10529.htm CIMSZO: Beregszász SZOCIKK: """Beregszász (Bereg?a?, Cs.-Szl., Ruszinszkó), 18,000 lak. A zsidó hitközség 1200 családban, 5000 lelket számlál, 750 adófizetővel. A város zsidóságának kereskedelmi, gazdagági és kulturális tevékenysége már rég túlnőtte a helyi kereteket és intenzív munkájuk által úgy a város, mint a környék lakosságának megélhetését erősen elősegítik. Gazdasági téren a messze híres bortermelés fokozásában a zsidó termelők és kereskedők első helyen állnak. A Schwartz, Hartman családok már hosszú évtizedek óta a világkereskedelembe kapcsolták a B.-i borpiacot. Ipari téren a zsidók által alapított Vári, Kont, Winkler-téglagyárak B. és környéke ipari munkásságának adnak állandó kenyeret. A városban lévő hat bank közül négy bank zsidó igazgató vezetése alatt áll. A bankok között a kisembereket segítő Zsidó Hitelszövetkezet (Joint igazgatója Reisman Simon. A kereskedők, akik a lakosság legnagyobb részét látják el árukkal, kulturális téren is szépen működnek. Az 1927-ik évben László Andor bankigazgató elnöksége alatt felépítették a kereskedők székházát és annak keretében színházi és mozielőadások számára is helyet adtak B. lakosságának. A közhivatalokban igen sok zsidó vezető tisztviselő van, akik működésükkel az összlakosság megelégedését érdemlik ki. Földes Ervin és Ellovics József mint táblabírák működnek a törvényszéken. Kasztor Sándor évtizedek óta jegyzője B.-nak, Fehér Emil az állami építészeti, Méhes Samu a városi főmérnök. Vincze Hugó több évig volt a város kormánybiztosa. Ruszinszkó tartományi gyűlésébe legutóbb Kroó Sándort, mint a zsidópártnak vezetőjét választották be. A közéletben jelentékeny szerepet töltenek be: Hartman Fülöp, Weisz Sali és Fischli, Katz Jakab, Hausman Áron, Hamburg Salamon, Hartman Ferenc, Izrael Dávid, Schönfeld Hermann, Fränkel Jónás, Mandel Emil, Brummer Nándor, Kertész Ede és Mór és ezek családjai. Kulturális és szociális téren a város nagyszámú zsidó intelligenciája állandóan hatalmas munkát fejt ki. Az irodalom és művészetpártoló egyesület elnöke Klein Jenő és úgy ennek, mint a színpártoló, valamint a többi kulturális egyesületek tagjainak nagyobb százaléka a zsidóság köréből kerül ki. A hitközség által alapított Chevra Kadisa elnöke Schwartz Salamon. A B.-i zsidó temetőt 1927. megnagyobbította és tervbe vette a csatornázását. A B.-i rabbinátus által alapított Talmud Tóra intézet, amelynek vezetői Schwartz Jenő és Mermelstein Hillel, a vallási oktatás terén fejt ki eredményes működést. A B.-i izraelita Nőegyletet nagy szeretettel és megértéssel vezetik: özv. Weisz Ignátzné és Kertész Mórné elnöknők. Az Izraelita Leányegylet kulturális és jótékony céllal foglalkozó egyesület első elnöknője: Braun Amália orvos volt, mostani vezetője pedig Mandel Jenőné (Klein Aranka). A hitközség egy négy osztályú elemi népiskolát és két vallásoktatási iskolát tart fenn. Az elemi iskola Oppman Kálmán és Berkovits Mayer igazgatósága alatt áll és az iskola működése iránt az országos iskolai referátus többször elismerését fejezte ki. A Hirsch Sámuel rabbi által vezetett jesivának 100 növendéke, a Talmud Tóra iskolának 160 állandó növendéke van. A városban négy rendes és öt mellék imaház van. A hitközség évi költségvetése mintegy 700,000 ?. korona; filantropikus és szociális célokra ebből 8O.OOO ?. koronát áldoznak évente. Külön egyesület gondoskodik a B.-i városi közkórház zsidó betegeinek rituális élelmezéséről. Ez az egyesület Ösztreicher Ignátz és Friedman Áron vezetése alatt áll. A hitközség első rabbija «Schwarz Ignátz» volt és 1887 óta Schreiber Salamon tölti be a rabbiszéket. A hitközség elnöke Vári Sándor téglagyáros, alelnökei: ifj. Kroh József földbirtokos és Klein Sámuel nyomdatulajdonos, főjegyzője Grünbaum Mór.""" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 529 .cimszó a lexikon 108 . oldalán van.