10340.htm       CIMSZO:        Bálint   SZEMELYNEV          Bálint Zoltán     SZOCIKK:     """B. Zoltán építész, szül. Nagyváradon 1871. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte, hol 1892. építészeti oklevelet nyert. Utána külföldi tanulmányutat tett. Majd hosszabb ideig Korb és Giergl építészek irodájában dolgozott s vezette ez irodában az 1896. évi kiállítási építkezések: munkálatait. 1895-ben egy színháztervével a Magy. Mérnök és Építészegylet ezüstérmét, 1896. annak Ybl-érmét nyerte el. 1897 óta Jámbor Lajos (l. o.) építésszel dolgozik társaságban, kivel együttesen több tervpályázaton vett részt: a szatmári vigadó pályázatán I. díjat (1897), a lipótvárosi zsinagóga, pályázatán 23 pályázó közül ÍL, a szűkebb pályázaton I. díjat nyertek. Legnagyobb sikerük azonban a párisi világkiállítás magyar történelmi pavillonjára (1998.) és később a palota berendezési terveire hirdetett pályázaton nyert I. díj volt. A palotát ők is építették meg, melynek külsején és belsején a legkiválóbb magyar műemlékek egész sorozatát mutatták be, de köztük a huszár-terem teljesen önálló alkotásuk volt. E munkájukkal országos hírnevet szereztek maguknak és a párisi világkiállítás zsűrije nagy Könyvtár sorozatot. Önállóan megjelent munkái: Benedek Péter földmíves festőművész (1923); (Czillich Anna élete és művészete (1923); Vaszary díjjal (grand prix) tüntette ki őket, B. pedig a francia becsületrend lovagkeresztjét kapta (1901). Számos pályadíjat nyertek még ezután: nagykanizsai főgimnázium és rendház I. díj (1903), a pesti Chevra Kadisa árkádos sírboltja II. díj (1903), a pesti Chevra Kadisa gyógyíthatatlan betegek intézete I. díj (1906), a budapesti Nemzeti Színház tervpályázatán II. díj (1913). Budapesten több bérpalotát (Bajza-utca 24. Lederer Artúr palotája) és középületet (Állami számvevőszék palotája), valamint vidéken (Hajdú vármegye debreceni székháza) számos épületet építettek. Építkezéseiken szigorú anyagszerűség, sok esetben modern, magyar stílus, magyar motívumokkal ékesített majolika díszítés érvényesül. Gyakran a palotaberendezés és bútortervezés is az ő munkájuk. Részt vettek talapzat-tervezetekkel szoborpályázatokon is: Erzsébet királyné (1902, 1903), Kossuth (1902), Vörösmarty (1902). B. kiadta Az ezredévi kiállítás architecturája c. díszművet (1897, egyidejűleg németül is, Bécs A. Sehroll et Co), továbbá A francia reneszánsz és Loire-völgy kastélyai c. munkát """                                   Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 340 .cimszó a lexikon 80 . oldalán van.