10380.htm       CIMSZO:        Baranyamágócs                                   SZOCIKK:     Baranyamágócs. A b-m-i (status quo) hitközség mintegy másfél százados múltra tekinthet vissza. A temetőjében található egyik sírkő felirata szerint 1750 táján már volt hitközség Mágócson. A vezető szerepet ekkor egy Honig József nevű ember játszotta, aki minden valószínűség szerint az első zsidó volt, aki engedélyt kapott, hogy letelepedhessen és házat vásárolhasson a községben. Mint a még meglévő okirat tanúsítja, Honignak nem volt szabad zsidónak eladnia sem a házat, sem a hozzátartozó két hold földet, mely tilalommal nyilvánvalóan a zsidók további letelepedését akarták megakadályozni. A hitközség első rabbija Fuchsel Mózes,  kiről azonban nem tudjuk, hogy pontosan mikor működött. A templom kezdetben magánházban volt, csak 1846. építették meg a ma is meglevő nagy templomot, amelynek megalapítása körül a legtöbbet Mittler Benjámin és Hirschfeld Hermann tevékenykedtek. Ugyancsak ők alapították meg a Chevra Kadisát 1846., jóllehet a hitközségnek már 1795. volt temetője. A templomot 1906. restaurálták, mely munkálatok költségeit úgy teremtette elő a szegény hitközség, hogy adakozásra szólította fel mindazokat, akik Mágócsról elszármaztak. Van a hitközségnek még egy temploma Sásdon és egy imaháza Szászváron. Újabban elemi iskolákat is létesített a hitközség, még  pedig egyet Mágócson és egyet Sásdon. Utóbbi helyen Talmud Tóra is működik, melyet Lebovits József (l. o.) kerületi főrabbi alapított meg. A hitközség többi intézményei: a Nőegylet és a Szandekoosz-egylet. A hitközségnek több olyan tagja van, akik a község és a vármegye társadalmi életében előkelő szerepet játszanak. A hitközség nevesebb szülöttei: Hajós Sámuel dr. mérnök, a földművelésügyi minisztérium osztálytanácsosa és vízrajzi osztályának vezetője, aki a hajók sebességmérőjét feltalálta, Bein Károly matematikus, a Rabbiképző néhai tanára és néhai Lehr Benő postafőtanácsos, aki a Morse telegramot bevezette Magyarországon és megírta a táviratozás kézikönyvét. Nagyobb — 2000 kötetet meghaladó      könyvtára Lebovits   főrabbinak van. A hitközség 18.788 pengős évi költségvetéssel dolgozik, melyből jelentős összeget fordít szociális és filantropikus célokra. A hitközség lélekszáma kb. 400, a családok száma 122, adót 108-an fizetnek. Foglalkozás szerint a hitközség tagjai többnyire kereskedők és iparosok. A hitközség anyakönyvi területéhez az egész hegyháti járás 73 községe tartozik. A hitközségnek a világháborúban részt vett tagjai közül 5-en estek el. A hitközség mai vezetősége: Lebovits József főrabbi, (az elnöki tisztség Weisz Jenő halála után még nincs betöltve), Gábor Gyula dr. és Honig Dávid alelnökök, Czincheim Adolf jegyző, Honig József pénztáros, Weisz Sámuel templomgondnok, Ausch Mór,  Pollák  Samu,  Blum Lajos, Blum Zsigmond, Schön Ferenc, Schön  Ede, Stauber Hugó dr., Fuchs József és Pollák Gábor elöljárósági tagok, Sonnenschein Samu rabbi helyettes és kántor. Honig Dávid a Chevra Kadisa elnöke.                              Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 380 .cimszó a lexikon 86 . oldalán van.