri székbe ez ideig
a zsidó polgárság közül egyedül Heltai Ferencet (l. o.) választották meg.
Kulturális téren a számos zsidó alkotótehetség soraiból került ki és mindvégig
B.-en dolgozott: Alexander Bernát, Bánóczi József, Bródy Sándor, Dux Adolf,
Goldzieher Ignác, Kármán Mór, Kiss József, Kohn Sámuel, Makai Emil, Szabolcsi
Miksa, Vázsonyi Vilmos stb. és ma is itt dolgoznak: Balassa József nyelvész,
Donáth Gyula orvostanár, Fodor Ármin jogtudós, kúriai bíró, Heltai Jenő író,
Kóbor Tamás író és publicista, Kunos Ignác egyetemi tanár, orientalista,
Lengyel Menyhért író, Mahler Ede egyetemi tanár, egyiptológus, Marczali Henrik
egyetemi tanár, történetíró, Mezei Ernő publicista, Molnár Ferenc író, Munkácsi
Bernát a Magy. Tud. Akadémia tagja, ornitológus, Patai József költő, Sándor Pál
politikus, Somlyó Zoltán költő, Strauss Adolf főiskolai tanár, orientalista,
Szép Ernő költő, Szomory Dezső író, Újvári Péter író és publicista, Vészi
József publicista stb. Ugyancsak B.-en él a magyar irodalom jiddis fordítója és
propagálója, Holder József költő. Közgazdasági téren: Baracs Károly, Fleissig
Sándor, Goldberger (óbudai) Gyula, Kaszab Aladár, Krausz Simon, Kohner Adolf
br., Székely Ferenc, Vázsonyi Jenő, Weiss (csepeli) Alfonz br., Vida Jenő,
Wolfner Tivadar stb. Az országos politikában részt vesznek, mint az
országgyűlés tagjai B. polgárai közül: Baracs Marcel (demokr.), Bródy Ernő
(demokr.), Dési Géza (egys. párt), Fábián Béla (demokr.), Gál Jenő (demokr.),
Györki Imre (szoc. dem.), Propper Sándor (szoc. dem.), Rothenstein Mór (szoc.
dem.), Sándor Pál (demokr.), Várnai Dániel (szoc. dem.). A felsőház tagjai
ugyancsak B. zsidó polgárai közül: Glücksthal Salamon, Reich Koppel, Vida Jenő.
A B.-i zsidóság statisztikája. 1869-ben B. lakosságának 16%-a, 44,890 volt
zsidó vallású, 1910. már 23% 203,687 s 1925. 207,563, azaz 21,6%. A növekedés
nagyságát az a tény magyarázza, hogy a zsidóság világszerte a nagyobb városokba
törekszik, a kereskedelmi és hitelélet gócpontjaiba Magyarországon e törekvés
még inkább érthető, mert Magyarország agrárállam s ipari, kereskedelmi s
hitelélete úgyszólván csak a városban összpontosul. B. zsidó lakosságának
időrendbe osztott statisztikája a következőképen csoportosul. Táblázat:
statisztikája a következőképen Év
Zsidóvallásúak száma A lakosság százalékában kifejezve 1869-44,890 16,0; 1880-70,227 19,7, 1900 166,198 23,6; 1906 186,047 23,5; 1910 203,687 23,0; 1920 215,512 23,2; 1925 207,563 21,6. A zsidó vallású
lakosság kerületenként s a kerület lakosságának százalékában kifejezve a következő:
I. 8167 (8%), II. 5378 (10,6%), III. 5720 (10,3%). Jobbpart összesen: 19,265
(9,3%)., IV. 4744 (18%), V. 22,833 (31%), VI. 46,023 (28,1%), VII. 65,755
(36,3%), VIII. 32,041 (21,9%), IX. 12,818 (13,1%,), X. 4084 (6,3%). Bal part
összesen: 188.298 (25%). E lakosság foglalkozása megoszlik (nem számítva az
eltartottakat): őstermelés 1026; bányászat 246. Ipar: Vas- és fémipar 6397,
gépgyártás 4962, kő-, föld-, agyagipar 427, fa-, csontipar 2095, bőripar 992,
fonó- és szövőipar 2007, ruházkodási ipar 17,883, papíripar 586, élelmezési
ipar 4527, vegyészeti ipar 698, építőipar 2932, sokszorosító ipar 4067,
szállodai stb. ipar 4624, egyéb 452. Az iparban foglalkozók összlétszáma
58,599, Kereskedelem: állat-, mezőgazdasági terményekkel való kereskedelem 2051,
fa, erdei termelés 1812, vas- és fémáru-kereskedelem 2315, agyag-,
üvegkereskedelem 403, fa-, bőr stb. árukereskedelem 2558, fonó-,
szövőiparárukkal való kereskedelem 9093, élelmiszer stb. kereskedelem 5940,
gyógy- és vegyészeti áruk kereskedelme 1025, könyv- és műkereskedelem 902,
vegyes keresk. ágak 2246, kereskedelmi segédmunkások 18,696 ; összesen 47,041.
Ügynökök, pénz-, hitelbiztosítás 18,295, közlekedés 4944. Bányászat, ipar és
kereskedelem összesen