10776.htm       CIMSZO:        Budapest                                 SZOCIKK:     """A törvényhatósági bizottsági tagok között számos zsidó származású várospolitikus szerepel a demokrata és szociáldemokrata pártok részéről. A főpolgármesteri székbe ez ideig a zsidó polgárság közül egyedül Heltai Ferencet (l. o.) választották meg. Kulturális téren a számos zsidó alkotótehetség soraiból került ki és mindvégig B.-en dolgozott: Alexander Bernát, Bánóczi József, Bródy Sándor, Dux Adolf, Goldzieher Ignác, Kármán Mór, Kiss József, Kohn Sámuel, Makai Emil, Szabolcsi Miksa, Vázsonyi Vilmos stb. és ma is itt dolgoznak: Balassa József nyelvész, Donáth Gyula orvostanár, Fodor Ármin jogtudós, kúriai bíró, Heltai Jenő író, Kóbor Tamás író és publicista, Kunos Ignác egyetemi tanár, orientalista, Lengyel Menyhért író, Mahler Ede egyetemi tanár, egyiptológus, Marczali Henrik egyetemi tanár, történetíró, Mezei Ernő publicista, Molnár Ferenc író, Munkácsi Bernát a Magy. Tud. Akadémia tagja, ornitológus, Patai József költő, Sándor Pál politikus, Somlyó Zoltán költő, Strauss Adolf főiskolai tanár, orientalista, Szép Ernő költő, Szomory Dezső író, Újvári Péter író és publicista, Vészi József publicista stb. Ugyancsak B.-en él a magyar irodalom jiddis fordítója és propagálója, Holder József költő. Közgazdasági téren: Baracs Károly, Fleissig Sándor, Goldberger (óbudai) Gyula, Kaszab Aladár, Krausz Simon, Kohner Adolf br., Székely Ferenc, Vázsonyi Jenő, Weiss (csepeli) Alfonz br., Vida Jenő, Wolfner Tivadar stb. Az országos politikában részt vesznek, mint az országgyűlés tagjai B. polgárai közül: Baracs Marcel (demokr.), Bródy Ernő (demokr.), Dési Géza (egys. párt), Fábián Béla (demokr.), Gál Jenő (demokr.), Györki Imre (szoc. dem.), Propper Sándor (szoc. dem.), Rothenstein Mór (szoc. dem.), Sándor Pál (demokr.), Várnai Dániel (szoc. dem.). A felsőház tagjai ugyancsak B. zsidó polgárai közül: Glücksthal Salamon, Reich Koppel, Vida Jenő. A B.-i zsidóság statisztikája. 1869-ben B. lakosságának 16%-a, 44,890 volt zsidó vallású, 1910. már 23% 203,687 s 1925. 207,563, azaz 21,6%. A növekedés nagyságát az a tény magyarázza, hogy a zsidóság világszerte a nagyobb városokba törekszik, a kereskedelmi és hitelélet gócpontjaiba Magyarországon e törekvés még inkább érthető, mert Magyarország agrárállam s ipari, kereskedelmi s hitelélete úgyszólván csak a városban összpontosul. B. zsidó lakosságának időrendbe osztott statisztikája a következőképen csoportosul. Táblázat: statisztikája a következőképen  Év Zsidóvallásúak száma A lakosság százalékában kifejezve 1869-44,890 16,0;     1880-70,227 19,7,     1900 166,198 23,6;      1906 186,047 23,5;      1910 203,687 23,0;      1920 215,512 23,2;      1925 207,563 21,6. A zsidó vallású lakosság kerületenként s a kerület lakosságának százalékában kifejezve a következő: I. 8167 (8%), II. 5378 (10,6%), III. 5720 (10,3%). Jobbpart összesen: 19,265 (9,3%)., IV. 4744 (18%), V. 22,833 (31%), VI. 46,023 (28,1%), VII. 65,755 (36,3%), VIII. 32,041 (21,9%), IX. 12,818 (13,1%,), X. 4084 (6,3%). Bal part összesen: 188.298 (25%). E lakosság foglalkozása megoszlik (nem számítva az eltartottakat): őstermelés 1026; bányászat 246. Ipar: Vas- és fémipar 6397, gépgyártás 4962, kő-, föld-, agyagipar 427, fa-, csontipar 2095, bőripar 992, fonó- és szövőipar 2007, ruházkodási ipar 17,883, papíripar 586, élelmezési ipar 4527, vegyészeti ipar 698, építőipar 2932, sokszorosító ipar 4067, szállodai stb. ipar 4624, egyéb 452. Az iparban foglalkozók összlétszáma 58,599, Kereskedelem: állat-, mezőgazdasági terményekkel való kereskedelem 2051, fa, erdei termelés 1812, vas- és fémáru-kereskedelem 2315, agyag-, üvegkereskedelem 403, fa-, bőr stb. árukereskedelem 2558, fonó-, szövőiparárukkal való kereskedelem 9093, élelmiszer stb. kereskedelem 5940, gyógy- és vegyészeti áruk kereskedelme 1025, könyv- és műkereskedelem 902, vegyes keresk. ágak 2246, kereskedelmi segédmunkások 18,696 ; összesen 47,041. Ügynökök, pénz-, hitelbiztosítás 18,295, közlekedés 4944. Bányászat, ipar és kereskedelem összesen 124,586. Ha e főösszegeket B. összes dolgozóival e téren egybevetjük, százalékban a következő képet nyerjük. A bányászat, ipar és kereskedelemben összesen foglalkoztatott 503,599 közül 24,6% zsidó vallású. Az őstermelők közül 12,08%, a bányászatban foglalkozók közül 37,5%,-az iparral foglalkozók közül 16,3%, a kereskedelemmel foglalkozók közül 54,3% és az ügynökök, pénz-, hitel-, biztosítási alkalmazottak között 51,8% zsidó vallású. A polgári és egyházi közszolgálatot és szabad foglalkozást űző 156,554 lakos közül 86,746 (23,5%) zsidóvallású, a közigazgatással foglalkozó 57,421 közül 1861, az igazságszolgáltatással foglalkozó 12,778 közül 4036, az egyházi szolgálattal foglalkozó 3587 közül 1130, a tanügyben foglalatoskodó 16,556 közül 2119, a közegészségüggyel foglalkozó 10,067 közül 3364, az irodalom és művészettel foglalkozó 9376 közül 2699, az egyéb értelmiségi foglalkozást űző 46,769 közül 21,537 zsidó vallású. A véderő 10,631 tagjából 120 (1,18%), a 27,864 napszámosból 1157 (4,3%) s a 100,792 nyugdíjas és vagyonából élőből 24,108 (23,9%) zsidóhitű zsidó iparosok. A főváros összes önálló iparosainak száma 63,538, amelyből 15,253 zsidó és pedig a bőr, sörte, szőr stb. iparban 199, a fonó- és szövőiparban 465, a ruházati iparban 73,330. a papíros anyag és papíros gyártásban 133, az élelmezési és élvezeti cikkek gyártásában 805, a vegyészeti iparban 114, az építőiparban 974, a sokszorosítóiparban 637, a szállodás-, vendéglős-, kávésiparban és fürdőkben 913, egyéb iparágakban 147 zsidó vallású dolgozik."""                              Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 776 .cimszó a lexikon 153 . oldalán van.