10768.htm CIMSZO: Budai Izraelita Hitközség SZOCIKK: """Budai Izraelita Hitközség. 1783-ban kezdtek ismét letelepedni Budán a zsidók. 1830-ban temetőt vásároltak, ugyanakkor alakult meg az iskola. A hitközségnek évszázadok folyamán sok nagy tudású kiváló rabbija volt. Az első rabbi, akiről tudunk, Ábrahám, ez a XV. sz.-ban működött. Utódai közül említésre méltók: Kohén Naftali, Hercz ben Izsák, aki vallásügyi döntvényeket írt, Chajim Haczmann ben Izsák, Lévi Benjámin, Gedalja a XVII. század elején, Lévi Azriel, Chizkija Herz és Izachár Bärmann rabbik. Bärmann rabbi rokona volt a budai Nóé, a «tökéletes jámbor», aki híres tudós volt és nagy alapítványokkal mozdította elő Budán a zsidó tudomány művelését. 1652-ben Askenázi Kohén Mordecháj lett a rabbi, aki előbb vándorprédikátor volt s szónoklatait Ros mor decor címen adta ki Velencében. 1660-ban Kohén Szimcha belgrádi rabbit választották meg, aki héber döntvényeket irt és a Nevek könyvét, mely a válási bonyodalmak megoldása szempontjából alapvető munka volt. Csak két hónapig működött Budán s önként hagyta el állását Uri bécsi rabbi ama határozata miatt, mellyel megtiltotta, hogy olyan egyén, aki rokonságban áll a hitközség bármely tagjával, rabbiállást vállalhasson. Utódja Eleázár, aki a Szentföldre költözött, őt Kohén Efrajim követte, aki Budának legnagyobb rabbija volt s a hitközséget világszerte ismeretté tette. Tanácsért és döntésért a világ minden részéből fordultak hozzá. 1670-ben a járványos betegség áldozata lett. Halála után fia, Juda adta ki művét Saár Efráim címen. Utóda Askenázi Jakab, aki buzgó híve volt Sabbatai Cevinek, az ekkor föllépő álmessiásnak. Fia, Askenázi Cevi, akit a zsidó irodalom Chacham Cevi néven ismert, korának legnagyobb zsidó tudósa volt. Askenázi Jakabot Budavár megvétele után Berlinbe hurcolták a brandenburgi katonák, később a Szentföldre került s ott is halt meg. Az újabb kori rabbik között az első Kunnitzer Mózes (l. o.), aki a felvilágosodottság úttörője volt a magyar zsidók körében. Utódai: Sváb Löw, Goldberger Rafael, majd a jelenlegi vezető főrabbi Kiss Arnold (l. o.). A hitközség fejlődése csak a múlt század vége felé vett nagyobb lendületet, mikor a Rózsadomb, a Margit-körút és a Lágymányos kiépülése következtében az alig néhány száz tagot számláló hitközség lélekszáma hétezerre gyarapodott, ezzel a gyors és egyre fokozódó fejlődéssel intézményei nem tudtak lépést tartani, ami érthető, mert a hitközséget a legszükségesebb ellátása megakadályozta abban, hogy nagyobb intézményeket teremthessen. Talán éppen az intézmények hiánya vetette fel pár évvel ezelőtt a Pesti Izr. Hitközséggel való egyesülésnek a gondolatát. Megindult a harc az egyesülés eszméje körül s hosszas ülések és tanácskozások után 1921. márc. 27. a képviselőtestület nagy szótöbbséggel kimondta, hogy «szent kötelességnek tartja az ősi hitközség önállóságát és autonómiáját megóvni.» A világháború visszavetette fejlődésében s csak akkori kiváló elnökének Szabolcsi Izidornak tulajdonítható, hogy a hitközség vezetésében nem álltak be nagyobb zökkenők. 1919 dec.-ben Barsi Dezső főorvos lett a hitközség elnöke, aki a hitközség lelki reorganizációját tűzte programjára. Másfél évi elnökösködés után Barsi Palesztinába vándorolt, ahol a haifai Hadassza kórház főorvosa lett. Ideiglenesen Baróti Samu alelnök vitte az ügyeket 1922 máj. 29-ig, amikor Baracs Károly udvari tanácsost (l. o.) választották meg elnökül. Vele a hitközség új korszaka kezdődött. Legfőbb érdeme, hogy megszilárdította a hitközség anyagi helyzetét és a zsidó kultúra iránti érdeklődést belevitte a hitközségi tagok legszélesebb rétegeibe. Utóda Kriszhaber Adolf ügyvéd lett, aki a hitközség építési programjának nagy részét valósította meg. A hitközségnek három temploma van, a Beer Berthold egykori hitközségi elnök kezdeményezésére kb. 60 évvel ezelőtt épült öntőház-utcai főtemplom, a Zsigmond utcai templom, mely Jakab Dezső és Soós Aladár műépítészek tervei alapján épült és a Verpeléti-úti templom. E templomokat legutóbb tatarozták és bővítették, de a hitközségnek régi terve, hogy új nagy templomot épít. E terv megvalósulását a világháború akadályozta meg, de a hitközség vezetői azóta folyton napirenden tartották, úgy hogy 1929. a székházzal együtt a nagy templom építését is megfogják kezdeni. A hitközség két Talmud Tórát létesített, melyekben mintegy 70 növendék oktatását 3 tanerő látja el. A hitközség évszázadokkal ezelőtt létesítette elemi iskoláját, de ezt annak idején Eötvös József báró kérésére beszüntette. 1928 szept.-ben nyílt meg újból az iskola, mely egyelőre két tanerős, de továbbfejlesztését tervezik. A budai iskolákban 14 hitoktató látja el a hitoktatást. Intézményei: a Chevra Kadisa, mely kb. egyidős az ősrégi hitközséggel. Jelenlegi elnöke Schwarc Ernő ügyvéd. 1923-ban Bárány Oszkár textilgyáros és neje orvosi rendelőt létesítettek, melynek fenntartási, majd kibővítési költségét később a hitközség vállalta magára. A szegény betegeket felekezeti különbség nélkül ingyenesen kezelő Ambulatorium egy kuratórium felügyelete alatt áll, melynek elnöke Weber Adolf orvos, a hitközség volt elnöke. Az ambulatórium Weber József főorvos vezetése alatt áll. További intézmények: a Kiss I. Jenő elnöklete alatt levő Menház Egyesület, mely kb. 70 aggot és árvát lát el, a Nőegylet, mely özv. Friedmann Gusztávné elnöklete alatt áll és a Maszkil el-dál betegsegélyző egyesület, melynek Grünfeld Henrik az elnöke. A hitközségnek számos olyan tagja van, akik tudományos, irodalmi és közgazdasági téren kiváltak és többen közülük országos hírnévre tettek szert. Így a hitközség tagjai: Molnár Ferenc, a világhírű író (l. o.), Kóbor Tamás (l. o.), Ernőd Tamás (l. o.), Lengyel Menyhért (l. o.) és a tagok sorába tartozott Szenes Béla is (l. o.). Többi kiválóságai: Baracs Károly udvari tanácsos (l. o.), Pfeiffer Ignác műegyetemi tanár (l. o.), Strausz Adolf egyetemi tanár (l. o.), Gerő Ödön, a Pester Lloyd szerkesztője (l. o.), Mező Ferenc, az amsterdami olimpiász irodalmi díjának nyertese (l. o.), Fődi Károly és Löw Tibor törvényszéki tanácselnökök, Geréb József gimnáziumi igazgató és klassz, filológus (l. o.), Lasz Samu geográfus, Heller Bernát rabbi-szemináriumi tanár (l. o.), csepeli Weiss Alfonz báró, Bárány Oszkár textilgyáros, Schrecker S Lipót, a Borsod-Miskolci gőzmalom vezérigazgatója, Kallós Ernő, a Schmoll-pasztagyár igazgatója, Schwarc Samu, a Fővárosi Tejüzem vezérigazgatója, Kabossa Gyula, a Kereskedelmi minisztérium műszaki főigazgatója, Wittenberg Ignác, a Déli Vasút ny. igazgatója, Szántó Jenő, az Angol-Magyar bank igazgatója, Róna Miklós a Cseh-iparbank igazgatója, Bartos Ármin, a Nasici igazgatója, Sichermann Bernát ügyvéd, a Hitelbank jogtanácsosa, volt kassai hitközségi elnök, Diósi Jenő ny. belügyminiszteri számtanácsos, a hitközség főtitkára, néhai Guth Pál, a Pénzintézeti Központ igazgatója és néhai Weimann Géza, a Georgia vezérigazgatója. A hitközség tagjai közül nagyobb mintagazdaságokat vezetnek: Leopold Lajos, Küffler Dezső, Nagy György, Balkányi Béla, Balkányi Miklósné és Bekény Artúr. A hitközségnek kb. 15,000 kötetes könyvtára van és régi, nagyon érdekes dokumentumokat tartalmazó levéltára van. A hitközség tagjai közül Baracs Károlynak van 5000 kötetet meghaladó könyvtára, amelynek ritka értéke, hogy hiánytalanul tartalmazza a Goethe irodalomra vonatkozó összes könyveket. A hitközség területén megjelentek régebben a Szimcha Kohén főrabbi által összeállított héber döntvények, újabban Kiss Arnold vezető főrabbi (l. o.) könyvei. A hitközség történetét Büchler Sándor keszthelyi főrabbi írta meg « A zsidók története Budapesten» c. könyvében. A hitközség évi költségvetése 514,000 pengő, melyből 200,000 pengőt költ szociális és filantropikus célokra. Több kisebb alapítványt is kezel, költségvetése egy részének fedezésére szolgál egy 1928. épített öt emeletes bérház, melyben a hitközség tisztviselői is lakást kaptak. Lélekszáma 28,000, a családok száma 7200, adót 6500-an fizetnek. A hitközség mai vezetősége: Kiss Arnold vezető főrabbi, Edelstein Bertalan főrabbi, Beneschofszky Imre rabbi, Krishaber Adolf elnök, Strausz Adolf egyetemi tanár, a Lágymányos-kelenföldi templomkörzet díszelnöke, Szandicz Ernő a körzet elnöke, Szántó Jenő a hitközség alelnöke és gazdasági előadója, Katona Gyula kultuszelöljáró, Wittenberg Ignác tanügyi előjáró, Haas Lajos jótékonysági elöljáró, Róna Miklós adóügyi, Bartos Ármin pénzügyi, Berényi Sándor jogügyi, Gerő Ödön kulturális elöljáró, Baracs Károly az országos ügyek elöljárója, Pfeiffer Ignác műegyetemi tanár és Szilárd Bertalan tárca nélküli elöljárók, Diósi Jenő főtitkár, Tauszk Jakab jegyző és Sirotta Sándor főkántor.""" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 768 .cimszó a lexikon 149 . oldalán van.