10705.htm CIMSZO: Brassó SZOCIKK: Brassó (Brasov, R., ném. Kronstadt), rend. tan. város Brassó vm. 40,335 lak. B.-ban a XIX.sz. elejéig nem lakhattak zsidók. 1807-ben telepedtek le az első zsidók a városi tanács engedélyével, de hitközséget csak 1826. alapítottak egy a tanácshoz irt császári dekrétum alapján, mely a «sem kilengéssel, sem csalással nem vádolható» zsidók nyugodt életlehetőségét biztosította. A hitközség alapítói Jekuthiel ben Jicchok, Bealel ben Sámuel, Fixl ben Mose és Áron ben Jehuda kereskedők voltak, akik közül ez utóbbi 25 éven át töltötte be a hitközség első elnöki tisztségét. Utóda fia Áronsohn Lőbel lett, akit 1868. a hitközség örökös elnökévé választottak. Ez az elnökválasztás és más okok kirobbantották az ellentéteket s az orthodox hitközség (l. alább) megalakulását vonták maguk után. 1906-ban új alapszabályokat hozott a hitközség s ezekbe az alapszabályokba hosszú harcok után felvették azt a kongresszusi hitközségeknél ritka pontot, hogy a hitközség a Sulchan Aruch alapján áll. A hitközség első rabbija Papp Lajos (l. o.) volt, aki az askenázi rítust bevezette a hitközségben. A hitközség évtizedeken át bérelt helyiségekben tartott istentiszteletet s 1899. építette fel Baumhorn Lipót (l. o.) tervei alapján modern templomát, amelyet 1901 aug. 20. avattak fel. Az avatáson több század fegyveres katonaság is részt vett, amire a szolgáltatott okot, hogy B.-ban éppen akkor ütötte fel fejét a vérvád a tartani lehetett attól, hogy a felizgatott tömeg támadást intéz a templom ellen. A 60-as években létesült a hitközségben az első magánjellegű iskola, melyet Steinhardt Zsigmond alapított. Ezt az iskolát évtizedekig szubvencionálta a hitközség s megszűnése után 1920. az orthodox hitközséggel közösen három tanerős elemi iskolát létesített, melynek Kain Dávid az igazgatója. A hitközség többi intézményei: a Chevra Kadisa, melynek Klein Sámuel az elnöke és Sziklás József az alelnöke, az 1876. létesített Nőegylet, mely Deutsch Árminné elnöklete alatt áll. Volt még egy «Ozér dálim» nevű jótékonysági egylet és egy Zsidó Legényegylet, amelyek hosszabb működés után megszűntek. A hitközségnek több olyan tagja van, akik a társadalmi életben előkelő szerepet játszanak vagy játszottak. Ezek: néhai Hahn Jonathan, Feller Farkas és Egyed Mór főtörzsorvosok, Kecskeméti Zsigmond törvényszéki orvos, néhai Grünfeld Mór táblai bíró, Mestitz János ezredes. A hitközség évi 1,375.000 leies költségvetéssel dolgozik, melynek egy részét szociális és filantropikus célokra fordítja. A hitközség anyakönyvi kerületéhez egy község tartozik. A hitközség lélekszáma: 1280, a családok száma 311, adót 430-an fizetnek. Foglalkozás szerint: 2 nagykereskedő, 4 szabad pályán levő, 2 tanító, 226 kereskedő, 8 ügyvéd, 1 művész, 14 orvos, 119 magántisztviselő, 4 vállalkozó, 10 mérnök és 20 magánzó. A hitközségnek 120 tagja vett részt a világháborúban, akik közül 15 esett el. A hitközség mai vezetősége: Deutsch Ernő főrabbi, Kecskeméti Zsigmond elnök, Szegő Árpád alelnök, Sziklás József kultuszügyi, Klein Sámuel tanügyi, Deutsch Ármin pénzügyi és Fischer Béla jótékonyságügyi elöljárók, Mátyás Ignác gazda, Kohn Jakab pénztárnok, Steinhart Sámuel ügyész, Dükler Nándor titkár és Stamler Henrik főkántor, hitoktató. Az orthodox hitközség 1877. létesült. Kilencen kiléptek az anyahitközségből s ezek alapították meg az orthodox hitközséget, amelynek első elnöke Adler Rezső volt. A hitközség külön Chevra Kadisát és külön temetőt és több más intézményt létesített. Csupán iskolája közös a kongresszusi hitközségével. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 705 .cimszó a lexikon 137 . oldalán van.