10588.htm       CIMSZO:        Bevándorlók                            SZOCIKK:     Bevándorlók. Kálmán király országlása alatt, az első keresztes hadjárat után indult meg Magyarország felé nagyobb méretű zsidó bevándorlás. A bevándorlók főleg Csehországból, aztán Morvaországból és Ausztriából valók voltak, akik hazájuk-béli szorongatott helyzetüket szívesen cserélték fel a szabadabb magyar viszonyokkal és bizakodva telepedtek meg Magyarországon, ahonnan a királyi csapatok verték ki nemrég a fosztogató és zsidó mészároló martalócokat. Ezek a bevándorlók idézték elő nagy részben az autochton magyar zsidóság helyzetének rosszabbodását, mert a gazdasági életben való szerepük Kálmánt a zsidó törvény kiadására késztette. (l. Kálmán király zsidótörvénye). A történelem során a legközelebbi bevándorlók IV. Béla uralkodása alatt, a tatárjárás után telepedtek meg az országban. A tatárjárás nemcsak a gazdasági életet tette tönkre, de megritkította az ország lakosságát is. Béla tehát elsősorban is arra törekedett, hogy a néptelenné lett vidékekre új lakosságot telepítsen. Adómentességet és egyéb kedvezményeket biztosított a bevándorlók számára és ahogy a tatárjárás előtt is igénybe vette a zsidók szolgálatait, úgy most is kiterjedt rájuk a figyelme, mert a zsidókban látta a gazdasági élet fellendítőit. A kilátásba helyezett kedvezmények hírére aztán nemcsak a szegényebbje, de számos dúsgazdag zsidó is beköltözött az országba. Ilyen bevándorló volt Henuk kamaragróf is, (l. Henuk) akinek nevét a történelem följegyezte. 1421-ben az Ausztriából száműzött és Magyarországba bevándorolt zsidók védelmére Zsigmond király rendeletet bocsátott ki a városi hatóságokhoz, hogy követeléseik behajtásában segítségükre legyenek. 1394-ben Franciaországból számkivetett francia zsidók Ausztriában telepedtek meg, de az 1420-i általános zsidóüldözés miatt ezek is Magyarországba menekültek. Itt aztán nyugalmas és biztos menedéket találtak. 1433-ban II. Fülöp burgundi herceg tanácsosa és főlovászmestere, aki Budán járt följegyezte, hogy sok olyan zsidót talált ott akik igen jól beszéltek franciául. (V. ö. Kohn S., «A zsidók története Magyarországon»). A tömeges bevándorlást szórványos beszivárgás váltotta fel a későbbi századokban, de a folyamat sohasem állt meg, kismértékű bevándorlás mindig volt és sok értékkel gyarapította a   magyar zsidóságot, amelyhez könnyen alkalmazkodott. A politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális élet területén még ma is sok olyan zsidó kiválóság érvényesül, aki külföldről beszármazott ősöktől örökölte a tehetséget. A legújabb időben csak a világháború alatt volt tömeges zsidó bevándorlás Magyarországon, Galícia kiürítése és elfoglalása előtt, amikor a hontalanná lett galíciai zsidók letelepedése több aggodalmat, mint részvétet keltett. Az  akkor beáradt galíciai zsidókat később közigazgatási úton kiutasították.                             Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 588 .cimszó a lexikon 116 . oldalán van.