10595.htm CIMSZO: Biblia-kiadások SZOCIKK: """Biblia-kiadások. A Bibliát a zsinagógákban
kizárólag a szóferek által kézzel írott pergamen tekercsből, a Tórából olvassák
a legrégibb időktől máig (l. Tóra és Szóferim), de a könyvnyomtatás legrégibb
kora óta számos zsidó kiadás létezik. Ezek közül csupán a legfontosabb zsidó
kiadású héber B.-at soroljuk fel azok rendkívüli nagy száma miatt. Az első
zsidó kiadás Ábrahám b. Chaim dei Tintori v. Pinti Bibliája volt 1477-ből. Ez
Kimchi Zsoltár-kommentárját is tartalmazza. Megjelenési helye valószínűen
Bologna. Ugyan ott jelent meg 1482. az első héber Pentateuch, Targummal és
Rasival. Ezt követte az öt Megillah és az első próféták kiadása 1485-ből
Soncinótól, szintén Kimchi kommentárjaival, 1486. a későbbi próféták.
1486-ban és 1490. a
Biblia egyes könyvei Nápolyban jelentek meg, így a Példabeszédek és Jób,
Gersonides kommentárjaival; Jeremiás Siralmai és a Hagiographák Rasival.
Kiadójuk Sámuel Romano volt. Fontos az 1487. edició Faroban (Portugália),
melyből egyetlen példány maradt fenn. Spanyolországban az egyetlen Biblia, amit
zsidók adtak ki, Hijarban jelent meg 1490—95. Targummal és Rasival, a
Megillákkal és Haftárákkal. Legszebb korai kiadásnak a kétkötetes 1492-i
lisszaboni kiadást tartják. 1492— 1495-ben Leirában (Portugália) is megjelent a
Biblia, szintén több kommentárral. Az olasz-zsidó Soncino híres nyomdája
1492-től Bresciában működött s a különböző bibliai könyvek 1492 — 1494-ig
jelentek meg ott kommentárokkal. Pontossága nem csupán rendkívüli becse miatt
van ezeknek, hanem azért is, mert Luther főképp ezt az 1493-i, kiadást
használta fordításához. A poliglott B. nem zsidó ediciók, mégis meg kell
említenünk a Ximenez bíbornoktól kiadott B.-at (Alcala de Henares 1514—17, 6
köt.), mert annak két marannus munkatársa volt, Zamora és Coronel. Ugyancsak
fontosak a következő poliglott B.: az antwerpeni (1569—72, 8 k.); a nürnbergi
(1599— 1601); a párisi (1629—45,10 k.) s főleg a londoni (1654—57,6 k.), mely
négyféle Targumot, a szamaritánus szöveget és valamennyi pontos latin
fordítását tartalmazza. Továbbiak a Reineccius-féle Leipzigban (3 k. 1750), a
hamburgi (1599) és az 1821. Bagster-féle Londonban. Még fontosabbak a zsidó
irodalom szempontjából az ú. n. Rabbinikus B. (Mikraóth Gedólóth). Ilyenek a
velencei (1517—18), számos kommentárral és Targumokkal. Kiadója Félix Pratensis
konvertita volt s ezért nem vált népszerűvé. Pótolta azt az 1525—28-iki
velencei kiadás Jacob b. Chaim Tunistól, mely még gazdagabb kommentárokban és
az 1525-i második Bomberg editio. A harmadik Bomberg-féle velencei kiadás
1546—48-ból maszoretikus szöveget is tartalmaz. 1618-19-ben Baselben jelent meg
a protestáns Buxtorf tudományos Biblia-kiadása, mely szintén a rabbinikus
Bibliák közé számít, úgyszintén az 1724—28-iki amsterdami 4 kötetben, Kehillot
Móseh című, számos és másutt ki nem adott kommentárral, pontos szöveggel. A
legutóbbi Biblia Rabbinica: a varsói Lewensohn-féle (1860—68., 12 köt.), amely
valamennyi Targumot és héber kommentárt tartalmazza, úgyszintén a különböző
maszoretikus szövegeket is. Fontosabb még a Jablonski-féle (Berlin 1690) s a
Michaelis-féle (Halle 1720), az erfurti kézirat alapján, továbbá a mantovai
zsidó kiadás 1742—44-ből. Valamennyi modern kiadás alapja a híres Van der
Hooght-féle (Amsterdam és Utrecht 1705), s az ezek alapján készült későbbiek,
így a Hahn-féle lipcsei edició. A Letteris-féle 1852-iki bécsi kiadás sem
tartalmaz lényegesebb változást s ugyanaz a héber szövege az angol
Biblia-társulat kiadványainak is. Újabb szövegkiadás, mely a különböző meglevő
maszoretikus szövegek összehasonlításán alapult, a Baer és Franz Delitzsch-féle
(1861. és köv.), továbbá a Chr. D. Ginsburgtól kiadott londoni kiadás (1895), amely
a leghívebb maszoretikus szöveget tartalmazza. Fontos tudományos kiadása prot.
Paul Haupt német-amerikai orientalista Biblia-kiadása The Sacred Books of the
Old Testament címen (Leipzig—Baltimore 1893. és köv.), melynél a héber szöveg
pontos megállapítása a világ legjelentékenyebb orientalistájától származik. A
jelen század elejétől kezdve megjelent kiewi héber B., héber nyelvű, de a
modern tudományos kutatásokat felölelő kommentárokkal a legkiválóbb zsidó
teológusoktól és Biblia-kutatóktól zárja le a fontosabb tudományos B.
sorozatát. V. ö. Richárd Gottheil, «Biblie Editions» 1904; Ch. D. Ginsburg
«Introduction to a Critical Edition of the Bible». (London 1895) S.
R."""
Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A
lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a
www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu,
http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 595 .cimszó a lexikon
120 . oldalán van.