10594.htm CIMSZO: Biblia-kéziratok SZOCIKK: """Biblia-kéziratok. Számos kódex maradhatott fenn az ó-korból, mert már a jeruzsálemi Nagy Templom fennállása idején foglalkoztak a B. másolásával, amely megengedett volt (l. Szoferim). A középkori kiváló exegeták több ilyet említenek. A ma meglevő legrégibb Biblia kódexek a következők: A szentpétervári volt császári könyvtár Biblia-kézirata, mely a legrégibb s amelynek Dagesztánból származó Pentateuch-része a mai időszámítás előtti 604-ből való. Az ugyancsak szentpétervári könyvalakú Biblia-kézirat 916-ból való s a későbbi prófétákat tartalmazza maszoretikus margóval. A British Museum nem kevesebb mint 165 Biblia-kéziratot tartalmaz, amelyek közül a legrégibb maszoretikus szöveg a IX. sz. első feléből való. Az oxfordi Bodleianában 146 a B. száma s ezek legtöbbje 1104-ből való. Elkan Adler (London) gyűjteménye, jelenleg a new yorki Zsidó Teológiai Szeminárium tulajdonában 100 kéziratot tartalmaz. A párisi Bibliothéque Nationale 132 Biblia-kéziratot őriz s ezek közül a legrégibb 1286-ból való. A berlini porosz állami könyvtárban 14, a híres Pármaiban 848, a vatikáni könyvtárban 39 biblia-kézirat van. Érdekes Biblia-tekercsek régiségük miatt is a kínai és a malabár-parti (India) Pentateuchok, amelyek ma Londonban vannak (A szamaritánus B.-at l. Szamaritánusok). V. ö. Isaac Broydé (Jew. Encyclop.); Ch. D. Ginsburg, «Introduction to the Masoretico-Critical Edition of the Hebrew Bible»; H. Strack, «Prolegomena»""." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 594 .cimszó a lexikon 119 . oldalán van.