10593.htm CIMSZO: Biblia-fordítások II SZOCIKK: """Biblia-fordítások. II. B.-kal igen korán foglalkoztak, jóllehet az iskolavezetők és a papság érthetően idegenkedtek a fordításoktól. Nyilvános felolvasásnál vagy szövegmagyarázásnál kizáróan a Tóra-tekercsben rögzített szöveg volt irányadó, de azért megengedték az interpretálás miatt már igen korán az arameus, sőt görög nyelvre való fordítást is; bizonyos versek fordítását azonban határozottan eltiltották. A legrégibb egységes és zsidóktól származó Bibliafordítás a görög Septuaginta, mely nevét onnan vette, hogy állítólag 70 alexandriai zsidó tudós fordította II. Ptolemaeus korában (285—247 az időszám. előtt), míg Graetz szerint Philometor korából származik (181). Következményeiben inkább káros volt ez a fordítás, mert ennek szövege alapján magyarázták még oly kiváló tudósok, mint Philo is a Bibliát, melyet nem érthettek meg. Később, az európai nyelvekre fordításnál a Septuaginta döntő hatású volt, így Lutherre, Bezára és az angol egyházi Bibliára is. A II—V. sz.-ban kiszorította a régi Septuagintát a prozelita Aquilának, R. Akiba tanítványának javított görög fordítása, melyet még Jeromos egyházatya is használt. A harmadik görög fordítás-javítás Theodotiontól származik s ezt is átdolgozta a szamaritánus vagy ebionita Symmachus. Igen fontosak a szír fordítások, melyek közül legrégibb a «Pesitta» és az arameus nyelvűek, melyek felölelik az egész Bibliát, kivéve Dániel, Ezra és Nehémia könyveit, amelyek maguk is részben arameus szövegűek. A Targumok a következők: 1. Targum Onkelos v. Babiloni Targum, a Pentateuchhoz, mely a legtöbb héber Biblia-kiadásnál a szöveg mellett áll. A fordító «Onkelos ha-Gér (az idegen) azonos a prozelita Aquilasszal. A Targum-fordítás, illetve a mód, ahogyan interpretálja a héber szöveget, jelentékeny hatást gyakorolt a zsidó exegetákra egész a XIX. sz.-ig. Targum Jerusalmi v. Palesztinai Targum, mely a középkorban kevésbé volt elterjedve, mint az előbbi. 3. Ezeken kívül van több arameus Targum a prófétákhoz és a többi iratokhoz, a Hagiographákhoz, Példabeszédekhez, Zsoltárokhoz, Krónikákhoz és a Megillákhoz. Az arab fordítások közül legfontosabb Szaádja gáomné (IX. sz.), mely szintén igen nagy hatású volt az arab-zsidó kultúrkörben. Ezenkívül a Biblia valamennyi könyvét több szerző és több alkalommal fordította arabra. Így a karaitáknak már igen korán külön arab Biblia-fordításuk volt. Perzsa fordítás Maimonides szerint még a mohamedanizmus előtt létezett. Ez a szöveg az 1546-iki konstantinápolyi Polyglott-Bibliában is fel van véve. A teljes tatár fordítás először 1836. u. o. jelent meg. A kopt fordítás oly régi, hogy már a Talmud tud róla (Megillot 18a; Sabbat 115a). A német-zsidó fordítások korán elterjedtek és pedig még Luther fellépése előtt is. Ilyen a Fagius-féle Constanzból (1543—44), de a XVI. és XVII. sz. folyamán számos újabb német-zsidó fordítás jelent még meg, így Basel 1583, 1603, Prag 1608—10, Frankfurt a/M. 1687, Fürth 1692, Wilmersdorf 1718. Verses német-zsidó fordítás 1562. az ingolstadti. Néhány német-zsidó fordítás Cremonában (1560) és Mantovában 1562. jelent meg. A Zsoltárok verses fordításainak száma már a XVI. sz.-ban jelentős (Velence 1545, Crakko 1582). Az első teljes német fordítás zsidó részről Amsterdamban jelent meg Isaac Blitztől 1676—78., lengyel zsidók számára. A legnagyobb hatással a zsidóságra Mendelssohn fordítása és magyarázatos Biblia-kiadása volt (l. Biuristák és Mendelssohn). Ez 1780-83. jelent meg először Berlinben. Fontosak még a XIX. sz. elején Zunz, Herxheimer, L. Phillippson, Samson Raphael Hirsch és Mandelstamm modern németnyelvű Biblia-fordításai. Angolra zsidó részről először Dávid Levi fordította le 1787. Legelterjedtebb és legjobba M. Friedländer-féle «Jewish Family Bible» (1884). Úgy Angliában, mint az Egyesült Államokban rendkívül nagyszámú a zsidóktól származó angol B. száma. A spanyol fordítást az inkvizíció eltiltotta, jóllehet a híres alcalai Polyglott-Biblia tartalmaz spanyol fordítást. Zsidók közül száműzetésükben is sokan és sokszor lefordították a Bibliát. Ezek közül legfőbb az 1553-i ferrarai kiadás, mely alapját képezi az összes későbbi ladino nyelvűeknek is. A spanyol-zsidó B.-nak egész külön irodalmuk van. Igen fontos a Sámuel Reggiotól kezdett és Ehrenpreistől befejezett modern olasz B. (1818-tól kezdve). Franciára Sámuel Cohen fordította le a Bibliát 18 kötetben (Paris 1833—46), ezenkívül azonban számos, zsidóktól származó Biblia-fordítás létezik. Oroszra Mandelstamm (1864) fordította le, míg a holland fordítás zsidó részről 1826-ból származik. (V. ö. Bacher Vilmos, «Targum»; R. Gottheil Jew. Encycl.; Steinschneider, «Jewish Literature»; Winter- Wünsche, Die jüdisehe Literatur). """ Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 593 .cimszó a lexikon 119 . oldalán van.