10591.htm       CIMSZO:        Biblia-fordítások                                  SZOCIKK:     """Biblia-fordítások.   Vannak   kéziratos  és  nyomtatásban megjelent magyar fordítások. Kódexeink, melyek az első magyar nyelvű B.-at tartalmazzák, jórészt a XV. század második feléből valók. A Bécsi Kódexben különböző bibliai részletek szerepelnek. A többi kódex a Zsoltárokból veszi  a fordítási anyagot. Valamennyi keresztény közönség számára készült. Nevezetesebb B.-at tartalmazó kódexeink: Apor-, Battyányi-, Czech-.  Döbrentei-, Festetich-, Keszthelyi-, Kulcsár-kódexek. A reformációs mozgalmak elősegítik a bibliafordítást. A nép kezébe akarván adni a Bibliát,  azt a nép nyelvére fordítják. Ezeknek a református  B.-nak sorát már nyomtatott könyvek nyitják meg: Gálszécsi István 1536 (szófai zsoltárfordítás), Székely István (bencédi) 1548 zsoltárkönyv, Krakkó. Majdnem teljes bibliafordítás a Heltai Gáspáré, először a Tóra (A Bibliának első része azaz Mózesnek öt könyve, Kolozsvár 1551), aztán a többi szentírási könyv Jób, Eszter, Ezra, Nechemja, a Krónikák kivételével. Majd Melius Juhász Péter (A két Sámuel könyveinek és a ket királyi könyveknek fordítása, 1565 Debrecen, ugyanakkor Jób). Az eddig említett valamennyi bibliafordítás csupán kísérlet, sem hűség, sem nyelvi szépség szempontjából nem jelentős. Sokkal kielégítőbb az első magyar teljes bibliafordítás 1590-ből, Károly Gáspár tollából. Károly ha nem is adja vissza híven mindenütt az eredeti szellemét, gondolatközlésében világos, nyelve pedig korszerűen magyar. Számos kiadást és átdolgozást ért el. Az angol bibliatársulat ezt a magyar nyelvű Bibliát hozta mindmáig forgalomba, 200.000-nél nagyobb példányszámban. 1890-ben országosan ünnepelték az első magyar teljes bibliafordítás szerzőjét. A XVI. sz.-ban éppen liturgiai okokból igen sok zsoltárfordítás keletkezik, amelyek részben önálló munkákban, részben pedig az úgynevezett énekes könyvekben találhatók. A Zsoltárok fordítói: Balassa Bálint, Batizi András, Battyányi Orbán, Barát István, Bogáti Fazekas Miklós (a szombatosok is használták fordítását 1582/3), Bornemissza Péter, Gönczi György, Illyés István, Németi Ferenc, Pap Benedek, Sztárai Mihály. Siklósi Mihály, Skaricza Máté, Szegedi Gergely, Tordai Benedek, Vörösmarty Mihály és mások. Csipkés György, Erdély utolsó református fejedelmének Apafi Mihálynak megbízásából lefordította az egész Bibliát, de a fordítást katolikus részről elkobozták és elégették. Így aztán állandóan a Károly vagy vizsolyi Biblia forgott közkézen és sok kiadást ért meg, köztük külföldit is. A magyar katolikusok az első teljes bibliafordítást Káldi Györgytől kapták (1626). A legkülönb zsoltárfordítás ebben az időben a Szenczi Molnár Alberté, amely idegen minták után készült és 1607. jelent meg Herbornban Psalterium Ungaricum címmel. A szombatos mozgalom (l. Szombatosok) új kora nyílt meg a bibliafordítók történetében. Pécsi Simon kancellár könnyed magyar nyelven hűséggel fordít. (Psalteriumát kiadta Szilády Áron. Imakönyvét pedig Guttmann Mihály és Harmos Sándor). A XVIII. sz.-ból fölemlítendő kéziratos bibliafordítás a Bessenyei Györgyé. A bibliafordítás új kora a nyelvújítás idejével esik össze. Az elavult bibliaszövegeket a korstílus színvonalára kellett emelni. Mendelssohn-nal (Németországban) a zsidók részéről is megindul a bibliafordítási folyamat élő modern nyelvekre. Mert népnyelvi (jüdisch-deutsch) van már eddig az időig is rengeteg. Kevésbé jelentős, nem zsidó, e korbeli bibliafordítók: Szabó József (1851) és Szepesy Ignác (1836). A Káldi-bibliát 1865. dolgozza át Tarkanyi Béla. A keresztény hitre tért Ballagi Mór tanár tollából származik Mózes Öt Könyvének fordítása (1840). A XIX. sz. második felében revideálják a Károlyi-biblia nyelvét is, ma jórészt a Sziládi—Radácsi revíziós kiadás forog közkézen. Kámori Sámuel az első luteránus magyar fordító 1870—78. adta ki teljes Bibliáját. A legújabb időkből származó nem zsidó fordításokat Tarkanyi Béla, Czinke István, Kálmán Károly, Csík Sándor és Telekes Béla készítették. Gazdag munkásságot fejtettek ki a zsidó fordítók is. A zsidó kézből származó fordításokban a nyelvezet kevésbé archaikus és nem is olyan pompázatos, mint a keresztény fordításokban, de a maszora és a héber nyelv tökéletesebb ismerete folytán ezek a fordítások hűségesebbek és tökéletesebbek. Az első fordítók Mannheim József bajai tanító (1868), majd Stern Mór (1888) voltak. Töredékes zsoltárfordításokat ismerünk Perles Ármin, Makai Emil, Hevesi Simon (tőle Jób is és a Siralmak), Vajda Béla, Kiss Arnold, Szegő Arnold, Szigeti Gyula tollából, végül Gerő Attila és Neményi Endre teljes rimes zsoltárfordítása. Szilágyi Géza fordított Koheleszből (Holt vizeken c. kötetében) és Jób könyvéből. Iskolai használatra készült Bernstein Béla Pentateuchos fordítása. A Biblia legszebb könyvei című sorozatban jelentek meg a következő fordítások; Jób Kiss Arnoldtól (verses feldolgozás és műfordítás), Énekek éneke Kiss Arnoldtól, Rúth Telekes Bélától, Siralmak Hevesi Simontól, Eszter Pfeiffer Izsáktól. Teljes Bibliánk, vagy legalább részlegességgel ilyen, három van: az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Bibliája, a Frenkel Bernát szerkesztésében megjelenő és az Irodalmi társulat ifjúsági Bibliája. Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Bibliája az első magyar fordítása az eredeti héber szövegnek. Lőw Immánuel jórészt a magyar rabbikar több lelkes tagjának segítségével lefordíttatta a Szentírás majdnem minden könyvét. Ez a fordítás lett az alapja az Irodalmi Társulat négykötetes Szentírásának (Budapest 1898. 1900, 03, 07), melynek szerkesztői Bacher Vilmos, Bánóczi József és Krausz Sámuel voltak. Az egyes fordításokat a következők végezték, illetőleg nézték át: Mózes Öt Könyvét: Bernstein Béla, Blau Lajos; az első prófétákat: Fischer Gyula, Schill Salamon; a három nagy prófétát: Neumann Ede; a tizenkét kis prófétát: Löwy Mór (az átnézők: Vajda Béla, Büchler Adolf, Goldschmied Lipót, Kecskeméti Lipót); Zsoltárokat, Példabeszédeket, Jóbot, Siralmakat: Perls Ármin; Énekek énekét: Vajda Béla; Rútot, Kóheleszt: Bárány József; Esztert, Dánielt, Ezrát, Nechemját, Krónikákat: Herzog Manó. A fordítás hű és magyaros, ami Bánóczi, Bacher és Krausz érdeme. Időrendben ezt követte a Frenkel Bernát szerkesztésében megjelent «Szentírás a család és az iskola részére». A kiadás szemelvényes és a fordítás élvezetes. A szerkesztőn kívül a munkában részt vettek : Edelstein Bertalan, Fényes Mór, Hevesi Simon, Kandel Sámuel, Pfeiffer Izsák, Weisz Miksa, Zsoldos Jenő. Időrendben ezután az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat ifjúsági és családi Bibliája következik, mely új fordítást tartalmaz. A szerkesztést még Bacher Vilmos indította meg, a munkát Bánóczi József, Blau Lajos és Klein Miksa fejezték be. (Budapest 1925). Eddig két kötet látott napvilágot, az első a Tórát, a második a történeti könyveket tartalmazza. A fordítást Blau Lajos, Eisler Mátyás, Klein Miksa, Stern Ábrahám végezték. A próféták kéziratos fordítása Kecskeméti Lipóttól való."""                                   Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 591 .cimszó a lexikon 117 . oldalán van.