10566.htm CIMSZO: Besózás SZOCIKK: """Besózás (h. melichó), a rituálisan levágott állat húsának előírásos módon való B.-a abból a célból, hogy főzésre alkalmas, azaz «káser» legyen. A rabbik figyelme már az ókorban ráterelődött a hajszáleres húsra s minthogy a vér élvezésének mindennemű formája szigorúan tiltva volt (l. Vér), ezért az esetleg véres húst még külön besózták, jóllehet a papi kódex a véredényt tartalmazó vagy a vérrel lecsurgatott hús élvezését tiltotta el, de nem a hús egy részét tartalmazó vért is. Ez utóbbira csupán a lemosást rendelik el a rituális törvények (Keritót 20b, 21a; Sulchan Áruch, Jóre Dea 67.1.). Mégis ezek mellett külön intézkedtek a rabbik már az ókortól kezdve, hogy főzés előtt a felületen levő részt B. útján kell eltávolítani, különben elfogyasztani azt nem szabad, csupán, ha nyárson sütik a húst, de szokás szerint még ekkor is előbb elvégezték a B -t (Chullin 14a, Jóre Dea 76). A B.-i eljárás a következő: A húst előbb, legalább félóráig tiszta vízben kell hagyni, hogy a pórusok kibocsássák a vért; 24 óránál tovább semmi esetre sem szabad a húst a vízben tartani, mert ez esetben úgy a hús mint az edény «teréfó» lesz, miután úgy tekintendő az edény, mint amelyikben előzetes B. nélküli húst főztek. Leginkább külön edényt kell a B. céljára tartani s azt semmiféle más célra fel használni nem szokták, jóllehet ez nem ütközik tilalomba s megengedett (Jóre Dea 69.1.). Miután a húst kiveszik a vízből, külön kosárra vagy e célra tartott deszkára kell tenni s minden legapróbb részén meg kell sózni sűrűn; aprójószágnál a belső részeket is fel kell nyitni s azt is sűrűn megsózni. A besózott húst félóráig érintetlenül kell hagyni, legkevesebb azonban húsz percig; ezután a sót le lehet rázni, a húst kétszer leforrázni, amely művelet után meg lehet azt főzni. Ha a húst a só lemosása előtt főzik meg, akkor az illető edény és mindaz ami benne van, tiltott («teréfó»), hacsak a főzőedény hatvanszor nem nagyobb, mint a besózatlan hús. Némely rabbi szerint azonban még az utóbbi esetben is tilos az edény további használata. Három nappal később a levágás után már a B. sem elegendő, hanem csupán a roston sütés; ha azonban a három napon belül időnként friss vízbe teszik a húst, akkor a B. is elegendő. A májat külön szokták felvágni, miután sok vért tartalmaz és nem főzni, hanem sütni kell (Chullin 111a. Jóre Dea 73). A fejet is fel kell vágni B. előtt s az agyvelőt el kell távolítani (u. o. 71); a szívet is fel kell vágni a szokásos B. előtt a tüdő nagy erének kinyitása is (u. o. 72). Különböző megengedett állati húsok egymás mellett is lehetnek B. céljából, azonban hal és más hús semmi esetre sem, mert a halvér, nem véredényből jővén, nincs eltiltva, viszont a kétféle, kiszivárgó vér vegyülne (u. o. 70). A beleket nem szabad a többi részekkel együtt besózni, azonban ez esetben nem minősítik azt teréfó-nak (75). Az állati testben talált tojást külön be kell sózni. L. még Egészségügyi törvények és Vér. Irodalom. Július H. Greenstone (Jewish Encyclop.); Maimobiles, Jad Maakulóth Aszaróth 6; Caro, Sulchan-Áruch, Jóre Dea 69. 78.; Rokeach §§ 410. 431.; Kol Bo 103;Ór Zsáruch l. 469-478,Chochmat Adam, § 30-35.""" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 566 .cimszó a lexikon 112 . oldalán van.