10495.htm CIMSZO: Békés SZOCIKK: """Békés, nagyk. Békés vármegyében, 26,826 túlnyomóan magyar lakossal. Kongresszusi alapon szervezett zsidó hitközségét autochton magyar zsidók alapították a múlt század hetvenes éveiben éd ma 96 családban 250 lelket számlál, 109 adófizetővel. Ezek között 68 kereskedelemmel, 12 iparral foglalkozik, 7 tagja az orvosi, 1 pedig az ügyvédi pályán működik. 2 nagykereskedő, 3 köztisztviselő, 6 magántisztviselő, 8 magánzó. 1910-ben még 446 lelket számlált a hitközség, ez a szám a háború és a forradalmak után az elköltözések következtében majdnem 200 lélekkel megcsökkent, ami komoly veszedelemmel fenyegeti a hitélet fejlődését és csak a tagok áldozatkészségének köszönheti a hitközség, hogy intézményeit mégis fenntarthatja. Az utolsó esztendőben is 10,000 P-t állított be a költségvetésbe, hitéleti, filantropikus és szociális célokra 4000 P-t költött. Az alapítók nevét ma már nem lehet megállapítani, mert a hitközség jegyzőkönyvei (több értékes ereklyével és emlékkel) a román megszállás alatt elpusztultak. De már fejlődésének első periódusában is kedvezőtlen gazdasági viszonyokkal küszködhetett a hitközség, ami abból látszik, hogy 1852. gróf Wenckheim A. József 50 pengőforint kölcsönnel segítette meg, a még megmaradt okmány bizonysága szerint. Úgy látszik, komoly berendezkedése miatt verte magát adósságba, mert már 1850. alapította meg a Chevra Kadisát, amelynek első alapszabályait a hitelesítési záradók szerint Ilovics Miklós közig, szolgabíró hagyta jóvá, 1861. pedig Frey Lipót orvostudor kezdeményezésére az iskolát, amely még ma is fennáll és terjeszti a magyar kultúrát. A hitközség ügykezelése elejétől fogva magyar volt, iskolájában is már alapításának évében rendszeresítette a magyar nyelvű oktatást. Az említetteken kívül más jóléti szervezetek is működnek a hitközségben: a Nőegylet, amely 1865., a Bikur Cholim (betegsegélyző), amely 1894. és a Malbis arumim (szegényeket ruháztató), amely 1895. alakult meg. 1909-ben Löwy Jakab volt hitközségi alelnök és néhai Weisz Ármin támogatásával a mai kornak megfelelő új templomot épített. Istentiszteleti rendjében az első rabbijától: Fonféder Mordechájtól (szül. 1836. Nagysallón, megh. 1867. Békésen) örökölt tradíciót követi és e szellem fenntartásán fáradozik mostani rabbija: dr. Winkler Sándor is. A világháborúban 30 tagja vett részt, sokan kitüntetést kaptak, nyolc elesett. A hősi halottak nevét a város közepén álló emlékszobor és a zsinagóga falán elhelyezett emléktábla örökítette meg. A forradalmak és ellenforradalmak megpróbáltatásait a B.-i hitközség sem kerülte el. Fischof Dávid kereskedő 1920. Budapesten vértanúhalált halt. A hitközség élén állnak: dr. Frey Géza orvos, elnök; Farkas Mór kereskedő, alelnök; dr. Sarkadi M. orvos, gazd. elöljáró; Pintér József, Morgenbesser kereskedők, gondnokok; Berger J. L. kereskedő, pénztárnok Kellner B. kereskedő, ellenőr és Widder Miksa ny. tanító, jegyző.""" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 495 .cimszó a lexikon 101 . oldalán van.