10775.htm CIMSZO: Budapest SZOCIKK: Budapest. Magyarország fővárosa és az államfő székvárosa, Pest vm. székhelye, azelőtt sz. kir , ma tjv. a Duna mindkét partján. Az 1872. XXXVI. t.-c. egyesítette Buda-Pest elnevezés alatt a két testvér fővárost, Budát és Pestet, az eddig Pest vm.-be bekebelezett Ó-Buda mezővárossal, Margitszigettel és Kőbányával együtt. Az egyesült főváros tíz kerületre osztatott: A főváros lakossága 960,995, ebből 207,563 (21,6%) zsidó vallású. B. zsidóságának történetét a fennmaradt hiteles források szerint a budai zsidók nyitották meg (l. Buda) és a történelmi fejlődés rendje határozta meg a további gyülekezetek megalakulását. A zsidók letelepedése Budán legkorábban a X., legkésőbb a XI. sz. második felében történhetett és hitközségük a XII.sz.-ban már fennállott. Mialatt a budai hitközség a fejlődés útján haladt, az óbudai (l. Óbuda) és pesti zsidóság (l. Pest) nem jutott el odáig, hogy a történelem figyelme ráirányulhatott volna. Csak mikor 1746. Mária Terézia kiűzte a zsidókat Budáról és a budai hitközség összeomlott, kapott életre az egyébként népes óbudai gyülekezet. B. zsidósága történetének ez a második etapja. Az egyenletes fejlődés harmadik korszaka akkor kezdődik, amikor II. József megengedi a zsidóknak a Pesten való letelepedést. Ekkor azonban bekövetkezik az óbudai hitközség hanyatlása; a budai, ahová 1873. kezdődött meg újra a zsidók visszatelepedése, csak szűk keretek között tarthatja fenn magát. B. mai zsidósága már egyöntetűen halad a fejlődés útján, ha hitéletének organizációja több hitközségre is decentralizálódik és mint az ország egyéb vidékein is, a haladó és konzervatív gyülekezetek a maguk hitközségeit teljes autonómiával egymástól különválasztják. A főváros zsidó lakossága így öt hitközségbe tömörül, Budapesti Aut. Orth. Izr. Hitközség (l. o.), Pesti Izr. Hitközség (l. o.), Budai Izr. Hitközség (l. o.), Óbudai Izr. Hitközség (l. Óbuda) és Kőbányai Izr. Hitközség (l. Kőbánya). E hitközségek templomaikon kívül számos kulturális és szociális intézményt tartanak fenn, vagy támogatnak (l. az illető hitközségeknél). Az oktatásügyet a zsidó elemi iskolák, a leány- és fiú polgári és a leány- és fiúgimnázium látják el. Zsidó tanítóképző és rabbiszeminárium is működik a fővárosban, van továbbá zsidó árvaház, vakok intézete, siketnéma intézet, kórház és gyermekkórház, szeretetház, továbbá népkonyha a szegények számára és diáksegélyző bizottság. A kulturális és szociális akciók jelentős támaszt nyernek a zsidó nőegyletek és leányegyleteknél. A testkultúra fejlesztésére a zsidó szellemben működő sportegyesület áll fenn és az ifjúság nevelését zsidó cserkészcsapat látja el. Külön egyesület foglalkozik a zsidóknak a kézműiparban és a földművelésben való képesítésével és elhelyezésével. A zsidó kultúra, irodalom és művészet ápolására három irodalmi társaság alakult. Jelentékeny zsidó könyvtára van a Pesti Izr. Hitközségnek és a Rabbiszemináriumnak. Van azonkívül B.-en zsidó múzeum, ahol számos történelmi dokumentumát őrzik a magyar zsidóságnak. A Palesztina-munka is megszervezte az intézményeit, B.-en működik a Magyarországi Cionista Szövetség központja, a Keren Hajjeszod és a Keren Kajemet is. Ugyancsak B.-en székel a Pro Palesztina Szövetség. A magyar zsidóság megszervezésére több ízben történt kísérlet, a Magyar Zsidók Szövetsége azonban nem tudott végérvényesen létre jönni. B. központja a magyar zsidóság kulturális és politikai életének és ugyancsak itt székel a magyar zsidóság két legfőbb fóruma: az Orh. Hitközségek Központi Irodája (l. o.) és az Izraeliták Országos Irodája (l. o.), amelyek a mindenkori kormányok felé képviselik a zsidóságot. B. zsidó sajtója hetilapokra és folyóiratokra tagozódik: Egyenlőség (demokrata), Zsidó Szemle (cionista), Múlt és Jövő (illusztrált filocionista), Országos Egyetértés (liberális), Zsidó Újság (orthodox), Szombat (riportlap), Magyar Zsidó Szemle (tudományos), Hácofe móerec Hagár (hébernyelvű, bővebben l. az illető lapcímeknél). A zsidó könyvkiadásnak nincs kifejezett zsidó kiadó vállalata. B. zsidóságának társadalmi szerepe számottevően jut érvényre a főváros politikai, gazdasági és kulturális életében. A magyar főváros hatalmas arányú fejlődéséhez nagy mértékben járult hozzá a zsidóság és az emancipáció (l. o.) óta eltelt fél évszázad, ahogy jelentős periódusa a magyar zsidóságnak, ugyanúgy kitörölhetetlenül él B. fejlődéstörténetében, mert csak a szabad és jogegyenlőségben élő zsidóság támogathatta a főváros egyéb lakosságát abban a törekvésében, hogy az ország fővárosa az európai szellemnek, kultúrának és civilizációnak egyik elismert gócpontjává lehessen. B. zsidósága, mint választópolgárság, részt vesz a főváros közigazgatásában. A törvényhatósági bizottsági tagok között számos zsidó származású várospolitikus szerepel a demokrata és szociáldemokrata pártok részéről. A főpolgármesteri székbe ez ideig a zsidó polgárság közül egyedül Heltai Ferencet (l. o.) választották meg. Kulturális téren a számos zsidó alkotótehetség soraiból került ki és mindvégig B.-en dolgozott: Alexander Bernát, Bánóczi József, Bródy Sándor, Dux Adolf, Goldzieher Ignác, Kármán Mór, Kiss József, Kohn Sámuel, Makai Emil, Szabolcsi Miksa, Vázsonyi Vilmos stb. és ma is itt dolgoznak: Balassa József nyelvész, Donáth Gyula orvostanár, Fodor Ármin jogtudós, kúriai bíró, Heltai Jenő író, Kóbor Tamás író és publicista, Kunos Ignác egyetemi tanár, orientalista, Lengyel Menyhért író, Mahler Ede egyetemi tanár, egyiptológus, Marczali Henrik egyetemi tanár, történetíró, Mezei Ernő publicista, Molnár Ferenc író, Munkácsi Bernát a Magy. Tud. Akadémia tagja, ornitológus, Patai József költő, Sándor Pál politikus, Somlyó Zoltán költő, Strauss Adolf főiskolai tanár, orientalista, Szép Ernő költő, Szomory Dezső író, Újvári Péter író és publicista, Vészi József publicista stb. Ugyancsak B.-en él a magyar irodalom jiddis fordítója és propagálója, Holder József költő. Közgazdasági téren: Baracs Károly, Fleissig Sándor, Goldberger (óbudai) Gyula, Kaszab Aladár, Krausz Simon, Kohner Adolf br., Székely Ferenc, Vázsonyi Jenő, Weiss (csepeli) Alfonz br., Vida Jenő, Wolfner Tivadar stb. Az országos politikában részt vesznek, mint az országgyűlés tagjai B. polgárai közül: Baracs Marcel (demokr.), Bródy Ernő (demokr.), Dési Géza (egys. párt), Fábián Béla (demokr.), Gál Jenő (demokr.), Györki Imre (szoc. dem.), Propper Sándor (szoc. dem.), Rothenstein Mór (szoc. dem.), Sándor Pál (demokr.), Várnai Dániel (szoc. dem.). A felsőház tagjai ugyancsak B. zsidó polgárai közül: Glücksthal Salamon, Reich Koppel, Vida Jenő. A B.-i zsidóság statisztikája. 1869-ben B. lakosságának 16%-a, 44,890 volt zsidó vallású, 1910. már 23% 203,687 s 1925. 207,563, azaz 21,6%. A növekedés nagyságát az a tény magyarázza, hogy a zsidóság világszerte a nagyobb városokba törekszik, a kereskedelmi és hitelélet gócpontjaiba Magyarországon e törekvés még inkább érthető, mert Magyarország agrárállam s ipari, kereskedelmi s hitelélete úgyszólván csak a városban összpontosul. B. zsidó lakosságának időrendbe osztott statisztikája a következőképen csoportosul. Táblázat: statisztikája a következőképen Év Zsidóvallásúak száma A lakosság százalékában kifejezve 1869-44,890 16,0; 1880-70,227 19,7, 1900 166,198 23,6; 1906 186,047 23,5; 1910 203,687 23,0; 1920 215,512 23,2; 1925 207,563 21,6. A zsidó vallású lakosság kerületenként s a kerület lakosságának százalékában kifejezve a következő: I. 8167 (8%), II. 5378 (10,6%), III. 5720 (10,3%). Jobbpart összesen: 19,265 (9,3%)., IV. 4744 (18%), V. 22,833 (31%), VI. 46,023 (28,1%), VII. 65,755 (36,3%), VIII. 32,041 (21,9%), IX. 12,818 (13,1%,), X. 4084 (6,3%). Bal part összesen: 188.298 (25%). E lakosság foglalkozása megoszlik (nem számítva az eltartottakat): őstermelés 1026; bányászat 246. Ipar: Vas- és fémipar 6397, gépgyártás 4962, kő-, föld-, agyagipar 427, fa-, csontipar 2095, bőripar 992, fonó- és szövőipar 2007, ruházkodási ipar 17,883, papíripar 586, élelmezési ipar 4527, vegyészeti ipar 698, építőipar 2932, sokszorosító ipar 4067, szállodai stb. ipar 4624, egyéb 452. Az iparban foglalkozók összlétszáma 58,599, Kereskedelem: állat-, mezőgazdasági terményekkel való kereskedelem 2051, fa, erdei termelés 1812, vas- és fémáru-kereskedelem 2315, agyag-, üvegkereskedelem 403, fa-, bőr stb. árukereskedelem 2558, fonó-, szövőiparárukkal való kereskedelem 9093, élelmiszer stb. kereskedelem 5940, gyógy- és vegyészeti áruk kereskedelme 1025, könyv- és műkereskedelem 902, vegyes keresk. ágak 2246, kereskedelmi segédmunkások 18,696 ; összesen 47,041. Ügynökök, pénz-, hitelbiztosítás 18,295, közlekedés 4944. Bányászat, ipar és kereskedelem összesen 124,586. Ha e főösszegeket B. összes dolgozóival e téren egybevetjük, százalékban a következő képet nyerjük. A bányászat, ipar és kereskedelemben összesen foglalkoztatott 503,599 közül 24,6% zsidó vallású. Az őstermelők közül 12,08%, a bányászatban foglalkozók közül 37,5%,-az iparral foglalkozók közül 16,3%, a kereskedelemmel foglalkozók közül 54,3% és az ügynökök, pénz-, hitel-, biztosítási alkalmazottak között 51,8% zsidó vallású. A polgári és egyházi közszolgálatot és szabad foglalkozást űző 156,554 lakos közül 86,746 (23,5%) zsidóvallású, a közigazgatással foglalkozó 57,421 közül 1861, az igazságszolgáltatással foglalkozó 12,778 közül 4036, az egyházi szolgálattal foglalkozó 3587 közül 1130, a tanügyben foglalatoskodó 16,556 közül 2119, a közegészségüggyel foglalkozó 10,067 közül 3364, az irodalom és művészettel foglalkozó 9376 közül 2699, az egyéb értelmiségi foglalkozást űző 46,769 közül 21,537 zsidó vallású. A véderő 10,631 tagjából 120 (1,18%), a 27,864 napszámosból 1157 (4,3%) s a 100,792 nyugdíjas és vagyonából élőből 24,108 (23,9%) zsidóhitű zsidó iparosok. A főváros összes önálló iparosainak száma 63,538, amelyből 15,253 zsidó és pedig a bőr, sörte, szőr stb. iparban 199, a fonó- és szövőiparban 465, a ruházati iparban 73,330. a papíros anyag és papíros gyártásban 133, az élelmezési és élvezeti cikkek gyártásában 805, a vegyészeti iparban 114, az építőiparban 974, a sokszorosítóiparban 637, a szállodás-, vendéglős-, kávésiparban és fürdőkben 913, egyéb iparágakban 147 zsidó vallású dolgozik. Zsidó kereskedők. A főváros 18,065 kereskedője közül zsidó 11,934, akik az egyes ágakban a következőképp oszlanak meg: állatokkal, mezőgazdasági és állati termékkel való kereskedés 734, fával, erdei termékkel, bányászati és ásványi anyagokkal való kereskedés 580, vas- és fémáru-, gépkereskedelem 789, agyag- és üvegárukereskedés 134, fa-, bőr-, díszműáru stb. kereskedés 824, fonó-, szövőipari és ruházati árukkal kereskedő 2828, élelmezési és élvezeti cikkekkel kereskedő 2007, gyógy- és vegyészeti árukkal kereskedő 368, könyv- és műkereskedés 290, vegyeskereskedelmi ágak (zsibárus, ócskavas-kereskedő, cselédközvetítő, hirdetésközvetítő, bizományos, bútorszállító, címiroda, drágakő kereskedő, egyházi szerekkel kereskedő, bélyegkereskedő 129. Magántisztviselők. Az 52,903 magántisztviselő között zsidó vallású 24,493. Ezek az egyes foglalkozási ágak között a következőképen oszlanak meg. Őstermeléssel foglalkozik 105, bányászattal 99, ipari tisztviselő 1477, kereskedelmi tisztviselő 4829, ügynök 3848, pénzintézeti, hitelügyi, biztosítási, hajózási tisztviselő 107, egyéb foglalkozási ághoz tartozik 14,028. Háztulajdonosok. B. háztulajdonosainak száma 17,576, ebből azonban csak 1290 jogi személy. 16,286 ház közül 4776 (29,4%) van zsidó kézben és pedig 1 háza van 4432, 2—3 háza 318, 4-5 háza 22, 6—10 háza 4 zsidóvallású egyénnek. Foglalkozásra nézve van közöttük 78 földbirtokos, 6 földmíves, 799 önálló iparos, 89 alkalmazott iparos, 1069 önálló kereskedő, 149 alkalmazott kereskedő, 7 állami tisztviselő, 68 takarékpénztári tisztviselő, 3 fővárosi tisztviselő, 130 ügyvéd, 88 orvos, 136 nyugdíjas. Fővárosi alkalmazottak. A főváros alkalmazottainak létszáma 5949, ebből 169 (143 férfi és 26 nő) zsidóvallású, tehát az összes alkalmazottak 2,83%-a. Az alkalmazottaknak különböző pályákon való megoszlása a kővetkező: 2 fogalmazói, 5 műszaki, 16 számviteli, 6 adóhivatali, 7 végrehajtói, 15 kezelői, 1 kórháztiszti, 1 köztisztasági tiszti, 1 gazdasági, 5 közegészségügyi, 16 kórház orvosi, 4 tüdőbeteggondozó-orvosi, 1 szegényház orvosi, 1 vegyészeti, 28 állategészségügyi, 1 nyomdai. A tiszti szakon összesen kinevezett állásban működik 105 férfi, 5 nő, ideiglenes állásban 11 férfi, 15 nő, havi vagy napidíjas 8 férfi, 6 nő, altiszt 18 férfi, tűzoltó 1 férfi. Tanulóifjúság. A főváros összes tanulóinak száma 96,722, ebből 53,807 fiú és 42,915 leány; zsidóvallású tanuló összesen 15,945, ebből 8280 fiú és 7665 leány. Ebből az összegből az egyes iskolákra esik a következő arányban: elemi iskolára összesen 21,457 fiú, 19,609 leány, ebből zsidóvallású 2605 fiú, 2646 leány; gazd. és háztartási iskolára 1769 fiú, 2897 leány, ebből zsidóvallású 145 fiú, 234 leány; gyógypedagógiai iskolára 43 fiú, 19 leány, ebből zsidóvallású 3 fiú, 5 leány; iparostanonc iskolára 14,271 fiú, 5765 leány, ebből zsidóvallású 1725 fiú, 1254 leány; kereskedelmi tanonciskolára 2019 fiú, 7 leány, ebből zsidóvallású 844 fiú, 2 leány ; polgári iskolára összesen 9936 fiú, 10,510 leány, ebből zsidóvallású 1625 fiú és 2438 leány; gimnáziumra 1806 fiú, 1297 leány, ebből zsidóvallású 609 fiú, 412 leány; alacsonyabb ipariskolára 432 leány, ebből zsidóvallású 68; alacsonyabb fokú kereskedelmi iskolára 383 leány, ebből zsidóvallású 76; kereskedelmi iskolára 35 fiú, 13 leány, ebből zsidóvallású 2 fiú, 2 leány; iparrajziskolára 541 fiú és 380 leány, ebből zsidóvallású 54 fiú, 55 leány; felsőkereskedelmi iskolára 2439 fiú, 1094 leány, ebből zsidóvallású 865 fiú és 276 leány. A műveltségi állapot. A főváros lakosságának 88,3%-a ír és olvas, 0-5%-a csak olvas és 11,2/%-a analfabéta. A zsidóságnak 91,4%-a az írni és olvasni tudó, 0,3%-a csak olvasni tudó, 8,3%-a analfabéta. Az ágostai evangélikusok 9O,6%-a írástudó, 0,5%-a, csak olvasni tudó s 8,9%-a analfabéta. A katolikusok közt 87%-a írástudó, 0,6%-a csak olvasni tudó s 12,4%-a analfabéta. Az iskolázottságot tekintve - az 1910. évkönyv szerint — 4—5 középiskolát végzett összesen 75,536, és pedig 31,713 férfi és 43,823 nő, ebből zsidóvallású 32,169 éspedig 13,678 férfi és 18,491 nő ; a középiskola 6—7 osztályát elvégezte összesen 23,971 éspedig 11,276 férfi és 12,695 nő, ebből a zsidóvallású 9863, mégpedig 4765 férfi és 5098 nő; a középiskola nyolc osztályát elvégezte összesen 66,761 és pedig 54,244 férfi és 12,517 nő, ebből zsidóvallású 25,484, mégpedig 21,575 férfi és 4009 nő. A főváros tanszemélyzete összesen 3660 (1909-ben 2642), 1514 férfi és 2146 nő (1909-ben 1338 férfi és 1304 nő), ebből a zsidósághoz tartozik 213, 97 férfi és 116 nő (1909-ben 286, mégpedig 134 férfi és 152 nő) azaz 5,8%, ez utóbbiakból az elemi iskolákban tanít 30 férfi és 80 nő (1909-ben 42 férfi és 105 nő), a gyógypedagógián 1, az iparostanonc-iskolában 3, a polgári fiúiskolában 29 férfi, 2 nő, a polgári leányiskolában 1 férfi, 27 nő (1909-ben a polgári iskolákban 54 férfi és 35 nő), a főreáliskolákban 4 férfi (1909-ben 2 férfi) a leánygimnáziumban 1 férfi, 1 nő (1909-ben 1 férfi), a felsőkereskedelmi iskolában 29 férfi, 3 nő (1909-ben 17 férfi) a női ipariskolában 2 nő. Munkanélküliek. A lakosság szociális viszonyaiba nyújt betekintést az 1926 dec. 31-én fölvett munkanélküli statisztika. Az összes munkanélküliek száma 18,951, ebből 14,176 férfi és 4775 nő. A zsidósághoz tartozik 2681 éspedig 1928 férfi 753 nő. A zsidóvallásúak megoszlása az egyes pályákon: iparral foglalkozó 2067 (1423 férfi, 644 nő), kereskedelmi pályán 589 (503 férfi, 86 nő), háztartással foglalkozó 25 (2 férfi, 23 nő). A szellemi pályán lévő összes munkanélküli 6506, ebből 3557 férfi, 2952 nő. Zsidóvallású 2171, ebből 1335 férfi, 836 nő. Lakásviszonyok. B.-en csak konyhából álló lakása van 647-nek, ebből 27 zsidó, egyszobás lakása 112,931-nek, ebből 12,833 zsidó, kétszobás lakása 55,333-nak, ebből 20,110 zsidó, háromszobás lakása 24,110-nek, ebből 10,758 zsidó, négyszobás lakása 10,755-nek, ebből 4685 zsidó, ötszobás lakása 3869-nek, ebből 1588 zsidó, hatszobás lakása 1325-nek, ebből 497 zsidó, hétszobás lakása 513-nak, ebből 168 zsidó, nyolcszobás lakása 183-nak, ebből 62 zsidó, nyolc szobánál több van 208 egyénnek, ebből 33 zsidó vallású. Népmozgalom. Született összesen 1926. évben élve 16,767 gyermek éspedig 8615 fiú és 8152 leány. A gyermekek közül 13,419 (6936 fiú és 6493 leány) törvényes, míg 3338 (1619 fiú és 1659 leány) törvénytelen, száz születésre 19 törvénytelen jut s minden 1000 leánygyermekre 1057 fiú Ebből zsidóvallású 2140 (1110 fiú és 1030 leány), akik közül 2027 (1048 fiú és 979 leány) törvényes, míg 113 (62 fiú és 51 leány) törvénytelen, 100 születésre jut 52 törvénytelen és minden 1000 leány születésére esik 1077 fiú. A holtan született gyermekek száma 653, ezek közül 87 és pedig 54 fiú és 33 leány zsidó; ebből 79 (48 fiú és 31 leány) törvényes, 8 (6 fiú és 2 leány) törvénytelen. Száz születésre jut 9-10 törvénytelen s 1000 született leánygyermekre 1636 fiú. Többes szülés volt 131 esetben, amelyek közül a szülők 18 esetben mindketten, 1 esetben csak részben tartozott a zsidó hitfelekezethez A házasulók statisztikája szerint, az 1926. évben kötött összes házasságok száma 9866 (1925-ben 9731) s ezek közül a vőlegény és a menyasszony 1602 esetben tartozott a zsidó hitfelekezethez; míg vegyes házasság köttetett 372 esetben és pedig 299 esetben a vőlegény, 79 esetben a menyasszony zsidó vallású. A vegyes házasságok felekezeti szempontból a következőképen oszlanak meg: vőlegény róm. katolikus 282, gör. katolikus 7, görögkeleti 2, ágost. evangélikus 42, református 42, unitárius 2, felekezetnélküli 3. A házasságok közül a születendő gyermekek vallásra nézve 65 esetben történt megegyezés és pedig 37 esetben a vőlegény és 28 esetben a menyasszony javára. A zsidóság vesztesége a házasságkötéseknél 17. A válásokat vizsgálva, látjuk, hogy 1925 fölbontott és érvényteleníttetett összesen 1596 házasság s különélés elrendeltetett 96 esetben. Ezek közül a férj 367 esetben, a feleség 347 esetben volt zsidó vallású. 1926. évről a következő képet kapjuk: fölbontatott és érvényteleníttetett 2026 házasság; különélés elrendeltetett 114 esetben. A felbontott és érvénytelenített házasságokban a férj 438, a feleség 434 esetben volt zsidó. A zsidó halálozások száma 1917. évben 3695, 1918-ban 4714, 1919-ben 3553, 1920-ban 3492, 1921 3088, 1922-ben 3176, 1923-ban 2814, 1924-ben 3054, 1925-ben 2783, 1926-ban - 2703. Az adatokból kitűnik, hogy a halálozások arányszáma legkedvezőtlenebb volt a háború utolsó évében és a legkedvezőbb 1926-ban. Az 1926. évi halandóság kor szerint: 1926. a halálozási arány a fővárosban 15,9%, az összes halottak száma: 15,301. 0—1 évig 124, 1—5 évig 60, 5—10 évig 32, 10—15 évig 23, 15—20 évig 55, 20-25 évig 80, 25-30 évig 93, 30—35 évig 78, 35—40 évig 89, 40—45 évig 124, 45—50 évig 153, 50-55 évig 214, 55-60 évig 242, 60-65 év 275, 65—70 évig 316, 70—75 évig 287, 75-80 évig 220, 80-85 évig 132, 85 éven felül 105, ismeretlen 1, összesen 2703. Elvetélések. 1926-ban az összes elvetéltek száma 1545, ebből ismeretlen 450; 152 esik a zsidóság kárára. Gyermekhalandóság: 0—1 napos korában meghalt 87 ebből zsidó 8 1-7 « «« 370 « « 37 7—30 « « « 203 « « 14 1— 2 hónapos « « 171 « « 11 2—3 « « « 180 « « 15 3—4 « « « 2O6 « « 10 4-5 « « « 168 « « 5 5-6 « « « 107 « « 3 6-7 « « « 111 « « 6 « 7-8 « « « 89 « « 8-9 « « « 77 « « 41 9—10 « « « 59 « « 3 10—11 « « « 49 « « 1 11—12 « « « 4O « « 1 12—18 « « « 226 « « 15 18—24 « « « 93 « « 12 2-3 éves « « 170 « « 13 3-4 « « « 130 « « 12 4-5 « « « 133 « « 88 Összesen 2669, ebből zsidóvallású 184, ha csupán az első évben elhaltakat vesszük, összesen meghalt 1917, ebből zsidóvallású 124 (6,47%). Tüdővész és rákbetegségben elhaltak. Tüdővész: 0—5 évig 78, zsidó 2; 5—10 évig 10, zsidó —; 10—15 évig 44, zsidó 3; 15—20 évig 195, zsidó 20; 20—25 évig 369, zsidó 30; 30—35 évig 358, zsidó 34; 35—40 évig 240, zsidó 23; 40—45 évig 235, zsidó 18; 45—50 évig 170, zsidó 20; 50—55 évig 143, zsidó 20; 55—60 évig 113, zsidó 21; 60-65 évig 74, zsidó 14; 70—75 évig 67, zsidó 11; 75—80 évig 21, zsidó 7, 80—85 évig 15, zsidó 2; 85 - 4, zsidó 3. Összesen 2328, ebből zsidó 254. Rákbetegség: 31—35 évig összesen 7, zsidó 3 ; 35—40 évig 24, zsidó 1; 40—45 évig 48, zsidó 7; 45—50 évig 77, zsidó 9; 50—55 évig 106, zsidó 24; 55—60 évig 163, zsidó 45; 60—65 évig 139, zsidó 25; 65—70 évig 186, zsidó 44; 70—75 évig 184, zsidó 51; 75—80 évig 137, zsidó 52; 80—85 évig 69, zsidó 23; 85. évtől 24, zsidó 11; ismeretlen korú 15, zsidó 5. Összesen 1189, ebből zsidóvallású 300. Öngyilkosságok. 1926. évben. Összes öngyilkosok száma B.-en 310, ebből zsidóvallású 65, azaz 20,9%. Táblázat: vezet Pesti Izr. Hitk. 1800 1836 magyar Budai Izr. Hitk. 1800 1847 magyar Óbudai Izr. Hitk. 1817 1851 oszlott meg: Pesti Izraelita Hitközség 46,400 (816) és 40,000 P rendkívüli segély, Kőbányai Hitközség 2900 (81) P, Budai Hitközség 8700 (136) P, Óbudai Hitközség 5800 (68) P, Budapesti Auth. Orth. 5800 (68) P. t. Zs. Irodalom. A fővárosi statisztikai hivatal heti kimutatásai, havi füzetei és közleményei; B. székesfőváros statisztikai évkönyve; Thiring Gusztáv, B. székesfőváros a millennium idejében; Körösi József. B. magyarosodása, B. 1883., akad. értekezés: Szalai és Kahn (útikalauz) Die ugarische Metropole, B. 1888.: Gelléri Mór, B. a kiállítás alatt, B 1885.; Salamon, B. története, 3 köt., B. 1878—85 ; Dr. Gööz, B. története, B. 1883.: Schmall Lajos: Adalékok B. történetéhez, 2 k., B. 1899 Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 775 .cimszó a lexikon 152 . s köv. oldalán.