10302.htm CIMSZO: Baja SZOCIKK: """Baja, tvj. Bács-Bodrog vm. 20,065 lak. A zsidó hitközség
405 családban 2400 lelket számlál. Adófizető 664. Ezek így oszlanak meg: 10
nagykereskedő, 131 kereskedő, 10
nagyiparos, 66 iparos, 18 gazdálkodó, 12 ügyvéd, 15 orvos, 5 mérnök, 14
köztisztviselő, 53 magántisztviselő, 8 tanár és tanító, 65 magánzó, 1 katona,
42 munkás, más pályákon 214. Közadakozásból 60 él. A VI. községkerülethez tartozik.
Anyakönyvi hatásköre
kiterjed Bácsbokorra, Nagybaracskára, Bács monostorra, Csataljára,
Dávodra, Garára, Vaskútra, Csávolyra és Felsőszentivánra. Évi költségvetése
56,460 P. Filantropikus és szociális célokra 26,655 P-t fordít. Intézményei mintaszerűek. Emberbaráti célok
szolgálatában áll az 1790. alapított Chevra Kadisa 459 taggal, az 1852. alakult
Nőegylet, a Leányegylet (1899), az 1882.
létesített kórház és az 1901. épített Aggok háza. Ezen intézmény számára Fischer
Sámuel 40,000 pengő értékű alapítványt létesített 1896. Elemi iskoláját
1837—39-ben, polgári leányiskoláját 1889. nyitotta meg, 4—4
tanerővel mindkettőt. 1846-ban már
magyar nyelvű oktatást rendszeresített az elemi iskolában. A nagytemplomot 1845.
építette közadakozásból Frey pesti műépítész tervei szerint. A hitélet
megerősítésére és a közjóra irányuló törekvés mindig együtt haladt ebben a
hitközségben és ennek tulajdonítható, hogy már a múlt század elején voltak alig
százéves fennállása után olyan tagjai, akik a közgazdasági életben való hasznos
tevékenységükkel tűntek ki. Reich Farkas fiai 1825. megalapítják a
Duna—Tisza-közének legnagyobb kézműáru
nagykereskedését (30 alkalmazottal), Spitzer Károly 1864. szeszgyárat épít,
Pollák József 1912. bútorgyárat (120 munkással), Diamant László 1917.
szövőgyárat 60 és Schőn Zsigmond 1917. posztógyárat 100 munkással. A magyar
mezőgazdaság érdekét előmozdították Weidinger Dezső Borotapusztán (4000 hold), Milkó Mátyás
Bácsborsodon (2000 hold),
Szász Ottó Szimáron (1000
hold), Pap Lajos (1200 hold), Pap Illés
Kutaspusztán (1000 hold).
A hitéletben gyökerező zsidó öntudat és az egészséges alkalmazkodás jellemezte
mindig a hitközséget, aminek legjobb bizonysága, hogy a város bizalma két
zsidót is emelt a polgármesteri székbe: dr. Hauser Mórt és Erdélyi Gyulát.
Őszinte volt minden időben a kultúrát megbecsülő szelleme is, ami abból
látszik, hogy kitűnő nagyságokat nevelt a tudománynak, többek között dr. Kohn Sámuelt, a pesti hitközség
főrabbiját, dr. Perlesz József müncheni, dr. Nascher Simon berlini főrabbit,
Schulhof Lipót hírneves csillagászt, dr. Donáth Gyula egyetemi
orvosprofesszort, dr. Balassa József filológust és másokat. Az itt született és
nevelt írók közül Tábori Róbert, Timár Szaniszló és Palóczy Lipót országszerte
becsült nevet szereztek. Történelmi fejlődését a következőkben foglalhatjuk
össze. 1728-ban még csak két zsidó család lakott B.-n, 1735 hat család 34
lélekkel. 1768-ban még nagyobb a térfoglalás. Márkusz József akkori rabbi és 16
család engedélyt nyert egy zsinagóga építésére. Ezek Müller Maier Löb
terménykereskedő, Mayer Ábrahám terménykereskedő, Wellisch Simon bőrkereskedő,
Flesch Mojzes uradalmi pálinkafőző és Hirsch Wolf szorgalmazására önálló
hitközséget alkottak és az akkori bácsmegyei alispán 1773 okt. 18. kelt
jelentésében B.-t önálló hitközségnek deklarálja. Az első elöljárók Müller
Maier Löb és Wellisch Simon voltak. Ebben az időben már a Chevra is működött; a
Chevra-könyvben említett első halottak 1789—90-ből valók. Rabbija már a
végleges megszervezés előtt volt. A megszervezett hitközség első rabbijául
Krieshaber Izsákot választotta meg, aki azonban csak rövid ideig működött itt,
mert innen Paksra hívták meg. Helyébe 1794 táján Moorberg Jesája, vagy amint ő
maga írta és nevezte magát: Jesája Kaháná került ide Tápiószeléről. Ez 1805.
lemondott állásáról és Újvidékre költözött. Utódjául 1807. az akkor még fiatal
Asch Meirt hívták meg, akit talmudikus tudománya, szigorú vallásossága, jellemének tisztasága és nemes gondolkodása
az akkori zsidó élet korifeusai közé emelt. Ez a nagy tudós később a gyarmati,
majd az ungvári rabbiszéket töltötte be és innen nevezték gyarmati, vagy
ungvári r. Mennek is a zsidó irodalomban. A tudományok művelése nem volt papi
privilégium ebben az időben. A B.-i hitközségnek voltak akkoriban olyan tagjai,
akik még hírneves rabbijaikkal is vetekedtek a tudományban. A legtekintélyesebb
Müller Maier Löb terménykereskedő, a hitközség első elöljárója volt, aki szabad
idejét a rabbinikus tudományokban való elmélyedésére fordította. Egyetlen
leányát: Reicelt 1797. Kohn Schwerin Götzhöz (l. o.) adta férjhez. Apósának
halála után Ascher Meir lemondott állásáról Kohn Schwerin Götz javára, aki 1815
vége felé el is foglalta
a rabbi hivatalt. Mértékadó tekintélye
és majdnem félszázados
működése üdvös befolyást gyakorolt a zsidók kedvezőtlen
helyzetére, nem csak az ő megyéjében, hanem
Magyarország egész déli részében is. A bácsmegyei zsidóság két
hatóságot szervezett ez időben: egy világit és egy egyházit. Világi hatóságának
élén a «Ros medina» (megyefőnök) állott. Mellette működött az egyes községek
elöljárói által választott «megyei rabbi», aki vallásos kérdésekben, amelyekhez
akkor jogi kérdések is tartoztak, döntött. Mikor a rabbiszékbe Kohn Schwerin Götz
került, a Ros medina tisztségét Stern Mordecháj (Márkus) viselte. Pestre
költözvén, tisztségét a Mélykúton lakó Berger József Löb nyerte el, utána pedig
az embernek és tudósnak egyaránt kiváló Popper Dániel került a világi hatóság
élére. Ó volt Bács megye utolsó Ros medinája, mert a türelmi adó eltörlésével
ez a tisztség önmagától megszűnt. A B.-i hitközség, amióta Kohn Schwerin állt a
hitélet élén, lassanként egész Bács- és a később vele egyesített
Bodrog-megyének legvirágzóbb és legtekintélyesebb községévé fejlődött. 1827-ben
aszifá-t (nagygyűlést) tartottak itt a hitközségek elöljárói és Kohn Schwerint
egyhangúlag a megye főrabbijának nevezték ki. Mindezt a XVIII. századig
visszanyúló kulturális fejlődés előzte meg. Bács-Bodrog vármegye területén az első
népiskola nyomát már 1771. B.-n találjuk. Ez a nyilvános zsidó népiskolák
sorában mindig a vezérszerepet vitte és első volt a megmagyarosodásban is.
1846-ban már magyarul tanították itt a magyarok történetét. 1840-ben olyan
csapás érte a virágzó várost, amely csaknem elpusztította. Május 1., pénteken,
a déli órákban tűz ütött ki és feltartóztathatatlanul tovább terjedt. A
zsinagóga, a vele szemben levő községháza, a rituális fürdő, a kórház és az
iskola teljesen leégett. A zsidó község tagjai közül csak hármat kímélt meg a
katasztrófa, a többi koldusbotra jutott. De ez nem törte meg a hitközség
életerejét, tovább dolgozott és alig két évvel a tűzvész után már
hozzáfoghatott a zsinagóga újjáépítéséhez. 1845-ben befejezte az építést és
szept. 26. Steinhardt rabbi magyar ünnepi beszéddel felavatta. Ez volt az első
magyar hitszónoklat, amellyel akkortájt magyarországi zsinagógát felszenteltek.
Kohn Schwerin 1852 jan. 15. halt meg. Utódja Náscher Mózes volt 1855— 1878-ig.
Utána 1914-ig dr. Adler Lipót töltötte be a rabbiszéket. Halála után nyolc éven
át Rosenfeld Henrik rabbihelyettes látta el a rabbi funkcióit. Erre az időre
esik legküzdelmesebb periódusa, mikor még a hitélet is az országos nagy gondok
között csak küszködve tarthatta fenn régi intézményeit. Egyetemes nagy érdekek
követelték a zsidók hagyományos áldozatkészségét és a B.-i hitközség ekkor sem
tagadta meg magát. 365 tagja vett részt a világháborúban és 36 elesett.
Kórházát 1914 aug. 1. hadikórház céljaira engedte át a Szentegylet. A hitközség
mai vezetősége: dr. Péner Miklós főrabbi, dr. Lemberger Ármin ügyvéd, elnök,
dr. Halász József terménykereskedő kultusz-elöljáró, Lemberger Rezső pénzügyi
előljáró, Schlieszer Miksa Chevra-elnök, Klauber Lajos bankigazgató, alelnök,
dr. Dömötör Kálmán orvos, iskolaszéki elnök, dr. Fischhof Zsigmond ügyvéd,
jogügyi elöljáró, dr. Sándor Imre ügyvéd, gazdasági elöljáró, Kertész Lipót
jegyző, Billitzer Ernő főkántor. A polgári leányiskola tantestülete: Bencze
László, Fischhofné R. Irén, Rosenfeld Józsefné, Rózsa Kálmán; az elemi iskoláé:
Adler Sándor, Rosenfeld József, Stekler Sándorné, Stern
Jakab."""
Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A
lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a
www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu,
http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 302 .cimszó a lexikon
75 . oldalán van.