10239.htm       CIMSZO:        Aszód                          SZOCIKK:     Aszód,  nagyk.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gödöllői járásában 3285 lakossal. A zsidó hitközségről  szóló  első adatok 1700-ra vezetnek vissza, alapítása erre az időre tehető. (V. ö. Vajda Béla «Zsidók története Abonyban» című művével). Alapítóinak, első elöljáróinak és első rabbijának neve ismeretlen és  1747-ig való fejlődését sem ismerjük. De ekkor kinőhetett már az első szervezkedés keretéből, ami abból tűnik ki, hogy újjáalakítja a Chevra Kadisát, amely e hitközség alapítása óta működhetett. 1757-ben már templomot építenek. 1745-ben egy Josua nevű, 1767. pedig Filip Jákob nevű rabbi vezeti a hitéletét. 1786-ban Budaspitz Sámuel a rabbija, aki az aszódi temetőben még  ma is látható sírkövének felírása szerint  29  évig működött A.-on, jesivát alapított és számos tanítványt nevelt a talmudikus tudományban. 1860-ban Handler Márk, majd Hirschfeld Izrael a hitközség rabbija, utánuk Schreiber József került a rabbinátus élére és 40 évig irányította, a hitközség hitéletét. A hitközség szelleme mindig konzervatív volt, a szakadás idején mégis a kongresszusi szervezethez csatlakozott, de alapszabályaiban kimondta, hogy a Sulchan Áruch alapján áll. Azóta a VI. községkerülethez tartozik. Anyakönyvi központ és mint ilyenhez hozzátartoznak: Ácsa, Bag, Domony, Galga-Györk, Galgahéviz, Galgamácsa, Héviz-györk, Kartal, Tura, Veresegyház, Zsámbok, Verseg, Váchartyán, Vácrátót, Újfalu, Zsidó. Ma 86 családban 311 lelket számlál 100 helybeli adófizetővel. Ezek között van 2 nagykereskedő, 40 kereskedő, 1 nagyiparos, 11 iparos, 2 gazdálkodó, (az 5000 holdas kartali uradalom Szántó Géza igazgatása alatt áll), 3 ügyvéd, 2 orvos, 8 magántisztviselő, 2 vállalkozó, 6 magánzó. 8 közadakozásból él. Nagyipari tevékenységgel Vas Mór szerzett érdemeket,aki  majolika, cserép és téglagyárat alapított. A világháborúban a hitközség 22 tagja esett el a különböző frontokon. Évi költségvetése 15.000 P. Legfontosabb intézménye az  elemi iskola, amelyet 1845. létesített és ebben már az alapítás évében rendszeresítette a magyar nyelvű oktatást. 1861-ben alapította betegek ápolására és segélyezésére  a Tomche Dallin-t, 1880. a Nőegyletet, 1910. a Leányegyletet, 1920. a Talmud-Tórát, amely 15—20 növendéknek ad vallásos nevelést. Értékes alkotás az 1908. Román Miklós műépítész tervei szerint épült zsinagóga, amelynek költségeit a hitközségi tagok áldozatkészsége teremtette elő. Nagyobb adományokkal hozzájárultak: marosváraljai Glück Samuné, dr. Gál Adolf kormányfőtanácsos, megyei tiszti főorvos, Schlesinger Flóris, Neumann Ármin, Brünauer Mór, Brüll Soma, özv. Haraszty Pálné, Lengyel testvérek, Aszódi Takarékpénztár, Izr. Nőegylet, Chevra Kadisa, báró Schossberger Lajos, domonyi Domony Ödön, Hannover Lipót, Fleissig Mór, Salzer Nándor, Feuermann József, Diamant Dénes Márton, Lőwy Manó, Hermann József, Reiner József, Hannover Adolf, Weiner Dávid, Vas Mór, Aszódi Hitelbank, Steinberger Mór és Dénes Jenő. A templom felépítése után, 1921. az 1757. épült zsinagógát lebontották. A hitélet elmélyítésén kívül nagy gondot fordít a hitközség a kultúra terjesztésére is és evégből Kultúregyletet alapított 1924. Vezetősége: Steiner Jakab főrabbi, Reiner József elnök, dr. Faludi Sándor alelnök, Hermann József főgondnok, Lengyel Ábrahám gondnok, Vas Mór pénztárnok, Lőwy Manó ellenőr, Klein Ernő jegyző. A Chevra Kadisa elnöke Friedmann József. Az iskolaszék tagjai: dr. Faludi Sándor elnök, dr. Gál Adolf, dr. Glück Adolf, dr. Katona Henrik, dr. Rendes Dezső, Reiner József, Déri Róza tanítónő.                               Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 239 .cimszó a lexikon 66 . oldalán van.