10765.htm CIMSZO: Buda SZOCIKK: """Az udvari kamara is kiadta a B.-i zsidókra vonatkozó intézkedését és mindössze a Nátán, Bacharach és Hirsch családokra kívánt kivételes bánásmódot. A város persze nem akart ebbe belenyugodni, mire a kancellária annyi engedményt mégis tett, hogy a nevezett zsidók a városnak is fizessenek adót. A város pedig megkezdte azoknak a zsidóknak a kiűzetését, akik nem tarthattak igényt a különleges védelemre. 1720 okt. 17. fajult el teljesen a helyzet. Sátoros ünnep éjszakáján a városi tanács rendelete alapján ingóságaikkal együtt kilakoltatják a zsidó családokat és a polgármester kihirdeti, hogy 150 frt. bírság terhe alatt tilos a zsidóknak menedéket adni. Csak négy nap múlva érkezhetett meg a király parancsa, amelyben elrendeli, hogy a kiűzötteket engedjék vissza lakásaikba. Így egy darabig ismét nyugalomhoz jutottak a B.-i zsidók. 1725-ben, mikor a B.-iak úgy látták, hogy a bécsi udvarnál kedvezőtlenebb hangulat uralkodik a zsidók ellen, ismét mozgolódni kezdtek a zsidók ellen. Mire a magyar zsidóság panaszt nyújtott be a bécsi udvari kamarához a B.-i tanács ellen. Ugyanekkor a város pedig összeíratta a zsidókat, hogy kiűzetésüket keresztül vigye. Mialatt mindkét fél folyamodványai a bürokrácia útját járták és a király határozata még nem történt meg, a tanács 1728. parancsot ad, hogy Szent György napján hagyják el a várost. A zsidók ismét a királyhoz fordulnak védelemért, mire az ápr. 12. jelentést kér a várostól. A zsidók ismét megmenekültek a kiűzetéstől. Csak 1736. kezdődik újra hevesebb zsidóellenes mozgalom. Az előző évben elrendelt konskripció ekkor került a helytartótanács elé a tanács panaszait tartalmazó folyamodvánnyal együtt. Ismét a régi vádakat sorakoztatja fel és kéri, hogy a helytartóság járja ki a királynál a zsidók kiűzetésére az engedélyt. Két évvel később ismét a zsidók kiűzetését kérik. A király most sem teljesíti kívánságukat és megengedi, hogy a B.-i zsidók továbbra is kereskedhessenek, de a város vigyázzon, nehogy a zsidók Pestre vagy a dunántúli részekre menjenek. A város a királyi rendszabályt azzal tetézi, hogy minden Pestre átjáró zsidótól 17 krajcár hídvámot szedet. III. Károly utóda, Mária Terézia még annyi jóindulattal sem viseltetett a zsidók iránt, mint atyja. A B.-i tanács zsidóellenes áskálódásai meghallgatásra találnak nála. A városi tanács most is régi érveivel támogatja kérelmét és legelsősorban a zsidók szaporodását panaszolja fel. Az összeírás létszáma pedig, amely ekkoriban készült, mindössze kettővel mutat többet az előző konskripció lélekszámánál. 1742 szept. 22. kísérli meg a tanács legvehemensebb támadását a zsidók ellen. Ebben már katolikus kérdéssé teszi a polgári kereskedők ügyét és a királynő vallásos elfogultságában bízva,az önző érdekeket az uralkodó vallás érdekeiként tünteti fel. A királynő dec. 21. még ellenzi, hogy a folyamodványban felsorolt egyes zsidók terhére rótt bűnök miatt valamennyi zsidót büntessék. Mivel nem akarta a kincstárt megfosztani a zsidók adóitól, megfontolás tárgyává tette a kiűzetés kérdését és véleményt kért arra vonatkozólag, hogy hány zsidó maradjon királyi protekció alatt. Amíg a kitiltás fölött tanakodtak, Mária Terézia elhatározta, hogy kiveti az ország zsidóságára a türelmi adót (l. o.). A zsidóság vonakodik magára venni az új terheket, mire az udvar magatartása érezhetően megváltozik a B.-i zsidókkal szemben. 1743-ban a B.-i kamarai zsidók külön engedelem nélkül már nem kapnak védelmet. 1745 már. 8. a kancellária ismét sürgeti az udvari kamara végzését a zsidók kiűzése ügyében. A kiűzetést azonban csak egy esztendő múlva vihették keresztül, amikor 1746 jún. 17. a királynő rendeletileg minden zsidót kitiltott B.-ról. A B.-i tanács júl. 5. tárgyalta le a királynő végzését, a királynő pedig júl. 7. külön leiratban értesítette elhatározásáról az udvari kamarát. A kamarai zsidók kísérletet tettek arra, hogy legalább a maguk számára nyerjék meg a királynő jóindulatát. Mária Terézia azonban hajthatatlan maradt. Szept. 8. volt a kivándorlás határnapja. A város még behajtotta a zsidókon az 1746. évre szóló adót. A zsidók pedig rekkenő hőségben, előbb, mint a végső határidő letelt volna, elhagyták a várost. A száműzöttek egy része Ó-Budán (l. Ó-Buda) telepedett meg, sokan szétszéledtek az országban, a többiek pedig Lengyelországba vándoroltak. A zsidó temetőben fekvő halottak csontjait 1806 júl. 17. kiásták és átszállították az óbudai temetőbe. Csak 1783. kezdődött meg ismét a zsidók letelepedése B.-n és Újlak elővárosban. Ez ideig még a zsidó házalókat is kitiltották a városból és csak az országos vásárok idején kereskedhettek B.-n a zsidó kalmárok. II. József rendelete oldotta fel a régi megkötöttségeket, amikor megengedte, hogy zsidók a sz. kir. városokban is letelepedhetnek. (l. Egyenjogúsító törekvés) Az első zsidó vendéglő 1787. nyílt meg B.-n a helytartóság engedélyével. A zsidógyűlölet csak nem csökkent, amit élénken bizonyít, hogy 1848., közvetlenül a márciusi napok után ki akarták űzni ismét a zsidókat, pedig a szabadságharc után is még mindössze 4976 zsidó lakott B.-n. A B.-i hitközség újjászervezése József császár uralkodása alatt kezdődött. Ezután is még sok zaklatást szenvedett, de a hitélet mégis megerősödött. A B.-i zsidók számára is csak az emancipáció (l. o.) hozta meg 1867. a jogegyenlőséget, B.-nak pedig önálló szereplése megszűnt 1872., mikor Pesttel (l. Pest.) egyesítették. Irodalom. Büchler, A zsidók története Budapesten [l. Buda] (Budapest 1901) ; Kohn, A zsidók története Magyarországon [Buda, budai zsidók.] (Budapest 1884.); Kaufmann, Die Erstürmung Ofens und ihre Vorgeschichte (1895); Károlyi, Buda és Pest visszavívása (1686) ; Podhraczky József, Buda és Pest sz. kir. városoknak volt régi állapotjokról (Pest 1883) ; Újhegyi B., Budavár keletkezése és hadtörténelmi múltja (Temesvár 1892) ; Ziglauer, Die Befreiung Ofens. Insbruck 1686); Die Vertheidingung Ofens durch Hentzi (Wien 1896).""" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 765 .cimszó a lexikon 148 . oldalán van.