10689.htm CIMSZO: Borsa SZOCIKK: """Borsa (Borsa, R.) Máramaros vm. 14,451 lak. A zsidó (orthodox) hitközség 3500 lelket, 400 adófizetőt számlál 550 családban. 4 nagykeresk., 80 keresk., 3 nagyiparos, 30 iparos, 100 gazdálkodó, 1 orvos, 5 köztisztviselő, 20 magántisztv., 10 tanító, 10 vállalkozó, 150 munkás, a többi más pályán. 100 katona, 50 munkanélküli, 150 közadakozásból él. A hitközség, amelyhez Majszin és Borsa-bánya is tartozik, 1927. 1.000,000 leit fordított adminisztrációs célokra, hitéleti, filantropikus és szociális célokra 500,000 leit. Első templomát 1800. a másodikat 1340. a többit 1890 óta építette. Talmud Tórája, amelyben ma 6 tanító 120 tanulót tanít, hatvan éves. A Chevra Kadisa 1815 óta áll fenn; a szemérmes szegények támogatására alakult Titkos Jótékonysági Egylet 1918 és a szegényéket s betegeket gyámolító nőegylet 1908 óta működik. Most érvényes alapszabályait 1871. alkotta meg a hitközség, 120 évvel azután, hogy a zsidók itt való első megtelepedése megtörtént. Az első települők jómódú galíciai zsidók voltak, akik kereskedni jöttek ide. De nemsokára a mezőgazdaságra is vetették magukat és földet vásároltak a havasokban. Gyors gyarapodásuk szemet szúrt. Szorgalmas munkájuk eredményét gyanúba vették és azzal vádolták meg őket, hogy a közeli Borsabánya bányamunkásaival bűnösen összeszövetkeztek és megvásárolják tőlük a lopott aranyat. A megbecstelenítő vád kinyomozására meg sem indította a hatóság a vizsgálatot, hanem igaznak ismervén el a vádat, elhatározta, hogy a zsidókat kiűzi. Közben kiderült, hogy az aranybánya kimerült és a bányászok nem azért szolgáltattak be kevesebb aranyércet, mert a hozadék nagy részét a zsidóknak eladták, hanem azért, mert alig bányásztak már valamit. A hatóság erre elállt a szándékától és a zsidók megmaradhattak otthonukban. A szorongattatásból megmenekült zsidók isteni csodának vették ezt a megszabadulást. Még ma is él B.-n a legenda, hogy mikor az aranylopás igaztalan vádja alatt reszkettek, rabbijukhoz, a szent hírében állt rebbe Mendelé-hez fordultak segítségért. A szent ember kaméát írt és megparancsolta, hogy szövegét véssék be a frigyszekrénybe és ne féltsék ezután sem a templomot, sem a híveit, mert a kamea Isten oltalma alá rendeli őket és a templom is, a zsidók is mindaddig, amíg a diaszpórának vége lesz, itt maradnak. A vád alól való felszabadulásukat természetesen a csodatevő kaméának tulajdonították. Még ma is akadnak ott zsidók, akik hisznek az akkor történt csodában és a világháborúban történt esemény még megerősítette őket ebben a hitükben. A világháborúban ugyanis a német katonák az 1800. épült érdekes fatemplomot istállónak rendezték be. A padokat, imazsámolyokat, még a frigyszekrényt is feldarabolták. A háború után a hitközség hozzáfogott a zsinagóga restaurálásához és ekkor egy jászolból előkerült az a darab deszka, amelybe rebbe Mendele a kaméát vésette be. Az értékes relikviát persze beépítették az új frigyszekrénybe. A restaurált zsinagógát nem használják rendszeres istentiszteletek elvégzésére, abba a hívek csak évente kétszer gyülekeznek, még pedig peszach és szukkósz utolsó napján, hogy a halottakról tartott Hazkarában rabbi Mendele lelki üdvéért imádkozhassanak. A chásszidikus színezetű szellem nem vonja el a gyakorlati élettől a hitközség tagjait. Száz gazdálkodó és százötven munkás él ebben a hitközségben és ezek arról tesznek bizonyságot, hogy a zsidók nem vetik meg az ősfoglalkozásokat sem, ha erre alkalmas viszonyok között élnek. Mindenesetre megállapítható, hogy a környék gazdasági fejlődésében a B.-i zsidók jelentékeny szerepet játszottak. Sok száz nem zsidó munkásnak is biztosít keresetet és megélhetést a zsidó kézen lévő erdei gazdaság: Steinmec Mechel [1000 hold], Verzberger Chaim [1200 hold] és Marcovits Heso [600 hold]; úgyszintén a három nagyszabású fűrésztelep is, amelyet Forichter testvérek, Fried József és Perl Chaim alapítottak. A világháborúban a 3500 főnyi hitközség 350 katonát adott, akik közül 15 elesett. A háborút követő időkben, 1919. a forradalmi hangulat zűrzavarában a hitközség két tagját: Stein Wolf és feleségét Gold Máriát megölték. A hitközség élén állnak: Hager Alter főrabbi, Früchter Herz elnök, Lebovits Náthán alelnök, Waldmann Mózes alrabbi, Coffer Itic jegyző. A Chevra Kadisa vezetője Fisch Bencion, a Talmud Tóráé Waldmann Izrael, a Titkos Jótékonysági Egyleté Wertberger Hers és a Nőegyleté Steinmetz Freide.""" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 689 .cimszó a lexikon 135 . oldalán van.