10618.htm       CIMSZO:        Biró     SZEMELYNEV          Biró Lajos        SZOCIKK:     "Biró, 1. Lajos, regény- és színműíró, szül. Hevesben 1880. Több esztendőn át vidéki hírlapíró volt. Nagyváradon lapot szerkesztett és a fiatal Ady Endrének legmeghittebb barátai közé tartozott. A fővárosba kerülve csakhamar a publicisták első sorába jutott. A Budapesti Naplóba, Az Újságba, majd a háború alatt A Világba lendületességükkel és szigorúan logikus okfejtésükkel ható vezércikkeket írt. Rövid ideig a Világ főszerkesztője, a Magyarországi Hírlapírók Egyesületének pedig alelnöke volt. A Huszadik Század szociológiai folyóirat köré csoportosuló politikusokhoz csatlakozott, és amikor ezek közül többen az októberi forradalom idején 1918. kormányra jutottak, a politikai eszméikért harcoló publicistát kinevezték külügyi államtitkárnak. Erről az állásáról azonban csakhamar lemondott és külföldre, előbb Bécsbe, majd Berlinbe, végül Amerikába ment, ahol merőben irodalmi és filmírói tevékenységet folytatott. Szépirodalmi munkásságát már húsz éves korában kezdte meg Nagyváradon Bálványrombolók c. kötetével. Nagy feltűnést keltett Harminc novella c. kötele, amelyet Huszonegy novella, Marié és más asszonyok, Elbeszélések. A császár és más férfiak, Vízözön, Glória, A fekete ostor c. elbeszélésgyüjteményei követtek. Novelláiban első sorban a téma megkapó újszerűségére törekszik és ezzel mindig föl tudja kelteni az olvasónak szinte izgatott érdeklődését. Gyors, szaggatott előadása legtöbbször drámaivá sűríti és fokozza az előadás menetét. Eleinte jórészt erotikus kérdések foglalkoztatták, de később mind gyakrabban társadalmi problémákat vont bele érdeklődésének körébe. Regényeiben is többnyire megvannak novelláinak erényei: az el nem koptatott tárgy, a cél felé sietés, a megfigyelések frissessége és a mondanivaló merészsége. Talán legkülönb A diadalmas asszony c. regénye, a női lélek megváltó nemességének megkapó himnusza. Figyelemreméltók az Ámor és Psyche; Molitorház, Don Juan három éjszakája; A Serpolette Szentlélek lovagja; Toinette; amellyel több tanulmányában is foglalkozott, veti föl A. bazini zsidók c. történeti regényében. Színműveiben francia mintákon nevelt ügyességgel első sorban hatásra törekszik, darabjainak szerkezetes fölépítésében elsőrendű színpadtechnikus nyilvánul meg, de azért kétségtelen, hogy ezekből a részben a külföldet is diadalmasan bejárt színművekből sohasem hiányoznak az irodalmi értékek. (Férfiak; Sárga liliom; A családi tűzhely; Tavaszi ünnep; Francia négyes; Rablólovag; Utolsó csók; Hotel Imperial; Házasságtörés iskolája; a Lengyel Menyhérttel együtt írt Cárnő.) B. a filmirodalomban, mint az amerikai Paramount szerződtetett dramaturgja dolgozott. Első filmje A cárnő volt, amelyet Lengyel Menyhérttel együtt írt színdarabjából dolgozott át. Nagy sikert aratott a Hotel Imperial, valamint a P. D. C. gyár részére feldolgozott Rablólovag. Egyéb filmjei: Don Jüan három éjszakája (saját regényéből írta); Az elsodort ember; Az utolsó parancs; A fekete szűz. 1928-ban egy nagy berlini filmkoncernhez szerződött"""                               Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 618 .cimszó a lexikon 126 . oldalán van.